KEREKEKEN GURULÓ ARANYBÁNYA?

SÍNEKEN GURULÓ ARANYBÁNYA?
Hány nyulat húz még ki a kalapból az MSZP és az SZDSZ egymás sakkban tartása miatt? Nézzük az egyiket.
2006. március 3.-án érdekes írás jelent meg az ÉS-ben „Tovább a Kádárizmus útján?” címmel. dr Csillag Istvánnal készült beszélgetés, amelyben a (2002. május 27.-tõl 2004. október 4.-ig az SZDSZ által delegált) volt közlekedési és gazdasági miniszter azt mondja „Kádár János puha diktátor, mindig jobban tudta, mi kell a népnek: alacsonyabb energiaárak, növekvõ bérek, a tévébõl áradó esztrád, a csendes pecázás, a halk fusizás. Politikai rendszere nem volt fenntartható, a Kádár-rendszer gazdasági alapját képzõ osztogatás és fosztogatás a mai napig is vonzó maradt.”
A fosztogatás vonzó ideája úgy tûnik túlélte a Kádár-kort, sõt, még a napjainkig is tartja magát ez a kétségkívül veszélyes, de olykor a fosztogatóknak hasznot is jelentõ játszma. Mert alig telik el, két és fél év és ország-világ elé röppen a hír: „Milliárdos kár: hûtlen kezelés gyanúja a MÁV Cargónál” (MNO. 2008. szeptember 2.) És ki volt az említett 2003-as idõszakban a MÁV-ügyekben illetékes miniszter? Nem fogják elhinni: Dr Csillag István.
Tény, hogy: „Különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés bûncselekményének elkövetése megalapozott gyanúja miatt nyomozást folytat a Budapesti Rendõr-fõkapitányság” még ma is az említett ügyben.
A nyomozás úgy indult, hogy Szép Béla szocialista országgyûlési képviselõ feljelentést tett a Legfõbb Ügyészségen. A politikus az MTI-nek elmondta: a figyelmét felkeltette: a MÁV Cargo árufuvarozási korlátozást vezetett be Záhony térségére 2007. március 1-jétõl.
Hozzátette: kíváncsi volt a rendelkezés okára, és ekkor derült ki, hogy nincs elég kocsi, ugyanis a vállalat korábban kétezer vasúti kocsi selejtezésérõl döntött, mondván, azok nem szükségesek a tevékenységéhez. Az MSZP országgyûlési képviselõje szerette volna megtekinteni az ezzel kapcsolatos, nyilvános adatnak minõsülõ iratokat, de ezt a társaság vezetése nem tette lehetõvé. Ekkor fordult Kovács Tamás legfõbb ügyészhez. Egyben kérte annak vizsgálatát, hogy az állami vagyonban milyen mértékû kár keletkezett.
A szeptemberi, különbözõ sajtóorgánumokban közölt információkból kiderült: hogy a MÁV Cargo Zrt. tulajdonában lévõ 2000 darab még futóképes vagy kis javítással még azzá tehetõ vasúti kocsit adtak el, feltehetõleg törvénysértõ módon. A MÁV 2003-ban eladott 2000 használt, de még évekig mûszaki engedéllyel rendelkezõ kocsit a É-D kft-nek, amely a Diósgyõri Acélmûvek hulladék vas beszállítója volt. (Ebben az idõszakban indultak el az acélárak a világpiacon fölfelé, és az alapanyag, az ócskavas ára is az egekbe szökött. Tehát akár vagonként értékesítik, bár nehezen használható vagonként, akár ócskavasként.) Az É-D azonban nem fizette ki a 400 milliós vételárat, hanem egy váltót adott, amelyet a Borsodi Nemesacél Kft állított ki. A Diósgyõri Acélmûveket ugyanis felszámolták, és annak romjain jött létre ez az új vállalat hárommilliós törzstõkével. Így a MÁV egy folyamatos pénzügyi gondokkal és a csõdhelyzettel küzdõ vállalkozás váltóját fogadta el - és persze nem jutott a pénzéhez.
