Elképesztõ párt-hatalmi gõg, vagy valami más?

Elképesztõ párt-hatalmi gõg, vagy valami más?

A Legfelsõbb Bírósági Elnöke jelöltjeként Havasiné Orbán Máriát március 2.-án ismét meghallgatta zárt ülésén az MSZP-frakció. Úgy tûnik, ez az ülés olyannyira zárt volt, hogy még annak végeztével is „zárta sorait” a Népszabadság: „A lap úgy tudja, a jelölt eddigi tudományos munkásságát és nyelvi felkészültségét is hiányosnak tartják, de elsõsorban az államfõ jelölés gyakorlata, illetve Sólyom László szocialistákkal szembeni nyilatkozatai rontják Havasiné Orbán Mária esélyeit.

Más információ „Propeller” szerint pedig „Meggyõzõ volt Havasiné Orbán Mária az MSZP képviselõi szerint, de jól sikerült meghallgatás ellenére is inkább az a valószínû, hogy ismét nemet mondanak az államfõ fõbírójelöltjére.”

Mármost kinek, minek higgyünk?

Netán a Népszabadság nem a valóságot, hanem azt írta, amit a meghallgatás után a képviselõktõl hallani szeretett volna? Különös, bár nem ritka hozzáállás ez a „valóságshow” manapság a sajtóban.

Mert a valóság és a tényszerûség olykor kellemetlenségek okozója is lehet a párt számára. Mert, ha az MSZP képviselõinél is meggyõzõ volt a jelölt a meghallgatáson, akkor kínos lehet majd, hogy egy hét múlva miért nem választják meg olyan indokkal, hogy "tudományos munkássága és nyelvi felkészültsége hiányos."

Annál is inkább, mert az, az MSZP képviselõcsoport fog majd ekként érvelni, amelyik szerint az ország számára nincs jobb miniszterelnök, mint az általuk választott Gyurcsány Ferenc! Az, az ember, aki saját bevallása szerint is önös csoportérdek miatt miniszterelnökként akár másfél éven keresztül is csak színleli a kormányzást, illetve tetszése szerint hajlandó bármely napszakban folyamatosan hazudni…

Aki miatt külföldön egy jobb érzésû magyar ember örül annak, ha mostanában nem kerül szóba az, hogy magyar, mert annak az országnak polgárairól, ahol Gyurcsány Ferenc-féle világszerte ismert jellemû emberek vezethetik az országot, sok jó nem tételezhetõ fel.

A Népszabadság így minden bizonnyal ezt a várható kínos magyarázkodást akarta megelõzni, és ezért tájékoztatott hamisan.

Egyébként pedig ne legyen senkinek kétsége az iránt, ha mondjuk Havasiné Orbán Máriának világhírû tudományos multja lenne, akkor a „túlzott elméleti síkon tevékenykedõ jogtudós” tény zavarná az akadékoskodókat. No és, ha mondjuk: hat nyelven beszélne, akkor pedig éppen az lenne a baj. A nyelvtudás a Legfelsõbb Bíróság Elnökénél ugyanis teljes egészében felesleges, mondanák, hiszen a hivatalos megbeszélés külföldön úgyis tolmács útján történhet.

Szemrebbenés nélkül mondanák mindezeket éppúgy, mint ahogy a Népszava 2008. december 8-i írása szerint Dr. Bárándy Gergely, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja az illetõ személyrõl következõket is mondta:

„Havasiné Orbán Mária túl gyors tempóban akarja megvalósítani az egyébként a képviselõ által is szükségesnek mondott reformokat.” Az a Dr. Bárándy Gergely mondta ezt, aki az MSZP képviselõi között vélhetõen az MSZP Országos Jogi és Közigazgatási Tagozat Elnökeként a legnagyobb jogismerettel és szakmai tapasztalattal rendelkezik, így MSZP-s képviselõként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja.

