FARSANGI BULI Pécsett

A pécsi Európa Kulturális Fõvárosa program január 10-i megnyitóján egy nagy farsangi menet keretében a különféle történelmi korokat idézik fel, és az azokból származó kulturális energiákat hozzák el a Széchenyi térre jelmezbe öltözve a pécsi iskolások, színészek, bábosok. Az ünnepséget Káel Csaba rendezi. (Heti Válasz

2009. 12. 23.)

Én is belenéztem tegnap a megnyitóba, de semmi olyat nem láttam benne, ami eltérne a szokásainktól. Olyan magyar volt az egész. (168 óra fórum 2010. 01. 11.)

Farsangi buli Pécsett

Nem vagyok egy demegõg ultrasszista magyar történelemkutakodó, de azért a tények rendkívül izgatnak. Milyen történelmi forrásból igazgatták össze ezt a pécsi kulturális fõvárosi megnyitót? Ja, hogy ez csak egy farsangi felvonulás volt? Az más. Ha farsang, legyen farsang.

Az igazi farsangi "csúcspont"-ot a kólót táncoló, busónak(?) román mócnak(?) öltözött magyar honfoglalók jelentették a "történelmi áttekintés"-ben. De jöttek a keresztény térítõk, és huss, ezek mind letérdepeltek és feküdtek, mint 2006-ban a Deák-tériek. Ha finnurológus lennék, hiányoltam volna a halászó-vadászó finn-ugorokat is, ahogyan mindegyikük a színpadra ugrik, majd egy-kétszáz év múlva olyan erõs központi királyságot alakít ki, olyan épületek nõnek ki a földbõl, amelynek láttára a külföld elcsodálkozik. Továbbá a dákokat is, hiszen Pécsen sok második világháborús erdélyi menekült él, akik tudvalévõ, hogy délkeleti szomszédunk történelemtanítása szerint ezek leszármazottai. Aztán, ha nem is sokáig, de szerb fennhatóságú, különös státuszú is volt a város a huszadik század viharában és ennek jelzése is kimaradt.

Helyette volt két faágszerû pálca keresztben összekötözve és azon fehér rongyok csüggtek alá, utána csuhás barátok mendegéltek, ím: eljött ezen a tájon is a kereszténység idõszaka. (Nyilván a tavaly ünnepelt ezer esztendõs püspökség létét volt hivatott a farsangi jelenet átabotában megjeleníteni. E püspökséget egyébként Árpád-házi Szent István királyunk alapította és mivel róla nemigen volt szó - nem farsangi király volt - így konzekvensen az összes többi Árpád-házi királyról sem. Ezzel el volt intézve az egész dolog a tizennegyedik század elejéig.) Az Anjou-uralkodókkal kezdõdtek a király megjelenítések, ez bizonyára azt sugallta, hogy királyainkat is, miként most az IMF hitelt: bizony külföldrõl kaptuk.

Ott volt a fõvárosból is, aki számított, és bár Pünkösd messze még, pünkösdi királyokból sem volt hiány: Bajnai, Hiller…

És ha már farsang, hiányoltam a pesti buszsofõröknek, villamosvezetõknek öltözött farsangolókat, sõt! A Szalainé Szilágyi Eleonórának öltözött szereplõt is. Ez utóbbiról egyébként díjat lehetne az immár kulturális fõvárosban elnevezni és pályáztatni, hiszen egymaga annyi végkielégítést vett fel, amennyit ez a hazai politikai életet is leképezõ, farsangi megnyitó kóstált..

2010. január. 12. Wéber Tünde