Ebben az idõszakban - tehát 2003 közepén - a MÁV felügyelõ bizottsága vizsgálatot folyatott az ügyben, és három alkalmazott fegyelmit kapott. A borsodi nemesacél ellen aztán 2004-ben szintén felszámolási eljárás indult. Úgy tudjuk, a MÁV többször is jelezte a követelését a felszámolónál, de hogy végül mennyi pénzt kapott meg a 400 millióból? A rendõrség akkor váltócsalás miatt eljárást indított az ügyben.
Csillag István akkor szeptember elején úgy nyilatkozott a rádiónak „Krónika” címû mûsorban, és a köztelevíziónak is annyit mondott: hozzá is egy bejelentés alapján érkezett a hír, így a minisztériumban, és a MÁV-nál is vizsgálatot indított. A gazdasági minisztérium jogászai is vizsgálták a vagoneladást, mert a már akkor is kocsi hiánnyal küzdõ MÁV ár alatt adta el a tehervagonokat. A volt tárcavezetõt leváltották, mielõtt ez a vizsgálat lezárult volna. A rádió érdeklõdésére azonban a közlekedési tárcánál azt közölték, hogy a MÁV igen, a minisztérium viszont nem vizsgálta a vagoneladásokat.
Puff neki!
A nyomozás során beszerzett adatok és szakértõi vélemények alapján megállapítást nyert, hogy a 2000 darab teherkocsi hulladékáron történõ értékesítése nem volt indokolt, az eladással okozott anyagi kár meghaladja az egymilliárd forintot.
Mi volt még?
A MÁV Cargo Zrt.-be apportált tehervagonok esetében 1,5 milliárd forintos vagyonvesztés történt, egy fedezetlen váltó befogadása miatti kezességvállalás értéke meghaladja az egymilliárd forintot, az orosz államadósság lebontásával kapcsolatos visszaélés pedig megközelíti az 500 milliót. A felsorolt ügyek egy részénél a hatóságok vizsgálódnak, de összességében úgy értékelték a számvevõk, hogy a tulajdonosi felügyelet nem megfelelõen mûködött a társaságnál. 2002-2007 közötti ötéves idõszakban az állami vasúttársaság mûködési vesztesége meghaladta a 80 milliárdot. A társaság adósságállománya ezzel 314 milliárd lett, ezért hitelképtelenséghez és fizetésképtelenséghez közeli állapotba került.
A vasúttársaságnak a költségvetés dobott mentõövet: tavaly a MÁV-csoporthoz érkezõ költségvetési pénzek összege megközelítette a 300 milliárdot! (Érdekességként: ezzel együtt a szintén hozzájuk tartozó egészségügybõl 250 milliárd elvonás történt!) ami nem kevesebb, mint háromszorosa a korábbi évek támogatási mértékének. A felvett hitelek állománya a 2001. évi 3,2 milliárddal szemben 2007 végére mintegy 39-szeresére, 124,2 milliárd forintra növekedett, ráadásul úgy, hogy az állam kezességvállalása 14-rõl 77 százalékra nõtt.
Nézzük még egyszer, kik voltak a 2002-2007 közötti idõszak gazdasági és közlekedési miniszterei: dr Csillag István 2002. május. 27.-étõl, dr. Kóka János 2004. október. 4.-tõl, 2007. decemberéig.
Infovilág-ból 2004. december 22.-én tudhattuk meg, hogy Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Csillag Istvánt az Eximbank-Mehib elnökének kinevezte. Miért érdekes ez?
Mert ennek az évnek augusztus 19.- napján, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök lemondott, a Népszabadságnak azt nyilatkozta, az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Netán a Csillag István vezette minisztériumra gondolt. MÁV és autópálya ügyekre? Mindenesetre, bukását a Csillag-hullás okozta, amelybe az SZDSZ nem akart belenyugodni. Jött az új miniszterelnök, aki pihentette az ügyet, de év végére mégis lemondatták.
És láss csodát!
Annak az Eximbank-Mehib elnökének nevezték ki amelyik egy bizonyos román Mudura cégnek (Medgyessy barátjának) állami kezességgel adott kölcsönt, és amely bizonyos szállal köthetõ volt akkor a „Kulcsár-ügy”-höz.
De ez már egy másik történet.
Wéber Tünde