Az a Dr. Bárándy Gergely értékel így, aki fél évvel azt követõen született, hogy Havasiné Orbán Mária a jogi diploma megszerzését követõen a bíróságon fogalmazóként elkezdett dolgozni.

Az a Dr. Bárándy Gergely értékelt fentiek szerint, aki 2003-ban tett ügyvédi szakvizsgát, bíróságon soha nem dolgozott, és a mai napig öt esztendei ügyvédi gyakorlatot szerzett.

Az a Dr. Bárándy Gergely értékelt fentiek szerint, akinek eddig összesen két komolyabb írása jelent meg: „Velence fénykora – a Velencei Köztársaság államberendezkedésének kialakulása és kora”, és „Tenger keresztes lovagjai – Velence részvétele a keresztes hadjáratokban” címmel.

Dr. Bárándy Gergely az öt éves gyakorlattalrendelkezõ, Velence Köztársaság államberendezkedését és harci cselekményeit elemzõ 32 éves ügyvéd tudatta az MSZP frakciót képviselve, hogy az általa is szükségesnek vélt bírósági reformok megvalósítása gyors-e, vagy lassú! A több, mint 32 év bírósági, 8 év megyei bírósági elnöki, 4 év ítélõtáblai elnöki tapasztalattal és hibátlan múlttal rendelkezõ Havasiné Orbán Mária elnökjelölt alkalmasságával kapcsolatosan formálva véleményt ezzel. És úgymond: kinyilatkoztat 200 képviselõtársa nevében is.

Egy hét múlva pedig az MSZP jogi tagozata javaslata alapján nem kétséges az, hogy az elmúlt évi decemberi javaslattal azonosan õ is azt fogja javasolni a képviselõknek, hogy szavazzanak a „lelkiismeretük” alapján. Mintha nem is lenne megfogalmazva az Alkotmány 20. § 2. bek-e szerint az, hogy

„Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a köz érdekében végzik.”

Nem azt mondták és mondják majd, hogy a szavazattétel a képviselõi tevékenységnek egyik legfontosabb része és így ha a lelkiismeretük szerint csoport, illetve egyén érdeküket a közérdek elé helyezve szavaznak, akkor szavazatukkal alkotmánysértõen járnak el, hanem az Alkotmánynak ezen rendelkezésérõl hallgatva Dr. Bárándy Gergely és társai rábízták, és rá fogják bízni az Igazságszolgáltatás, az ország egyik hatalmi ága sorsát olyan 200 ember lelkiismeretére, akiknek lelkiismerete a balatonöszödi beszéd óta bizonyítottan az ott elhangzottak erkölcsiségéhez igazodik.

Holott ennek az Alkotmány elõírásait semmibe vevõ magatartásnak a következményei rendkívül súlyosak.

Az 1989. október 23-i alkotmánymódosítás egyik legfontosabb eredménye az, hogy az Országgyûlés ettõl kezdve megszûnt a népszuverenitás egyetlen letéteményesének lenni és csak azokat a jogokat gyakorolhatja, melyeket az Alkotmány a hatáskörébe utal. Ettõl kezdõdõen nevezhetõ kétpólusúnak hazánkban a hatalommegosztás úgy, hogy az egyik póluson található a pártoktól függõ Országgyûlés és Kormány, míg a másik póluson pedig ezekkel szemben a semleges, pártoktól független bírói hatalom található. Ebbõl következõen a bíróság nem is lehet olyan kölcsönös meghatározottságban és függésben a többi hatalmi ágtól, amilyenben azok egymás között vannak

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ezeknek a hatalmi ágaknak szétválasztása a mai parlamentáris rendszerekben érvényesül, és a hatalmi ágak elválasztásának elvét a jogállamiság alkotóelemének tekinti.

