Pannon puma a láthatáron


Kisimult, napbarnított, felzselézett arcok, nyugodt, magabiztos tekintetek az ismételt koalíciós tárgyalások tévés tudósításaiban. Semmi falfehér rémület, horngábori elküldés, mintha meg sem történt volna a március 9-i egészségtelen egészségterv és ezzel az egész koalíció leszavazása.


„… a magyar társadalom többsége számára egyértelmû, hogy a népszavazás elsõsorban az SZDSZ-rõl való szavazás volt. Itt az emberek elsöprõ többsége azt utasította el, amit az SZDSZ képvisel, illetve amit egy MSZP nevû nagypolitikai holdingban, mint „gazda-szervezetben” élõsdi hatalomként felépített. A társadalom a külsõ SZDSZ-re, az MSZP-ben rejtve dolgozó SZDSZ-re, és ezek nagykoalíciójára mondott elsöprõ módon nemet. Újra le kell szögezni: az SZDSZ eleve egy rendszer-idegen elem, és a magyar társadalom, amikor az elmúlt 20 év során 25 százalékról egy százalékra vitte le a párt tetszési indexét, jelzi, hogy a közösség, ha késõn is, de felismeri, milyen pusztító erõt képvisel ez a csoportosulás. Bukása, és pusztulása a magyar társadalom jövõje szempontjából döntõ jelentõségû és pozitív fejlemény.” (Bogár László MNO április 30.)


És most ismét a tárgyalóasztalnál vannak.


Tárgyalni kell ez természetes, hiszen a tengeren túli nyaralások során a miniszteri végkielégítések több százmilliós összege is megcsappant, ideje a napozóágyakat bársonyszékekre cserélni.


Úgy tûnik, ennek a társulatnak „holdingnak” sikerül a változások ellehetetlenítése hármas elvét teljesíteni. 1./ Feléledõ hatalom 2./ A néptömegek bágyadt nemtörõdömsége 3./ A nemzeti erõk élcsapatának nevezett Fidesz kivárása.


A 2./ és 3./ már-már teljesülni látszik. Az 1./pontban említett: A hatalom talpra szökkenése pedig (a hárommadaras párt ismételt koalíciós fészekrakási szárnypróbálgatásaival – nem törõdve a nyakig érõ kloakával, amely az eltelt koalíciós botrányokat jellemezte - és az irántuk elõzékeny álbaloldallal) már csak idõ kérdése.


A nyúlmosolyú Kóka János volt gazdasági és közlekedési miniszter is gyakrabban látható immár a tárgyalásokon. Pannon pumája még nincs az asztalon, nyilván nem akarja, hogy már most az egyezkedések elején ingerelje az országot és irigyeljen minket egész Európa.



Wéber Tünde