Evangelizációs kapszkodón Miklós atyával



Érintések / I.


Evangelizációs kapaszkodón Miklós atyával


„Senki sem fog rád emlékezni aszerint, hogy a közösség javát, segítését hogyan gondoltad el titokban. Kérd az Urat, adjon erõt és bölcsességet, hogy tettekben és szavakban közölhesd gondolataidat.” (G.Garcia Marquez)


Nem csak szemlélõdõnek, hanem cselekvõnek, nem csak megfigyelõnek, hanem olyan lénynek születtünk, akinek konkrét feladata van, amelyet nem életmohóság diktál, hanem a dolgok teljes valóságukban való kifejtése, a bennünk lappangó lehetõségek kiemelése. Aranyat lelni, azt is jelenti: a lehetõségek és igények szerinti életet arányossá tenni, Istennek tetszõ életvitelt élni, emberibbé változtatni, miközben mi is - a feladatok sora szerint - változunk. Sokat beszélünk arról, hogy az emberek közömbössé váltak egymás iránt. Vagy azért, mert nem igénylik egymás társaságát, vagy pedig mert saját üdvösségükkel vannak elfoglalva. Holott üdvözülni annyi, mint az isteni teremtés eredeti létállapotba visszakerülni. Ehhez pedig mindenki hozzájárulhat Istentõl kapott képességei kifejlesztésével: tevékenysége, ereje, alkotó energiái, tudása hasznosításával, amelynek gyümölcsét nem csupán önmagának tartja meg. Nem fokozza le puszta életcéllá, csupán a tárgyi dolgok megteremtésére, hanem azokat a közösség javára, a boldogság, bõség, virágzás, fény, tudás, egyszóval: az Isteni Lét irányába fordítja.

Az evangelizációs célzattal készítendõ munkákhoz az emberek megszólítását sikeresen alkalmazó, aktivitásukat igénybe vevõ, kivételes adottságokkal rendelkezõ Mód Miklós devecseri plébános (aki egyúttal a Veszprémi Fõegyházmegye család pasztorációs pap referense) úgy tûnik, képes az említett cél megközelítésére, mi több: elérésére. Beszélgetésünk elején rögtön szóba kerül ez is, hogy õ valamilyen formában más, mint az általam eddig ismert egyházi emberek, papok. Nyitott, úgymond: modern felfogású, a jó értelemben vett modernség minõsítésével mérve, ugyanakkor rendkívül precíz és tudatos. Krisztus, a hit, az egyház védelmében a szent ügyek elmismásolása elleni nyilatkozatokkal szemben nyomban fellép, ebben ugyanis kérlelhetetlen.


És persze az általam említett, más papoktól való elkülönítõ kiemelést is azonnal visszautasítja, illetve helyesbíti. Nem szerencsés dolog a másokkal való összevetés, mondja. Az alap, a papi teendõk a lényeg, az, hogy a szolgálat, amelyet életünk egészével is példát mutatva teljesítünk, a lehetõ legjobb, a hívõknek és az evangelizáció folyamán legtöbbet adó legyen. Ennek átadása - voltaképpen szeretet átadás, amelynek örök forrása az isteni szeretet - természetesen lelki alkattól függõen más és más lehet, de a lényeg: az önátadás, úgy, hogy egyúttal az átadó személyisége megmaradjon.


Miklós atya két-három esztendeje megtisztelt azzal, hogy az általa szerkesztett lapok: a „Családunk”, a Húsvéti és a karácsonyi „Örömhír” és a kezdeményezésére és vezetésével megalakult Somló Környéki Szellemi Mûhely egyesület lapja a ”Somlai Termés” munkájában részt vehetek. A mostani, vele való beszélgetést magam kezdeményeztem, nem titkolt szándékkal azért, mert bár nyitott (képes az emberekkel, függetlenül attól, hogy hívõk, avagy sem, pillanatokon belül közvetlen szóbeli kapcsolatot teremteni, ahogyan elsõ találkozásunk alkalmán velem is, amikor személyes, evangelizációs ügyben megkerestem), ugyanakkor belsõ lénye titok maradt elõttem és szerintem mások elõtt is.


Eddigi munkáin keresztül azonban megközelíthetõ. Ezek közül az országos hírnévre szert tett Jézus-ösvény bemutatásakor volt lehetõség. A fél esztendeje elkészült, bibliai témákat, fõként Jézus életét feldolgozó 12 kilométeres tanösvény elsõ szakaszának átadásakor a Veszprém megyei Somló-hegy közelében - errõl akkor, az esemény idején a kezdeményezõ és a kivitelezést vezetõ Miklós atya tájékoztatásából megtudhattuk: a Biblia éve alkalmából készült, "spirituálisan, és nem földrajzilag hiteles" ösvényt Juliusz Janusz pápai nuncius szentelte meg, az eseményen megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is. Kezdõpontja Kolontár község templom domb oldalába társadalmi munkával vésett - a Jézus születésének színteréül szolgáló - betlehemi barlang élethû másolata. A Torna-patak mentén - ami a Jordán folyót jelképezi - Devecserbe, a papkertbe jutunk, Jézus názáreti házának élethû másolatához, ahol asztalos és az ácsmesterség munkaeszközei is láthatók.
Az úgynevezett "Lelki Egészség Szolgálat" és a biblikus kiállítás is szintén a városban tekinthetõ meg. A tanösvény része még a borszörcsöki fafaragott dombormûvekkel készült stációk, keresztút, ahonnan immár az „öröm útján" mehetünk tovább - amely Krisztus megváltó és feltámadása evangéliumi idézeteivel és faragott szobrokkal illusztrált kaptató, kapaszkodó - a Somló-hegy tetejére, ez a tanösvényen a mennyországot jelképezi.


