Fogyaték, növekedõben

„Találkozik a Jóisten a vakkal, a bénával, meg a cigánnyal. A vaknak visszaadja a látását, a bénát meggyógyítja, mire a cigány, hozzám ne nyúlj, én rokkant nyugdíjas vagyok!” (Ismeretlen szerzõ)

Fogyaték, növekedõben

Mi mindenre megtanítja a szükség az emelt szintû családi pótlékért az embert! Embert? Hát ember az, aki szántszándékkal képes arra, hogy gyermekét ilyen-olyan praktikákkal nyomorékká tegye! Ilyesmit az állat sem tesz! Ezek a statisztikai kimutatásokban emberként nyilvántartott lények terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, így dupla családi pótlékra tarthassanak igényt. Mármost az a helyzet, hogy Molnár Oszkár edelényi polgármester, a Fidesz országgyûlési képviselõje megerõsítette a júniusi városi testületi ülésen elhangzottakat: ez történik a környezõ, cigányok által többségében lakott településeken.

Figyelem! Már júniusban elhangzott! És most három hónap után ismét felvetõdik az ügy. Nem akkor intézkedtek nyomban, a súlyos bûncselekmények ügyében a borzalom megszüntetésére. Akkor a testületi ülés után felálltak, hazamentek, talán megsimogatták gyermekük kócos buksiját, aztán jónapot. Most is csak azért került elõ az ügy, mert az ülés hangfelvételét kiszivárogtatták és az egyik tévémûsor lehozta. A polgármester ebben többek között megerõsítette: ezek tények, információit a helyi orvostól, védõnõtõl kapta. Ezért nyilvánosan elmondja, hiszen minden politikusnak õszintén és nyilvánosan ki kellene fejtenie adott témában a véleményét. Nem kellene a szõnyeg alá söpörni a különbözõ problémákat, és akkor nem tartana ma itt Magyarország.

És még mindig nem szállták meg az említett településeket a rendõrök, nem szállították el ezeket az „anyákat” kényszergyógykezelésre, még mindig csak a szõnyegrõl és a söprésrõl van szó. Mióta tart ez a borzalom? Hol élünk? Ez itt tényleg Magyarország? Mi történik itt és miért?

Ne hamarkodjuk el téves következtetések ok-okozat láncolatával a választ.

Azt fel sem tételezhetjük, hogy valótlant állít a polgármester. Vagy netán vele is ez történt annakidején? És itt a másik bökkenõ: az OCÖ elnöke is, ahogyan mondják, cigánygyerekek helyett nyaralt a Balatonnál, láttuk lencsevégre kapván, miként pancsikolt a gyerekmedencében. Netán gyerekkorában nála is ez volt a gond?

Hogyan lehetne ezt a népirtással egyenértékû vandalizmust a településeken ellenõrizni? Az etnikai adatgyûjtés tilos, hiteles információ nincs, de kérdezõsködni persze lehet és az orvos, védõnõ is segíthet. Egyébként: hogy a csudába történhet meg, ha ez utóbbiak tudomást szereznek róla, hogy nem jelentik?

Tény, hogy az ENSZ felfigyelt fel arra, hogy Magyarországon igen magas a szellemi fogyatékos gyermekek száma. Kiderült, hogy cigánygyerekekrõl van szó, akiket a nevelési tanácsadók és gyógypedagógusok minõsítettek és utaltak gyógypedagógiai iskolákba. Erre az illetékes minisztérium úgy döntött: a kisebb fogyatékosságú gyerekeket is integrálni kell az óvodába, iskolába. Ezért olykor elviselhetetlen a helyzet némelyik osztályban, ahol fogyatékosok, hátrányos helyzetûek együtt vannak a többiekkel.

Lehetetlen helyzet, jogszabályok, segélyezési rendszer. Azt írja elõ törvény, hogy lényegesen több segélyt, támogatást kapjon egy anya a fogyatékos gyereke után. Bizonyos szinten ez érdekeltté teszi a szülõket abban, hogy legyen egy fogyatékos gyerekük is. És ez iszonyú! De az is, hogy nem az egészséges családot, hanem az egyedülállóként gyermeket nevelõket támogatják, ezért szûnik meg lassan a házasság intézménye. Nem életet, munkát, tanulást, hanem a törtcsaládokat, az erkölcstelenséget, a munkátlanságot, a nyomorékokat preferálják.

Egy kimutatás szerint, a mai nyolcéves gyermekek kétharmad része cigány származású, ez utóbbiak pedig jórészt testi, szellemi nyomorékként jönnek a világra. Mi lesz itt, a még rosszabb körülmények között, a megszorítások következtében?

Az egész társadalomra jellemzõ gyakorlat? Figyeljük meg például az utóbbi idõszak ország vezetõit! Igaz, a magukhoz való eszük megvan. Tényleg: talán ezért tartunk itt, ahol most vagyunk… Nem gazemberek õk, csak fogyatékosok? Persze: nem anyagiakban.

2009. szeptember 04. Wéber Tünde