Alapcsomaggal a BETEGUTAKON

Alapcsomaggal a BETEGUTAKON

Szabad az út, mondták, AKKOR, a nemzet kilábalhat a Kárpát-medencébõl. A nemzet meghökkent. Hová menjenek és miért? Ezt kérdezte akkor az ellenzék is, mert nagyon nem tetszett neki az ügy, megcsóválta a fejét és tiltakozásként kis fehér szalagot tûzött zakójára.

Nem sokkal ez után a hatalom kimutatta foga fehérét, elõvette vörös nyakkendõjét, ötlövetû vörös szegfûjét, és gumilövedékkel lövetett a nemzet ünnepén a nemzetbe. Kilõtte a nemzet szemét, összerugdosta, veséjét, nemzeti zászlaját, papját. A nemzet elborzadt. A nemzet házát és a nemzetet rácsokkal körülvett ketrecekbe terelték. Az ellenzék az euroPR szakemberek elõtt többször elmondta, ennek fele se tréfa, a rugdosás, lövés, körberácsozás nem tesz jót a nemzet fizikai és lelki egészségének. Az euroPR szakemberek igen-igen bólogattak. Alig telt el egy-két év és a hatalom, régi elõdei gyakorlatára támaszkodva, úgy szüntette mag a falu és város közötti különbséget, hogy elõbb a kicsi falvakat, majd a nagyobbakat törvényekkel, ha képletesen is de gyakorlati jogszabályokkal ledózeroltatta. A lepusztultság és a városok közötti különbséget kölcsönök felvételével, további teljes eladóztatással szüntette meg.

Elárulta, hogy ami a föld alatt van, legyen gáz, kõolaj, bármi: kiárusítja. Akinek nem tetszik, menjen a föld alá panaszkodni. A nemzet meghökkent. A föld alá? Ez azért egy kicsit sokk! Ekkor a hatalom tervbe vette, hogy nincs többé hurka, ingyen ebéd, hurkot köt a nemzet nyakára. Megásatja vele saját sírját, abba fekteti, majd kényszeríti arra, hogy a nemzet a földet maga fölé halmozza. Az ellenzék a tervet megismerve, nem volt rest, öltönyben, immár kissé õszülõ halántékkal kiállt a hazai és külföldi euroPR közönség elé és azt mondta, ez a terv (más szóval) költségvetés, ha megvalósul borzasztó a nemzet számára. Megcsóválta fejét: eleve élve eltemetni nemzetet! Nahát! A mûvelt Európában nem csinálnak. A gyilkosság káros az egészségre a nemzetgyilkosság pedig különösen az, arról nem is szólva, hogy veszélyezteti nemzeti egészségtervet.

MOST mi lesz, kérdezi a nemzet, amikor a Nemzeti Erõforrás Minisztérium vezetõjétõl az egészségügy megmentését várja. Miközben az EGÉSZSÉGIPAR(!) részesedése a foglalkoztatottság területén 6,7% , míg 6,3% a GDP-hez való hozzájárulása, ami 0,4 százalékkal több mint, amit az ágazat kap. 22,7 milliárdos többletforrást szavazott meg a közelmúltban az ágazatnak a parlament, és MOST 56 milliárd forinttal nõ a jövõ évben az egészségügyre fordított költségvetési kiadás.

Ésszerûsíteni kell a BETEGUTAKAT, tudta meg a nemzet, mert jelentõs többletforrással nem számolhat egyelõre az ágazat. Meg kell határozni azt az ELLÁTÁSI ALAPCSOMAGOT, amit az állampolgárok elvárhatnak a befizetett járulékaikért.

Itt tart most a nemzet az olykor vörös lúggal, iszappal telített elöregedõ beteg utakon: Európában a 21. században, a Kárpát-medencében.

2010. november. 08. Wéber Tünde