A történelem titkos záradéka

A történelem titkos záradéka

A II. Világháború kitörése hetvenedeik évfordulóján történelmi tények, visszaemlékezõ tanulmányok jelentek meg a Molotov-Ribbentropp-paktumról, annak záradékáról, amelynek során a német és szovjet agresszor egymás özött felosztotta Kelet-Európát, szinte egy idõben rohanták le Lengyelországot.

A történelem titkos záradékában ugyanakkor elveszett a magyar Orsós Ferenc professzor, akinek érdemeit nemzetközileg elismerték a katyni vérengzés elkövetõi kilétének feltárásában.

Nézzük a történteket sorjában, röviden.

A Molotov-Ribbentropp-paktum értelmében a szovjet csapatok megtámadták Lengyelországot, amely a független lengyel állam végét jelentette. 1939. IX. 17-én átlépték a határt és elfoglalták az országot a Curzon-vonalig. Ennek során a Vörös Hadsereg a késõbbi letartóztatásokkal együtt: negyedmillió lengyelt ejtett foglyul. A letartóztatottak között tízezer tiszt is volt. A foglyok elhelyezésére 1939 novemberében Kozelszk, Sztarobelszk és Osztaskov területén három nagy tábort alakítottak ki, ahonnan összesen a 14 500 fogolyból mindössze 449 maradt életben. A foglyok megsemmisítése 1939 decemberében kezdõdött meg. A következõ két hónapban közel huszonkétezer lengyelt végeztek ki az NKVD pribékjei. Mindegyiküket hidegvérrel tarkón lõtték, és az elõre kiásott tömegsírokba dobálták, tíz-tizenkét réteg vastagságban. Minden kivégzettrõl külön személyi aktát vezettek. A gyilkosságokat a legnagyobb titokban hajtották végre, a családtagokat, hozzátartozókat deportálták. A tiszteket lefestett ablakú buszba tessékelték s elvitték a katyni erdõ azon részébe, amit Koszogorinak neveztek a helybéliek. Itt pisztolylövésekkel s szuronydöfésekkel végeztek a foglyokkal.
8-12000 tisztet és altisztet öltek meg itt, tömegmészárlás formájában.
1943. IV. 13-án a berlini rádió tájékoztatta a világot errõl a gaztettrõl, IV. 15-én a moszkvai rádió a németeket vádolta ugyanezzel. IV. 14-én a lengyel nyelvû, németek által irányított sajtó tudósított az eseményekrõl. A feltárás IV. 29. és VI. 7. között zajlott.

A bizottság tagjai voltak Orsós Ferenc (Magyarország), Markov (Bulgária), Palmieri (Olaszország), Saxen (Finnország), Naville (Svájc), Speelers (Belgium), Tomsen (Dánia), Miloslavis (Horvátország), Hajek (Csehország), Subik (Szlovákia), Costedoat (Franciaország). 4143 tetemet ástak ki, 982-t vizsgáltak meg.

(Az Orsós-jelentést az NKVD 1944-ben, Magyarország megszállásakor lefoglalta és elvitte)

A vöröskeresztes vizsgálat eredményeit az orvosprofesszorokból álló grémium kutatásai támasztották alá, és ebben külön kiemelést kapott Orsós Ferenc. Az õ eredeti módszere, a koponyacsont mésztartalmának halál utáni elváltozása pontosabb kormeghatározásnak bizonyult minden egyébnél.

Orsós Ferenc, Spindl (Temesvár, 1879. aug. 22. – Mainz, Német Szövetségi Köztársaság, 1962. júl. 25.): patológus és törvényszéki orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1928, r. 1940 – 49). Orvosi tanulmányait Bp.-en végezte (1903). Kaposvárott volt kórboncnok fõorvos, 1913-ban a bp.-i egy: en magántanári képesítést nyert kórbonctanból. 1918-tól a debreceni egy. Kórbonctani Intézetének, 1921-ben a Törvényszéki Orvostani Intézetnek is vezetõje. 1935-tõl a bp.-i egy. ny. r. tanára, a Törvényszéki Orvostani Intézet vezetõje. 1944. aug. 6-án Németo.-ba távozott, de okt. 14-én visszaérkezett és átvette az intézet vezetését, dec. 6-ig, végleges távozásáig. 1945 – 46-ban Halle am Saaléban tevékenykedett mint a nyilas kormányzat által odatelepített bp.-i egy. kormánybiztosa, majd 1946-ban a mûvészeti anatómia tanáraként a mainzi egy.-re nyert kinevezést. üt dolgozott 1955-ig. nyugdíjaztatásig. Az Orvosi Kamara képviseletében tagja volt a felsõháznak. A II. világháború idején részt vett a kutyai tömegsírok feltárásában mint a hitleri kormányzat által létrehozott nemzetközi orvosszakértõi bizottság tagja. Többek között a katyni ügyben adott szakértõi véleményéért háborús fûbûnösnek nyilvánították.

Orsós Ferenc professzort a szovjet megszállás utáni idõszakban kizárták a Magyar Tudományos Akadémiáról és valamilyen titkos záradék miatt posztumusz sem került oda vissza, munkásságáért tudományos, erkölcsi elismerést Magyarországon azóta sem kapott Miért?

A katyni mészárlással kapcsolatos dokumentumok alapján összeállította:

Wéber Tünde