Miklós atyával a plébánián (többek között a mennyországba vezetõ útról, amely a biblikus tanösvény része) a költségekrõl is, a vállalkozók, helyi közösségek adakozásairól, valamint a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat 2 millió forintos adományáról és a devecseri katolikus iskoláért járó 15 millió forintos állami örökjáradékról is szó került.


A pedagógiai célzattal is épült tanösvény mentén összesen több mint 150 ember elhelyezésére alkalmas szálláshelyeket alakítottak ki, ezen kívül konferenciatermeket is építettek. A gyermekek foglalkozások keretében bibliai helyszínekrõl idetelepített növényeket szedhetnek, a kézmûves foglalkozásokon pedig a szentírásból ismert ételeket készíthetnek. A munkálatoknak pedig még nincs vége, említi a terveket Miklós atya. Egyúttal azt is, hogy a Jézus-ösvény és annak részei immár túlnõttek eredeti tanösvény funkcióin. Pontosabban: az evangelizációt kiteljesítõ további eszköztárral, pasztorációs civilmozgalom tematikájával bõvültek. A két hektár területen lévõ papkerti Názáreti Ház környezete például a családi életre nevelés, a názáreti család életének mintáját alapul véve „Bibel Land”-ként mûködik majd, az életvédelem, az emberi élet értelmének, az evangéliumi tanítást megközelítõ magatartásforma kiteljesedését szolgálja.


Maga is tapasztalja, hogy az emberek, elsõsorban a fiatalok, a jövõbe vetett hit reményében keresik a kapaszkodót, ez még akkor is így van, ha ez a kívánság konkrétan nem tudatosul bennük. Ezt igazolják a közvélemény-kutatások. Frankl, svájci pszichiáter, felmérést végzett, 200 fõiskola és egyetem 60 ezer hallgatóját kérdezte meg írásban, mi izgatja leginkább õket. Az eredmény õt, magát is meglepte. Mert azt tapasztalta: nem a szexuális vágy, mint ahogy Freud, osztrák pszichiáter gondolta. Nem is az érvényesülési ösztön, miként Freud tanítványa, Adler képzelte. De nem is az, amire a Jung-i pszichológia épül: vagyis a vágyak összessége. A statisztika szerint a fiatalokat az izgatja leginkább: van-e értelme az életnek. És ha igen, mi az?


Ennek megválaszolása a kreatív bátorság megélésének, a keresztény szellemiség fejlesztésének segítségével történhet. Füzetsorozat készül majd, mondja, amely Krisztus életének, mûködésének irodalmi meglátásait mutatja be és azokat a képzõmûvészeti alkotásokat, amelyek a mûvészeket a krisztusi csodák katartikus élménye nyomán születtek.


A Családok Háza, mint helyszín sem marad ki a feladatok sorából.


Ez a háromszintes épület, amelynek kivitelezése két esztendeje kezdõdött (alagsor = konditerem, földszint = elõadóterem, tetõtér szint = hátrányos helyzetû gyermekek számára tanterem, illetve nyáron szálláslehetõség), mostanra a földszinti rész befejezésével, a többi szint épületszerkezeti elkészülte stádiumában van. A végsõ befejezéshez várnak támogatást azoktól, akik fontosnak tartják az evangelizációs úton való járást, a teljes keresztényi életre való nevelést, és ennek segítésére anyagi lehetõségük van, hogy a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 73600101-16006988 csekkszámlán küldjék el adományaikat. (További információk: Jezusosveny.plebania.hu)


Végül nem lehet megkerülni, miért is kellene, az országban zajló események megvitatását. Véleménye szerint: mivel hiányzik - pártoktól függetlenül is - az emberek számára a normális országban való élet lehetõsége, ezek után várható, hogy többször összejönnek, összegyûlnek és elmondják kritikájukat, jobbító ötleteiket. Ez remélhetõen hatással lesz arra helyre, és az ottani döntéshozókra, ahol a döntések megszületnek.


Ma még az ébredés stádiumában van a kapcsolat azokkal, akik nem tudják, vagy nem akarják érvényesíteni állampolgári jogaikat saját és a többség érdekében. Ok, a 60 évig tartó keresztény szellemiség tanításának hiánya, és a kulturális elmaradottság. Nem csak anyagi kérdés a teljes élet megélhetõségének megléte. Fontos a személyes kapcsolat, ahogyan a korai keresztények megkeresték embertársaikat, Szent Pál titka a személyes varázs átadása azok részérõl, akik Isten szeretete által maguk is szeretetet tudnak adni. Ehhez ad megfelelõ teret a Családok Háza, a Jézus-ösvény létesítményei és számtalan program, ami a teljes életet elõsegíti.




2009. április. 18. Wéber Tünde