A magyar AVAS FÜGGÖNY alatt!


Újból zörög a Haraszti?


A magyar AVAS FÜGGÖNY alatt!



Szûklátókörû politikai analfabéta, aki az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet-rõl hallván (EBESZ), valamiféle kutyatápszer kereskedõ cégre gondol. Ám nyomban tisztul a kép, ha figyelmesen olvassa az igazságot baloldalon kutató francia Libération-t, amely a minap megvallotta az õszintét: Vasfüggöny fenyegeti a magyar médiát! És ez az EBESZ kebelén belül Bécsben mûködõ szabad sajtót féltve óvó illetékesek szerint is aggodalomra adhat okot. Hát így állunk.


A gallok kiebrudalják az országukban törvénytelenül randalírozó cigányokat, ami érthetõ, de hát akkor is! Micsoda eljárás ez? Egy csepp baloldali méltányosságot, uraim és hölgyeim! Errõl kellene írniuk nap, mint nap! Micsoda eljárás ez? Nem is olyan régen, még az elsõ Orbán-kormány idején õk fogadták be a nálunk rendetlenkedõket. Amibõl aztán furcsa összevissza jogi helyzet kerekedett. Most viszont a lap megorrolja a kormányt, mert a tervezett médiatanács elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és ha az Országgyûlésben az egyharmados többséget sem elérõ ellenzék a helyekrõl nem tudna megegyezni, a székek akár üresen is maradhatnak! Vagyis a gall kakas az európai baromfiudvaban egy jogilag szuverén állam belügyeibe piszkál. Most a francia baloldal az üres székek miatt siránkozik, ám egy szót sem szóltak a balliberós kormányok nyolc esztendõs zsiványságai miatt.


Az egyetlen kuratórium alá vont a közszolgálati médiumok még úgy-ahogy megfelelnek a Liberation ízlése szerint, hiszen úgymond egyszerûsíti a dolgokat: a köztévének két éve nincs elnöke a bonyolult a kinevezési folyamat miatt.


A médiacsomag azon része viszont, amely arra kötelezi a médiumokat, hogy a médiatanács ellenõrzése mellett korrekt információkat közöljenek(!) és regisztrálniuk kell a hatóságnál (!) még Haraszti Miklóst is, aki tudvalévõen az EBESZ sajtószabadság felelõse volt három cikluson keresztül idén márciusig – szóra bírta, mondván: 21 évvel ezelõtt Magyarországon óriási esemény volt, hogy a sajtóorgánumoknak nem kellett többet engedélyt kérniük a publikáláshoz vagy a sugárzáshoz, csak egyszerûen be kellett jelenteniük a létezésüket. "A kommunizmus bukásának ez volt a legszimbolikusabb pillanata" - tette hozzá, aki a Liberation szerint az "Egykori ellenzékiként Haraszti a szólásszabadságért és a pluralizmusért harcolt.” Ez utóbbi mondat úgy viszonyul az igazsághoz, mint hajdan a pufajkás Horn Gyula a forradalmi nemzetõri szolgálathoz. Ezért érdemes kiegészítõként néhány történelmi adalék.


1994. nyár végén, miután a Horn-Petõ csapat összeállhatott, fellélegezhettek (tavasszal a választók rájuk voksoltak a nemzetinek tûnõ Antall, majd Boros vezette kormány és a mögéjük sorakozó pártok helyett), többen kedélyeskedve mesélték az ide vezetõ út balliberós turpisságait. Közéjük tartozott Haraszti Miklós az SZDSZ egykori médiumfelelõse, aki a nyilatkozat idején (1994. augusztus 27. MH) megérdemelt jutalmának, Chicagóban, a Nord-West Egyetemen történt vendégtanári kinevezésének örvendhetett. (Késõbb –kinek, kiknek a javaslatára lett Az EBESZ sajtószabadság felelõse?) Ferenczi Krisztina az „Elõjáték a sajtószabadsághoz” címû kötetéhez akkor interjút készített vele.


Többek között az alábbiakat nyilatkozta:


Haraszti: „Amikor Antall felajánlotta az MDF-SZDSZ megállapodást, megkötése elõtt javasoltam, hogy a háromoldalú tárgyaláson intézményi értelemben kudarcot szenvedett médiasemlegesítés legyen benne… Kis János és Tölgyessy nagyon szkeptikusak voltak ezt a pontot illetõen. Baljós jeleit látta Kis János annak…,hogy az MDF nem tud majd „szállítani…”


(Érthetõ, hiszen ez ugye egy szállítási szerzõdés volt. Az MDF szállította a sajtószabadság gúzsba kötésének lehetõségét, amiért az SZDSZ a konstruktív bizalmatlansági indítványt, a kormányfõ elmozdításának lehetetlenségét adta – többek között.)


Nézzük tovább:


Haraszti: „Én azon az állásponton voltam…adjunk egy sanszot a közvélemény erejének…”


(Hát persze! Miután a meglévõ médiakapcsolatokkal a közvéleményt már addig is szájízük szerint, megfelelõen manipulálták.)


Haraszti: „Ez nem népi-urbánus, nem zsidó-magyar, nem nyugati és szittya, nem kozmopolita és nemzeti, nem európai és besenyõ ellentét, habár kétségkívül hagyományos ellentét. Itt a hatalom és a kultúra, a hatalom és a nyilvánosság tekintélyelvû felfogásáról van szó, amelyet típusában aligha lehet megkülönböztetni a kommunista felfogástól. Olyan írók alapították az MDF-et, akik az egész országot az õ saját szûz folyóiratuknak látták. Végre megkapták a folyóiratukat…És azt tele kell írni! És hogy meri elvenni valaki azt a jogot tõlük, hogy egyedül õk írják tele?”


(Igen, ezt jól látta Haraszti. Azért szerezték meg és írták tele a húsz eszement esztendõt a liberálisnak csak a saját szemszögükbõl mondható világnézetükkel, a korrupció melegágyát kitenyésztõ gazdaságszervezésükkel, a népirtással felérõ, szociálisnak cseppet sem mondható „népjóléti” intézkedéseikkel.)


Haraszti: „Ami eldöntötte a dilemmát, az a fantasztikus, máig sem eléggé értékelt tény volt, hogy az alapító atyák szemmel láthatóan nem tudtak a paktumról. Antall a hátuk mögött kötötte meg – ebben egy mélységesnek látszó ígéret rejlett.”


(Értsd ez alatt: ha érdekük úgy kívánja, paktumot kötnek a választásokon legtöbb voksot elért párt elnökével az alapítók háta mögött, a hozzájárulásuk nélkül, sõt! Ellenükre is! Ha ez a média-kutyakomédia a szólásszabadságért és a pluralizmusért vívott harc, akkor tanultunk valamit a Liberation-tól.)


Haraszti: „Az igazsághoz tartozik, hogy nem volt akkor ’90 májusában partnerünk, akivel együttmûködhettünk volna… Az MSZP frakcióját Pozsgai vezette és még egy évig a megyei lapjait igyekezett megmenteni az MSZP, igen távol mostani sajtószabadság-képzetétõl.”


És még valamit, ami hab a tortán:


Haraszti: „A konstruktív bizalmatlanság intézményét ugyanis nem annyira az ellenzék, mint saját szövetségesei, nem utolsósorban az alapító atyák ellen kérte Antall.”


És ezt megadta az SZDSZ! Húsz elfecsérelt, megkínlódott esztendõnk lett az ára. Bravó Kis, Tölgyessy, Haraszti! Ennyit róluk. Szabadság, elvtársak! Azaz: Liberation!





2010. augusztus. O5. Wéber Tünde