Miért nem jelezték a vörös áradást AZONNAL? Megtudjuk valaha?

Miért nem jelezték a vörös áradást AZONNAL? Megtudjuk valaha?

Soha ilyen jellegû katasztrófa a világon nem történt! Ezt mondta a vörös iszapáradat miatti katasztrófáról a Független Hírügynökség szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter az október 4.-én, hétfõn éjszaka tartott Megyei Védelmi Bizottság ülése után.

Sok minden van ebben a mondatban. Nemcsak a 700 ezer köbméter vörös iszapos víz, a sokkoló képek, az áldozatok, a felbecsülhetetlen anyagi és pénzben kifejezhetetlen kár, ami az Ajkai Timföldgyár zagytározójának meghibásodása miatt elsõsorban Kolontár-Devecser között és a többi öt településen történt, amelyrõl rendre beszámolnak azok, akiknek ez a dolguk. Van ebben a megnyilatkozásban két szó, amely különösen figyelemkeltõ: ez pedig az „ilyen jellegû”. Ez a kialakult esemény elkerülése lehetõségeinek latolgatására buzdít. Mert milyen jellegrõl van szó? A vulkanikus eredetû Somló úgy döntött, visszatér születése körülményeihez, és hanyatt-homlok löki a lávát mindenfelé? Nem. Szerencsére nem. A hétfõn déltájban kezdõdött borzalom nem természeti katasztrófa, hanem az emberi mulasztások térben és idõben lévõ összjátékának volt köszönhetõ. Éppen akkor indult, amikor Ajkán buszra szálltam, hogy hazafelé induljak a Somló-hegy közeli otthonunkhoz - a buszról látottakról tegnap tudósítottam röviden – akiket érintett, zajosan, de az információt tekintve csendben és alattomosan közeledett a települések felé, hogy azt elkerülni a lehetetlenséggel lett volna egyenlõ.

Igen, ez a lényeg: a csend és az alattomos közelítés. Az informatika huszonegyedik századában.

A buszról 12 óra 35 perc táján mobiltelefonon szóltam Devecserbe, jó lenne kapcsolatot teremteni a kolontáriakkal, nehogy a Jézus-ösvényhez tartozó úgynevezett Betlehemi-barlangban kárt tegyen az áradat. Ígéretet kaptam, hogy majd lesz valami intézkedés, jóllehet, eddig nem értesítette õket a kolontári eseményekrõl senki. Onnan a buszról sem látszott, hogy a baj ennél sokkal, de sokkal nagyobb. Devecseren áthaladva az újabb utasokkal való beszélgetésbõl kiderült, senki nem tudott a két kilométerre lévõ szomszéd településen lévõ tragédiáról és a víz közeledésérõl. A város a csendes hétköznap déli arcát mutatta. Ez volt 12 óra 50 perckor. Néhány perc múlva buszunk áthaladt a hídon, alatta a Torna patak, amely akkorra már egy kisebb Jang Ce-ként feszegette áradásának lehetõségeit. Újból jelentkeztem az elõbbi telefonszámon, jelezve, hogy nagy sebességû vörös vízáradat hömpölyög a Torna- mederben. Akkor még nem volt az úton víz, se munkagépek, se emberek, se menekülõk. Még mindig látszólagos nyugalom volt.

Az informatika századában az ajkai timföldgyáriak, akik elõször szembesültek az eseménnyel, nem jelezték azonnal, idejében a történteket? Vagy, ha igen, az ajkai katasztrófa elhárítás miért nem adott ki láncriadót az érintett településekhez terepviszonyokból elõre látható tragikus esemény bekövetkeztére? Vagy, ha kiadta, miért nem fogadták, és ha fogadták, miért nem intézkedtek azonnal, hogy kisebb legyen a kár?

Mindez benne van a címben közölt mondatban: soha ilyen jellegû katasztrófa nem történt a világon…

Tegnap a Duna TV 18 órakor kezdõdõ híradójában Mód Miklós atya, aki a mentésben tevékenyen részt vett, szintén az értesítés hiányát említette, azt hogy miért nem értesítették idejében õket?

Tényleg: miért nem?

Megtudjuk valaha?

2010. október. 05. Wéber Tünde