Balga magyarok?


Balga magyarok?



A mai napra rendelt evangéliumi részlet szerint:



„Aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dõlt össze, mert sziklára épült. Mindaz pedig, aki hallgatja ugyan


tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra. Az összedõlt, és nagy romhalmaz lett belõle."


(Mt 7,21. 24-27)



Mármost mi, magyarok bölcsek vagyunk-e vagy balgák? Itt a példa, lehet választani. De van egy harmadik, középutas kérdés, amellyel az evangéliumi szöveg nem foglalkozik. Milyen az, az ember, akihez nem jut, vagy jutott el Jézus tanítása? Egyikhez sem sorolható, hiszen tájékozatlan. Kiesik az evangéliumi bölcsesség lehetõségébõl. Hogyan történhetett meg, hogy 20 esztendõvel a rendszerváltást ígérõ átalakulás során nem jutott el az emberek többségéhez többek között ez az információhoz is? Hogyan? Talán azért, mert az eltelt 60 évi diktatúra egyetlen sikere az evangéliumi ember kiirtása, az anyagelvûség fejekbe gyömöszölése és ezzel az evangéliumi információk degradálása széttöretetése, az emberekkel csapán és egysíkúan a materialista tanok beetetése. Kik azok, akik ezt és a többi, az élet lényegét érintõ információkat letagadták, elrejtették, elhallgatták? Nyilván: bûnösök. Bûnösök az emberhez méltó teljes élet lehetõség, az élet megcsonkításában, társ tettesként annak lecsupaszításában. Ennek a lecsupaszított életnek a tudatos vagy nemtörõdöm módszerekkel való elõsegítésében.


Hányszor halljuk, olvassuk: birkanép! Akikkel mindent meg lehet csinálni! Akik lehajtott fejjel vonulnak a népirtó vezetés akaratával egyezõen a nemzethalál irányába! És már meg is jelentek a népességfogyásról szóló hírek: a szokásos ütemben fogy a magyar! Elképesztõ!


Van-e nemzet a világon, amelyik szótlan, napirendre tér az efféle kijelentések láttán, hallatán?


A szilára épített ház, a haza közelében nincsenek, éhezõ hajléktalanok, megfagyott emberek, fizikai és szellemi dermesztõ hidegben vacogó, a nemzet testébõl szavazás által kitagadottak, küretkanalak révén a halálba kergetett milliók, nincs szédítés, beetetés! Nincs: most fájni fog, de késõbb jó lesz! És mi több: ide költözik a Kánaán, mivel háziállatai már régóta a nyakunkon lógnak ígérgetés.


A sziklára épített haza alaptörvénye az a Beszéd, amely nem véletlen, hogy a Hegyen hangzott el. Mert akinek füle, szeme van hozzá hallja és látja és ide, Magyarországra, a nemzet egésze felé is hallatszik, látszik. Ezt kell az írástudóknak híresztelni, hangoztatni. Csak ennek a Beszédnek az alapján alakítható ki a keresztény magatartás, önfegyelmezés, a hibákat elsõsorban önmagában keresõ és megtaláló, önbecsüléssel rendelkezõ evangéliumi ember és haza. És nem utolsó sorban a jogi formába öntött, a nemzet történelme által alakított alkotmányunk is.


A lényeg Hamvas Béla: Patmosz címû írásában is elolvasható:


„… van-e és lehetséges-e olyan ember, aki a korszak démonát önmagában legyõzte, megfékezte, a föld alatt megkötözte, és ezzel mindenki más számára e vállalkozásra a lehetõséget megnyitotta. Van-e ma olyan ember, aki a diktátorok és az inkvizítorok dühét önmagában fölfedezte, átvilágította, a nagyobb és kisebb démonok hazugságait, hitványságait, szennyét és aljasságát önmagában konstatálta, és mindazt a sötétséget, amit talált és látott önmagában, tiszta és világos renddé, arannyá és értelemmé tudta változtatni. Ha ilyen ember van, még ha nem is ismerem, és ha soha nem is fogom ismerni, még ha nem ülhetek a lába elé, és nem hallgathatom, meg vagyok nyugodva.”




2009. december. 03. Wéber Tünde