SZIGORÚAN BORZALMAS!

Szigorúan borzalmas!
A tegnapi rácsos október 23.-i megemlékezések láttán olykor úgy tûnt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 52. évfordulóján az állatkert a fõvárosba költözött. Mégpedig fordított alapállásban. Míg az állatkertben az állatok rácsok között vannak, és emberek õrzik õket, ezúttal az emberek voltak a rácsok között. Majomketreceket láthattunk Budapest „neuralgikus” pontjain, és ezeken bejáratokat, ahol az embereket megmotozták a ketrecek tulajdonosai (meglehet, vesébe látó készülékekkel is ellenõriztek), nehogy túl sok nemzeti érzelem legyen náluk. Gondolom, néhány bicska, öngyújtó, benzines palack is elõkerült. Napolaj nem, mert rossz idõ volt.
Elõre szóltak: a csuklyásoknak, hátizsákosoknak annyi!
A ketrecek felül nyitottak voltak. Még jó! Hiszen ez egy nyitott társadalom!
Csak, mint késõbb szó került róla, a Kossuth-téri zászlófelvonáson megjelent Gyurcsány Ferencre kiabáltak, fújolták, kifütyülték, mi több: kerepeltek is. Sok mindent kiabáltak, csak azt nem, hogy „éljen!”. A bekiabáló vélemény kinyilvánítókat elkísérték. Nyilván egy olyan helyre, ahol elmagyarázták nekik: ha jót akarnak, viselkedjenek a némasági fogadalmat tett karthauzi, vagy trappista szerzetesek módján. Mert már „a népnek tavalyelõtt gumibotokkal, célzott lövésekkel és könnygázzal magyarázták el, hogy jobb lesz, ha kussol.”
Ugyanakkor a még aznap, az InfoRádiónak nyilatkozó Magyar György sztárügyvéd
szerint: „a bekiabálás belefér a véleménynyilvánítás- és a szólásszabadságba. Ha a bekiabálás önmagában nem valósít meg szabálysértést, akkor a rendõri intézkedésnek nincs jogalapja…”
További hír még, hogy továbbra sem állították elõ Gyurcsány Ferencet, a nyilatkozó ügyvéd szerint ugyanis: ”… ha valakinek a magatartása kirívóan közösségellenes vagy másokban megbotránkoztatást kelt, akkor felmerülhet a garázdaság, így a rendõrnek joga van az elõállításhoz.”
Köztudomású, hogy az említett személy öszödi beszéde és az ezzel kapcsolatos magatartása „kirívóan közösségellenes” volt a 2006. szeptember 16-i kiszivárogtatás szerint és ezt a magyarság nem felejti el. Bármikor feltûnik a színen „másokban megbotránkoztatást kelt” ilyenkor „felmerülhet a garázdaság” személyével kapcsolatosan, így a rendõrnek joga van az elõállításhoz. Természetesen, ezúttal sem állították elõ, helyette felállt az operaház színpadára és a jóságos tündérhez intézendõ három kívánságról szólt. A közvélemény óhaját ismerve sokaknak van egy kívánsága, de az, az egy: háromszor. Nem mondom, mi az, mert már sokszor, sokaktól elhangzott. Aki nem tudja, mirõl van szó, kérdezze meg Kósa Lajos miniszterelnök lemondatási ügyeletes fideszes politikust.
És akkor még a Központi Fizikai Kutatóintézetbõl (szigorúan, titkosan szólva) elszállított másfél mázsa málnalekvárral dúsított borzalmas dolgokra képes rácsos linzerrõl (amely éppen október 23-án érkezett meg oroszországi célállomására) nem is szóltunk. Igaz, ez szinte semmiség az álarcos, csuklyás, hátizsákos, bicskás, turistának maszkírozott, bekiabálós, feltehetõen: az állam megdöntésére fütyülõkkel, kerepelõkkel, akármilyen folyadékkal teli palackokkal felszerelkezett elemekhez képest!
Wéber Tünde