Magyar BARLANGRAJZOK a 21. századból /3.

Magyar BARLANGRAJZOK a 21. századból / 3.

Milyen legyen az egyházi „bulvár”? A kérdés meghökkentõ, a felvetés: jogos. Miért? Az alábbiakból kiderül.
Felismerve az egyházi hírek és hívek egymáshoz juttatásának lehetõségeit, a hazai plébániák többségében immár tíz esztendeje sajtómunkások: „sajtóapostolok” heti, havi vagy ritkább megjelenésû újságot készítenek, egyúttal kisközösségi internetes honlapjaik száma is bõvült. Így a helyi közösségek erõsödtek, vallási és helytörténeti ismereteik gyarapodtak, ez pedig missziós jellegû, mert az egyház életét, értékeit a nem rendszeres templomba járókhoz is eljuttatják. Magam is (mint „régi motoros” a világi sajtó területén immár nyugdíjasként) részt veszek a devecseri egyházközség által kiadott helyi sajtó munkájában Mód Miklós atya fõszerkesztõ irányításával. Így örömmel vállaltam a megbízatást, a részvételt az egyházközségi lapok és honlapok munkatársainak találkozóján. Az elsõ összejövetelt kilenc esztendeje Kormos Lajos plébános még kizárólag az egri fõegyházmegye egyházközségi újságíróinak hirdette meg, azóta a kör országossá bõvült és évente más-más helyszínen tartják, adnak egymásnak randevút, hogy tovább képezzék magukat és megismerjék egymást. Ezúttal szeptember 24–26. között a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKUSZ), a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye és a Ferences Sajtóközpont által megrendezett sajtóapostolok IX. országos találkozóján Debrecenben (a határon túlról: Kárpátaljáról, a Vajdaságból is érkeztek helyi sajtósok) a szakmai programok mellett a cívisváros sokszínû kulturális öröksége életébe, napi folyamatába is betekinthettek. Egyúttal Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyés püspök elõadása az egyházmegye múltját, jelenét is emberközelivé, érthetõvé tette.
Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke a találkozó egyik legfõbb céljaként a „ne legyen az amatõrség dilettantizmus" igényét hirdette meg. Az egyházközségi sajtót a nem hivatásos egyházi újságíróknak is úgy kell készíteniük, hogy „ne csak a történések sorrendjét adják”, hanem a lehetõ legjobbat hozzák ki, személyes meggyõzõdésükkel is áthatva az egyes eseményekbõl, témákból.
A találkozók visszatérõ szakmai kérdéseként említette, az egyházi sajtóorgánumok arculatának milyenségét, a honlapok fejlesztésének irányát és azt, hogy milyen internetes tartalmakkal frissítsék lapjaikat, és melyek azok a rovatok, amelyeket folyamatosan, a címüknek megfelelõ tartalommal lehet megtölteni.
Utalt a gyakori kérdésre: nyithat-e az egyházi sajtó világi hírek felé. A válasz: igen, mert a keresztény hívek érdeklõdése természetesen más területekre is irányul. A szövetség elnöke a határon túli magyar egyházi sajtó képviselõihez szólva megemlítette, a legfontosabb a szórványban élõ magyarok megszólítása, a velük való kapcsolat megteremtése.
A találkozón Bakos Zoltán médiaszakértõ „Hogyan legyünk hatékonyak a médiában?” sok érdekes problémát vetett fel. A sajtó befolyásoló ereje hatalmas, és alapvetõen érzelmi alapokon nyugszik. A közszereplõk részvétele bármilyen fórumon értékrendbeli, és ezzel politikai állásfoglalás is egyben. Ennek következtében a bulvársajtó jelentõsége is nagyobb a feltételezettnél. A nemzeti oldal és az egyházi sajtó kezében jelenleg egyetlen ilyen jellegû médium sincsen, ami az erõviszonyok kérdésében meghatározó. De hát milyen lehet az egyházi „bulvár”? A dolog pikantériája, hogy bármennyire is távol áll a z egyház gondolkodásmódjától, lényegétõl ez a stílus, valamilyen formában meg kell találni az ehhez való mértékletes utat. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a közszolgálati televízió is kénytelen bulvárosodni a versenyben maradás érdekében. Kiemelte, hogy a világi, politikai médiumoknak érdekében áll a konfliktusok kiélezése, ezért personalizálnak, azaz kulcsfigurák kiemelésével mesterséges ellentéteket hoznak létre.
A párbeszéd létrejöttéhez elengedhetetlennek ítélte a gesztusokat mindkét oldalról. Az egyházi sajtó sok tekintetben nem alkalmazkodik a média természetéhez, és emiatt áll elõ az a helyzet, hogy a párbeszédben nem tud érdemben részt venni. A továbbiakban Német István tanár Kommunikáció az interneten; Gulyás Imre újságíró Nyelvi sémák, nyelvi csapdák a nyomtatott sajtóban, míg Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont vezetõje „Az egyház kicsiben és nagyban” címmel tartott elõadást. Keresztesné Várhelyi Ilona dr. muzeológus, irodalomtörténész a közelmúltban megjelent „Bibliával Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája elõtt” címû kiadvány alkotója újszerû értelmezéssel, vetítettképes beszámolóval segítette mindhárom mû „összhangzatának” mélyebb megértését, újabb kérdések felvetését és a lehetséges válaszokhoz való elérést.

Összességében itt is igaz: vannak rossz dolgok, amelyeken változtatni, és
vannak jó dolgok, amelyeket folytatni kell! És persze vannak hibák, amelyeket nem akarunk többször elkövetni.

2010. szeptember. 28. Wéber Tünde