Az erdélyi furavilág
- Részletek
- További írások
- Találatok: 989
Az erdélyi furavilág
Az erdélyi furavilág
A fura világot fura egyedei teszik furává. Az elsõ fura kezdetben a römödöszö hõse volt, de addig járt a szomszéd fura uraihoz, hogy õ is fura lett. Fura álmodozó, felforgató gondolataival megfertõzte a szász eredetû nõje-t, s vele frigyes viszonyba lépett. Új kapcsolatuk miatt felgyorsult a römödöszö drágatestében a tüszõérés, és mihelyt a furák römödöszörepedést produkálnak, azonnal a me-pepe sejtjei igyekeznek megtermékenyíteni az eltávozó szenetes petéket, hogy megszülessenek a kicsi, de hangoskodó furafiak.
Az történt, hogy fura és a sok furafi meghívta a szomszéd falka sötétbarna kivagyis, harcsabajszú furáit, s Erdélyben körbe-körbe kergülve furajárványt indítottak el, s addig-addig prüszköltek, míg a fura fõfura lett Brüsszelben.
A furajárvány idején, aki megkapta a furaság-vírusát, azok mindennap furagörcsbe rándulnak, ha meghallják a varázsszót (römödöszö), s elkezdik mondani fura ábrándjaikat, amilyet a földi valóságtól részben elszakadó és a telihold vonzásába kerülõk szoktak. Így hát a furaság vírushordozói egy új eszes furapopulációt hoztak létre, az idecsinált furafideszt.
Mivel hajdan a három erdélyi náció mellé negyediknek a románt is bevették, a jelen nagy kérdése, hogy az idecsinált furafidesz a négy náció melyikéhez sorolható be vagy külön nacióként kell kezelni? Ezt még az idecsinált furafidesz sem tudja.
Az idecsinált furafidesz nagykorú lett, kapott is igazolványt, s azóta a fõfura meg szász eredetû nõje, ha érdekük úgy kívánja, ölelkeznek szeszkubával s a szakállas szeles zsánnal. Megáll itt a székely elme, amit ezek elmûvelnek.
Enciá Szápi és Cium Par autonom tudorok különös viselkedési vizsgálat alapján igyekeznek besorolni az idecsinált furafideszt.
Abból indultak ki, hogy a brüssz-eszelõs idecsinált furafidesz novemberi fura divatja a hálószövés. Nem valami kezdetleges hálószövési technikát lestek el a keresztyespókoktól, egyáltalán nem. Mivel a tudományos megfigyelés idõigényes, a furafidesz furáinak erre meg se idejük, se képességük nincs. A furák viselkedési modora, hangzott a tudori szentencia – a lapulás és lesbõl támadás: kapd el a legyet! – hasonlít a palástfelfüggesztõ pókokhoz, de mert a furák emberek, nem lehet õket az ízeltlábúak osztályába sorolni.
A furákat talán az amerikai vizekben otthonos piráják osztályába lehetne besorolni. Azokat világszerte ismertté vérszomjas, vad természetük tette, mert amire rácsapnak azon nem hagynak egy csipetnyi becsületet. De mégsem lehet a halak közé besorolni, mert ezek a furafidesz egyedek mindenhol hangoskodnak, nem olyan csendesek, mint a halak.
Továbbá a fura emberek falkában, trükkel szeretnek vadászni. Miután a kiszemelt rózsa gazos területen, rózsa ágas áldozatot elõbb digitálisan akarják becserkészni, ha sikerült, akkor rá támadnak, és azonnal kannibálokká lesznek. Megtévedt emberek rágásán begerjed a hátuk mögött lapuló galád médiájuk.
A furafideszes kannibál-csámcsogástól viszont megborzadt a jóérzésû négy náció. A csámcsogók viselkedése alapján az Enciá Szápi és Cium Par tudorai a farkasokra, hiénákra, és a sakálokra gondoltak. Bár különös vonyításuk, csattogó foguk, rettenetes harapásuk félelmet keltõ, de mivel furaemberek ezek, ezért nem lehet a gerinces vadak közé se besorolni, a vadak méltóságának sérelme nélkül.
A rózsa gazos áldozaton csámcsogó furakannibálok békés ülepüket mutatják – azért békés, mert ott nincsen rágószervük, de vigyázz ám, mert szembe purcolnak! – s akad nézõ és hallgató, aki a furaülepek láttán, a kannibálfurákat jóknak látják, mert nem õt rágják! És eljárásukra bizalmat szavaz.
Enciá Szápi és Cium Par tudorai megfigyelték, hogy a furák néha bagoly módra viselkednek. Míg az emberi szem üregében mozgatható, addig a furák szeme nem mozdítható el üregében, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudnak oldalra nézni. Egy-egy römödöszös mozgást követve a furafideszesek baglyok módjára képesek fejüket szinte teljesen „fejre állítani”, és csaknem egészen körbefordítani. Mivel a bölcs bagoly viselkedése emberi vonásokkal bír, a furákat magatartásuk alapján a baglyokhoz sem lehet besorolni.
És folyt a hosszas vizsgálódás. Végül is Enciá Szápi és Cium Par tudorok ezt a furapopulációt nem tudta elhelyezni az állatok családfáján. Arra a meggyõzõdésre jutottak, hogy a furák az erdélyi négy náció törvényét semmibe véve, letértek az emberi nem útjáról. Erdélyben a székely és a magyar nációra a legveszélyesebbek. A románnal, legyen az Szeszkuba vagy Szelezsán, velük kompatibilis. A szász nemzettel titokban csak egy napon fórumoztak, kb. négy évvel ezelõtt, s azóta soha! Most a létért és a hatalomért küzdenek. Ettõl tova a furafidesz kolónia egymást fogja felfalni. Mivel szaporodásuk a kevésbé ismert me-pepe adományon alapszik, de abban van a szenetes pete, a furavírus, akárcsak a trójai faló. Az egy-bolond-százat-csinál elven haladnak, hogy mindenben csak a fõfura legyen a minden. Velük ne állj szóba, se rózsa gazos területen, még rózsás gázsit felmutató vagy kincses-várost-ígérõ jutalom reményében se. Hagyni kell az erdélyifurafikat a maguk útján. S ha neked támadnának, mérgük ellen mondj egy varázsigét: én römödöszös vagyok, és 30-án a tulipánra szavazok!
lovag királyhágómelléki kispalástos Durrantó Dániel
az üldözöttek védelmezõje