CÁPAVÍZ

CÁPAVÍZ

Annak ürügyén, hogy figyelmembe ajánlották a Sharkwater címû, egyébként kiválóan megcsinált természetfilmet.

Üdvös dolog bájos természetfilmeket nézegetni, és hüledezni azon, hogy gonosz emberek irtják a szegény cápákat, nyulakat, libákat stb., sõt egyesek nem átallják meg is enni õket. Közben el lehet felejtkezni arról, hogy az (Ószövetségig visszavezethetõen) vérszomjas és MÁS NÉPEKKEL SZEMBEN öncélú kegyetlenkedésre mindig hajlamos zsidó aljanép ezrével irtja a palesztinokat, fehér foszforral és húsletépõ bombákkal gyilkolva gyermekek százait, ami ellen egyetlen szava sincs a cápákkal és libákkal bizonyára mélyen együtt érzõ gyurcsány-féle csürhének, de az orbán vezette mûellenzéknek sem, mely idõközben testvéri viszonyba keveredett az izraeli Likud párttal. Minket magyarokat ugyanez az aljas, kapzsi és mohó rablóbanda fosztogat és irt módszeresen – nem éppen foszforbombákkal, hanem sokkal hatékonyabb módszerekkel, mint például magas adókkal, hitelcsapdával, mûkenyérrel és mûtejjel, kólával, mûborral és mûvirslivel, kórházbezárásokkal és még sok egyébbel. Meg „korszerû nõi divatnak” álcázott módszerekkel, amely tenyérnyire szabadon hagyja a lányok derekát, minek következménye biztos megfázás, petefészek-gyulladás és meddõség. Hiszen túlszaporodtunk ám, mi magyarok, akárcsak a cápák és a libák, tehát nemzetközileg meg kell egyezni, hogy bõven elég lesz hatmillió belõlünk, és a derekukat (csakis) a divat miatt szabadon hagyó, az állatvédelem ügye iránt gyakran lelkesedõ lányokat gyõzködni kell a szingli és leszbi életmód nagyszerûségérõl, az ivartalanító mûtét és a méhnyakrák elleni oltás óriási elõnyeirõl, mely utóbbit valami rejtélyes okból erõteljesen szorgalmazzák hatalmas gyógyszergyártó multicégek. A magyarság irtását (újabb zsidó élettér létesítése végett) külföldrõl vezénylõ, világhatalomra törõ cionista-szabadkõmûves állatsereglet egyik nagyragadozója, Dominique Strauss-Kahn a napokban nálunk járt, és bizony kevesellte az eddigi megszorításokat. „Fletó, nem nyomulsz eléggé!” hangzott az elvtársi feddés világbanki elnökünk szájából, mert mint megtudható a Wikipédiából, Sir Kán is a kommunista ifjúsági mozgalomban kezdte pályáját Franciahonban, ahová nagyon jó családból érkezett; mint azt életrajzában kiemeli a világhálós lexikon, vérvonalában egyesül a zsidóság két nagy ága, a szefárd és askenázi. Mindenesetre fletó azóta nyomul – hiszen öt éve egyebet sem csinál – és a magyarság kivéreztetését felgyorsító újabb megszorításokat jelent be; Sir Kán karmesteri intését nem ajánlatos figyelmen kívül hagyni. De különben is; micsoda fényûzés ekkora országnak három millió koldust eltartani! Ezen sürgõsen változtatni kell! Kipling után eszünkbe juthat Jonathan Swift, egy másik derék angol író mûve 1729-bõl; „Szerény javaslat” címû pamfletjében – melyben a római szatírák hangnemét követte - megoldást igyekszik találni a koldusok és a szegénység kérdésére. Arra a következtetésre jut, hogy a nemzet szempontjából legcélszerûbb volna a szegények gyermekeit még egy éves koruk elõtt levágni, és táplálékként hasznosítani az éttermek és a gazdagok asztalán, hogy elfogyasszák õket mint valami ízletes csemegét. (Nálunk a multik elõbb-utóbb ezt is hamisítanák.)

Végül néhány kérdés:

Mit szólna mindehhez például a Négy mancs nevû szervezet? Vagy õk csak a libákat védik?

Vajon a cápák milyennek találják az emberhúst?

Netán a magyarok (palesztinok) vérétõl jobb ízû lenne a kovásztalan kenyér?

És utoljára: Cápák legyünk vagy magyarok?

Sajnos ennyi minden jutott eszembe a Cápavíz címû film kapcsán.

Végvári József dr

nyugdíjas nyelvtanár