PROVOKÁCIÓ Hetyefõn

PROVOKÁCIÓ Hetyefõn!
Provokálták a Sümeg városától egy kõdobásra lévõ Hetyefõn, a faluházban tartott október 24.-i rendezvény résztvevõit. A rendvédelmi szerveknek mégsem kellett beavatkozni, mert a provokáció: jobbító szándékkal történt.
A „Mi köze hozzá? Van közünk hozzá!” témakörben összegyûltek, mintegy ötvenen, ugyanis húsba vágó kérdésekrõl tartottak eszmecserét. Amikor azonban az emberek nagy általánosságban a „falunk jövõje, a jövõ faluja” ügyében keresik a legjobb megoldásokat, sematikus jelszavak, szólamok is elõkerülhetnek, és úgymond ellaposodhat a fórum.
Ezért az építészek, ökológusok, és közgazdászok alkotta, budapesti központú Falufejlesztési Társaság megjelent szakemberei olyan kérdésekkel, ismeretekkel bombázták a közönséget, amelyeken mindenképpen el kellett gondolkodni.
Miként Nyitrai Ákos építész említette: a 10 éven belül kialakuló drasztikus klímaváltozás körülményei, túlélési technikái még nem tisztázottak. Bizonyos azonban, hogy a városokból, elsõsorban a fõvárosból elindult egy deurbanizációs (a kisebb települések felé irányuló) folyamat és ez a jövõben erõsödni fog. A jövõ, az ismert okok miatt: a vidék nyugalma.
Azok, akik már ebben a nyugalomban élnek: mint például a 80-as lélekszámú hetyefõiek is, egyelõre ennek csak a hátrányát érzik. Az itteniek nem is tudják, milyen kincs a környezetük. A Somló-vidék, Sümeg, Balaton és a nyugati határ közelsége… Igaz, nincs a közelben munkahely, iskola, kultúrálódási lehetõség. Állandó, biztos jövedelmet adó kenyérkeresetre (a nyugdíj, tb támogatás miatt is) szükség van. De megtermelhetik a konyhakerti zöldséget, gyümölcsöt helyben, ezzel az élelmiszerekre költött kiadásokon spórolhatnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyelõre az emberi kiteljesedés, a kulturális fejlõdés letéteményese mégis a nagyobb település, a város. Ezért fontos, hogy ezek a kisközségek, közösséggé válva a múlt örökségébõl, hagyományaiból merítve megalkossák saját, csak reájuk jellemzõ egyéni arculatukat, amely önmaga is kulturális érték.
Puskás Ferenc agrármérnök, akinek15 esztendõn át volt lehetõsége az ENSZ (FAO) képviseletében különbözõ országok mezõgazdasági tevékenységét szemügyre venni, a szolidaritás fontosságára, és a helyi viszonyok között a legjobb eredménnyel megtermelhetõ mezõgazdasági termények értékesítésére helyezte a hangsúlyt. Hazai viszonyainkat tekintve megjegyezte: a külföldrõl érkezõ, a megtermelés helyén államilag finanszírozott tömeg árú megvásárlása nemcsak azért káros, mert visszaszorítja az eladható helyi árú keresletét, hanem azért is, mert minõsége alacsonyabb színvonalú.
Kiemelte továbbá, hogy a tájékozatlanságra és félmûveltségre építõ, és ezzel a fenntartható bornírtságot támogató agrárpolitika korszerûsítésre szorul. Miként az a jelenség is, amit a közösségi érdekek és közösségi képviseletek hiánya jelent helyileg és országosan. Csak egyéni és szûk csoportérdekekkel nem megyünk semmire. Olyan közösségek, civil szervezetek kellenek, ahol az egészséges és elmélyült lokálpatriotizmus az értéktudatos jövõkép hordozója lehet.
Miklósi Sikes Csaba a Sümegi Múzeum igazgatója kifejtette: a turista jön és megy. Nem a turizmus kialakítása a fontos. A helyben lakó érezze magát igazán otthon Ez a nyugalom, és annak a különleges adottságnak a felfedezése, amely csak annak az egy helynek a privilégiuma, ez az igazi turistacsalogató.
Mód Miklós plébános, a Somló Környéki Szellemi Mûhely egyesület kiadásában megjelent „Helység Varázsa” kiadvány – amelynek Hetyefõ község leírása is része - szerkesztõje elmondta, hogy nemcsak a hely adhat ötletet bizonyos tevékenységre, hanem egy ötlet megvalósítása, mint például a Somlói Jézus-ösvény - amelynek október 5.-én volt a megszentelése, átadása – is segíthet a hely adottságainak megismertetésében. A hagyományok közül kiemelte a keresztény értékek megõrzését, gyakorlását és fejlesztését. Nemcsak anyagi létünk emelheti naggyá, emberivé környezetünket, hanem a bennünk lévõ, egyáltalán nem elhanyagolható, spirituális alkotóerõ.

Wéber Tünde