A Köztársasági Elnöknek pedig a végrehajtó hatalomtól elkülönült önálló olyan államfõi hatásköre van, hogy Alkotmányban rögzített sérthetetlensége folytán az Országgyûléssel szemben sincs politikai felelõssége. Általános feladataként pedig az Alkotmány 29. § 1. bek. az alábbiakat fogalmazza meg:

„kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett”

Az alkotmánybírósági álláspont szerint ehhez kapcsolódóan a következõket rögzíti:

„Az Alkotmány 29. § 1. bekezdése tehát egyrészt áthatja az államfõ valamennyi – Alkotmányban rögzített – hatáskörében gyakorlását, irányultságát, másrészt – tartalmából levezethetõen – kivételes (önálló) intézkedési (döntési) lehetõséget is biztosító rendelkezés”

A Köztársasági Elnök feladat és hatáskörének konkrét meghatározása során pedig az Alkotmánybíróság értelmezése szerint többek között abból kell kiindulni, hogy a hatalomkoncentráció megakadályozása érdekében mennyire széles elnöki jogkört indokolt létrehozni, és a Dr. Bárándy Gergely féle társaságnak ismertetett magatartásával elérni kívánt célnak, a jogállamiság alkotóeleme kiiktatására törekvésnek akadályozása végett azt indokolt vizsgálni, hogy tud-e ez ellen a Köztársasági Elnök a jelenlegi helyzetben tenni, vagy sem.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alkotmány a Köztársasági Elnöknek négyféle döntési hatáskört biztosít, melybõl a jogállamiság elleni leirt támadás folytán szerintem az „önálló politikai döntés (végleges, más szerv által felül nem bírálható döntés)” döntési hatáskörre vonatkozó magyarázatot indokolt vizsgálni:

„Ilyen természetû döntést (politikai) döntést a köztársasági elnök – az Alkotmánybíróság értelmezése szerint – akkor is hozhat, amikor súlyos zavarok támadnak az államszervezet mûködésében, amelynek elhárítására alkotmányos felhatalmazást kapott: Az elnök kivételes intézkedésével átlendíti az államgépezetet a holtponton, hogy normális mûködése újból beindulhasson. Ilyenkor a köztársasági elnök az Alkotmány 29. § 1. bekezdésében meghatározott általános feladatát konkretizálja adott helyzetre: õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.” (48/1991. (IX. 26.) AB határozat.

Számomra ez azt jelenti, hogy ha Dr. Bárándy Gergely és társai nem képesek tudomásul venni, hogy létezik parlamentáris rendszerben pártoktól független bírói hatalom is, és mindenáron érvényesíteni akarják pártjuk befolyását a bírói hatalomban akár úgy is, hogy mûködésképtelenné hajlandóak tenni 2008. június 24-e óta az egyik hatalmi ágat, készek ezért Alkotmányt, jogállamiságot semmibe venni, akkor a Köztársasági Elnöknek kivételes intézkedésével kötelessége a normális államgépezeti mûködést helyreállítani.

Olyan kivételes intézkedéssel, melyet az Alkotmány egyébként a Köztársasági Elnöknek tételesen nem biztosit. Ezért nevezik az ilyen intézkedést kivételes intézkedésnek.

A Köztársasági Elnöknek ilyen kivételes intézkedésként az Országgyûlést kötelessége szerintem feloszlatni még akkor is, ha az Alkotmány 28. § 3. bekezdése az ilyen feloszlatási lehetõséget nem említ.

A jogrend, a jogállamiság elleni ilyen durva támadás esetén nem azt kell mérlegelni, hogy mit és miért nem lehet az ország normális mûködése, egy tönkre tett államgépezet helyreállítása érdekében tenni, hanem azt, hogy miként lehet és kell tenni.

Vagy képes „õrködni” az Alkotmány szóhasználata szerinti alapvetõ feladatának megfelelõen a Köztársasági Elnök az államszervezet demokratikus mûködése felett, vagy vallja be, hogy nem képes erre.

Csak egyet ne tegyen. Ne magyarázkodjon.

Siófok 2009. március 4.

Dr. Léhmann György