Ezzel a snecivel õrült szerencsénk van!

Ezzel a snecivel „õrült” szerencsénk van!

(Haza ez, vagy õrültek háza?)

Képzeljük el, mi lenne (lett volna) ebbõl az országból a Horn-Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai (el)vonósnégyese nélkül! Hét esztendeje, hogy egymás sarkát taposva, folyamatosan mondják nekünk a frankót, az ország pedig csak gurul, gurul lefelé a lejtõn. Kitõl kaptak felhatalmazást arra, hogy eladósítsák az országot?

Érdekes, hogy mindeközben saját vagyonuk, mint a nyúl, szaporodik.
Ugyanakkor igaz, hogy most, amikor megint megszorítanak, egyúttal példát mutattak spórolásból: az új miniszterelnök kisebb lett. Bravó!

Ez a bajai-dunai sneci, új seprõ, jól seper, bár nem olyan ügyesen, mint „üzletember” korában. Mert még élünk, nem szorították ki belõlünk a levegõt, nem adóztatták meg, jóllehet: lebegtetik ezt a hírt is. A minap azt mondta: most kell kezünkbe venni saját sorsunkat, meghozni azokat a sokszor fájdalmas, vagy átmeneti nehézségeket okozó döntéseket, amellyel új pályára állíthatjuk az országot.

Végre egy jó ötlet! Tegyük meg! Mert hallani olyan véleményeket is: a magyarok a fejükre estek! Miért hagyják ezt az évek óta tartó, folyamatos birizgatúrát?

Tényleg: miért hagyjuk? Miért nem küldjük el õket fizetés nélküli, bizonytalan idejû vagy végleges szabadságra? Mert meglehet: nekik sem könnyû, szoronganak már õk is a sok szorítgatástól. Menjenek Isten hírével, vegyék kezükbe a vándorbotot, oszt látogassák meg az off-shore nagynénjüket a homokos tengerparton. De legelõször is vonják el tõlük, ettõl a csapattól Magyarországot. Meglehet, ez fáj majd nekik, de mégis meg kell tenni! Kezünkbe kell venni a sorsunkat! Új pálya, új csapat új felállás, új lelátók és bírók kellenek!

Vonjanak el minket tõlük! Elvonókúrára velük!

2009. május. 26 Wéber Tünde