EMBERÉLETEKKEL KOCKÁZNAK!

Emberéletekkel kockáznak!

A történet észbontó, bicskanyitogató, mégis: mindennapi.

A közelmúlt krónikája szerint õsszel az egészségügyi ellátórendszer országos sztrájkra készült. Az odaföntiek azonban döntöttek, vállat veregettek, ígértek, az idelenti egészségügyiek a betegek érdekei miatt lemondtak a sztrájkról és a föntiekkel az alábbi módon: megegyeztek. Még az idén decemberben ÁTUTALNAK számukra hatmilliárdot, hogy ne kockáztassanak emberéleteket, betegellátást a kórházakban.

Most meg kiáll a szakminiszter az emberek, a kamerák elé és megtudjuk, hogy az összeget a jövõ évi költségvetés terhére decemberben, az ígéret szerint valóban ÁTUTALJÁK, de mivel a költségvetés csak január elsejétõl lép életbe, így csak jövõre kapnak pénzt kórházak. Addig pedig, ha kiürül a kórház gyógyítási kerete, pénze, nem tud beteget fogadni, holott lenne kapacitása, magyarán lenne orvos, csak éppen kiürült a kassza és azt az ígéret ellenére csak jövõre, a költségvetési törvény hatályba lépése után lehet kissé feltölteni. Lenne hol, kivel és mivel gyógyítani, gyógyulni, csak a pénzt tartják vissza jogi skrupulusokra hivatkozva. A jogszabály magasabb rendû, mint a gyógyítás szabálya, a hippokratészi eskü? Amely eskü mai hazai változata, annak részlete: „… hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Tudásomat a betegségek megelõzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok…” az embertelen jogalkalmazók miatt és felelõsségére csorbulni látszik. A várólistákra, mûtõkre, kórtermekre kikerülhet a tábla: megtelt. Akit pont most rendeltek be mûtétre várhat. Pont.

Ha most valaki azt gondolja, hogy a hír hallatán az ország megáll, bezárják a kaput, Dunába dobják a kulcsot, míg ezt a szélhámosságot ki nem törli ki még emlékezetébõl is az ország! Emberéletekrõl van szó! És megáll a közúti forgalom, vészjelzések özöne árad a távközlés eszközein és a járókelõk az utcán csoportokba verõdve tárgyalják az ellehetetlenülés okait, következményeit – téved. Aki lévén külföldi és megáll benn az ütõ, hogy hová, milyen egetverõ pimaszsággal, embertelenséggel teli tájra tévedt és boldogan tér haza a meleget adó otthon-hazába – nem téved.

Ott, ahol napirend szerint fogy az „emberanyag”, mert a hírek szerint: a megszokott ütemben csökken a népesség, és az egészségügy az utolsókat rúgja, mintha csak az átlag szerint megszokott idõjárási viszonyokról lenne szó! És a többi hír között elsikkad, eltûnik, szétmaszatolt ez is! Ott már az sem okozhatna meglepetést, ha közölnék: immár kísérlet járja be a hazát, az országos agonizáció kísérlete. Miközben a költségvetést megszavazó két párt is agonizál, de úgy tûnik, halálhörgésük közepette van még erõ „becsületbeli ügyükre”, az országgal, az egészségügyiekkel, a betegekkel, a gyógyítandókkal szembeni becstelenségre is.

2009. december. 11. Wéber Tünde