MANI-MÁNIA kicsiben és nagyban: KÖZPÉNZBÕL!

MANI-MÁNIA kicsiben és nagyban: KÖZPÉNZBÕL!

Mik vannak! Alkotmánybíróság döntését kéri a Békés Megyei Vízmûvek Zrt. igazgatósága, mert aggályosnak tartja, hogy olyan munkavállalók juttatásait is nyilvánosságra kell hozni, akik nem tartoznak a felsõvezetõi körbe, de beosztott munkavállalókat irányítanak. A beosztott, irányítói munkakörben dolgozók javadalmazásának közzététele nem szolgálja közvetlenül a kormányrendelet szándékait, mondják, ugyanakkor rontja a társaság versenyhelyzetét a privatizált cégekkel szemben.

Ha most valaki azt olvassa ki e pár sorból, hogy ezek félnek, mert tömegesen lépnek majd át a dolgozók egy másik megyei vízmû kötelékébe (például a szabolcsiak Baranya megyébe), mert ott meglehet, kedvezményesen vihetik haza a zacskós vizet, téved. Ez az egész elterelõ mese, miként a többi, a sakkjátszmában ismert középvezér áldozat, hogy ne az országos zsiványságokra figyeljünk. Ne az IMF protektorátusra, amelyben élünk, ne a nemzeti valutánk és az energiaár lebegtetésre, az MNB elnök off-shore cégeire, ne a szerencsétlen kilakoltatott családokra, a hitelek bedõlésére, a bankok állami megtámogatására, az öregek, nyugdíjasok minél elõbbi kipurcantására…

Így van ez. Önkormányzati, minisztériumi irodisták panaszkodnak: megint ellenük, a köztisztviselõk és a közalkalmazottak ellen uszítanak az elterelõ hadmûvelõk! Pedig a közszféra is olyan, mint az ország vagy más munkahely. Van, aki mindent megtehet, másokkal meg ott tolnak ki, ahol tudnak. Csak néhány közismert ügy, a VI és a VII kerületi ingatlan panamák, a minisztériumi dugi sukorói „King City”, mint a leginkább az érdeklõdés homlokterében lévõk. Ezután pattant ki a legnagyobb ellenszenvet kiváltó ügy: a BKV sztori, amelyben az MSZP nemcsak Hagyó Miklós révén van benne nyakig.

(A témához tartozik, hogy bár lemondott képviselõi mandátumáról Hunvald György Erzsébetváros MSZP-s súlyos, bûnszervezetben elkövetett bûncselekményekkel gyanúsított, elõzetes letartóztatásban lévõ polgármestere, nemcsak fizetését, hanem igazgatótanácsi juttatásait is megkapja. Jóllehet, vagyonát zárolták, közpénzbõl etetjük, fürdetjük, õriztetjük.)

Egy tisztességben, becsületben megõszült egyetemi tanár fizetése ugyanakkor egy közepes banktisztviselõvel, a tanársegédé pedig egy jó szakmunkáséval lehet egyenlõ, bár az irántuk támasztott társadalmi követelmények távolsága fényévekkel mérhetõ. Mi változott? Így volt ez abban a cintányéros cudar világban is, amelynek átalakítását - igaz már kevesen - rendszerváltásként emlegetik. Van, aki mindent megtehet, megtehetett, amit akart és akar, másokkal meg ott tolnak ki, ahol tudnak. Azért valami változott mégis! Lám az elhíresült békávés humánpolitikai maca úgy és annyit pakolt össze közpénzbõl, amennyit nem szégyellt. A vége? Elképedés, elhúzódó és tekeredõ ügy, egyszer tán azt is megtudjuk, amit eddig elhallgattak.

Azt viszont tudjuk, hogy a fogyatékosok segédeszközei drágultak, a csökkenõ OEP támogatás miatt, mert így döntött ez az önmagát demokratikusnak nevezõ koholmány-kormány és parlamentje. (Máshol, szerencsésebb országokban ez fordítva van.) Most olvasom, hogy a 2010-es költségvetéssel a kormány aktív eutanáziát folytat (milyen finom fogalmazás a népirtás szó helyett!) az egészségügy ágazatban, beindult a magyar egészségügy lepusztítása. Emberek! Ez így igaz? És még mindig ölbe tett kézzel várjuk az eutanáziás sokkot?

Hát persze! Felelõs szakemberek mondják és fejtik ki véleményüket errõl, a jelenleg a TÁRKI felmérés szerint, a 75 százalékos támogatottsággal rendelkezõ Fidesz színeiben! És mégis, mi történik? Várjuk, hogy napról napra több kórház kerül csõdhelyzetbe és ezzel együtt a betegek is. Úgy tûnik, a miniszterelnöki székben ideiglenesen állomásozó Bajnainak is fontos a Putyinnak tett gyurcsányi ígéret: „nem lesz többé ’56”!

Hogyan is lenne! Kikkel? A 10 esztendõ múlva immár a lélekszámban 70 százaléknyi cigánnyal? Hogy majd a 30 százalék magyar megmutatja! Mit és honnan? A kórházi prosecturáról? Vagy a politikai szekatúra áldozatai közül? De ne felejtsük a Tom Lantosra emlékezés 3 milliárdját! Az úgymond, a válság miatt immár halálgyárrá avanzsált, már eddig is halálbiztos egészségügybõl, a kórházaktól elvont 13,5 milliárdnak csaknem a 30 százaléka!

Éppen egy esztendeje 2008. szeptemberében (az öszödi beszéd kirobbantásának második évfordulóján, micsoda egybeesés!) jelentette be Gyurcsány Ferenc, hogy a magyar állam többek között egy, a politikus nevét viselõ tudományos intézet felállításával kíván tisztelegni Tom Lantos szellemi hagyatéka elõtt.

A magyarországi civil szervezetek világában rekordnak számított az a hárommilliárd forintos támogatás a kormányzat részérõl, amelyet az Egyesült Államokban 2008 végén létrehozott alapítvány, a Tom Lantos Foundation számára különítettek el. A New Hampshire-i Concordban székelõ szervezet elnöki tisztét a néhai képviselõ (szintén magyar származású) özvegye tölti be, a gyakorlati irányítás pedig lányuk kezében van. Mi van a pénzzel, kiderült-e újabb hiteles hír a 14 esztendõsen a fasiszták, majd a Rákosi-diktatúra ellen harcoló, késõbb ez utóbbi diktatúra támogatásával, ösztöndíjjal nyugatra került Szent István-parki történelmi hõsünkrõl? Kik kutakodnak, kiket támogatnak ezzel a közpénzzel? Nagy a csend. Nem lepne meg egyébként, ha csurranna, cseppenne belõle MSZP-s, SZDSZ-es levitézlett nagyjaink végsõ órái támogatására a választások elõtt. Mikor kérdezünk rá? Erre is meg a többi disznóságra is? Lesz már végre „nemzeti oldal”? Mikor?

Majd a beszélõn megbeszéljük.

2009. szeptember. 17. Wéber Tünde