Eva Mária Bárki: MANIFESZTUM ÉS FELHÍVÁS


MANIFESZTUM ÉS FELHÍVÁS
A Kárpát-medencei magyarság az új Európában A népek önrendelkezése és szabadsága
Az írországi "NEM" a lisszaboni szerzõdésre - mint a népek önrendelkezési jogának jellegzetes kifejezõdése - új mérföldkõ Európa fejlõdésében.
Ez az önrendelkezési folyamat, amely 1989 novemberében Lipcsében kezdõdött és a német egyesítés után számtalan népnek függetlenséget és szabadságot hozott, most az Európai Uniót is elérte és ezzel ez a folyamat visszafordíthatatlanná vált.
Az írországi példa mutatja, hogy egy nép szabadon kinyilvánított politikai akaratát respektálni kell, hogy csak a népnek és semmilyen kormánynak vagy szervezetnek nincs joga szuverenitását és függetlenségét érintõ kérdésekben dönteni.
A magyar kérdés megoldása és a Kárpát-medencei népek együttélése, az önrendelkezés, szabadság és egyenlõség alapján már három generáció óta beteljesülésre vár. Több millió magyar a mai napig másodrangú állampolgárként diszkriminációnak, jogi hátrányoknak és sokszor a többségi lakosság agresszív nacionalizmusnak van kitéve.
Míg más népek - az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok, bosnyákok, montenegróiak és most a koszovói albánok is - az önrendelkezési jog alapján szabadságot és függetlenséget nyertek, a magyarok még autonómiát sem kapnak.
A Kárpát-medence Európa legmarkánsabb földrajzi, történelmi és kulturális egysége. A Magyar Királyság évszázadokon át jelentõs tényezõ volt Európa történelmében, mint védõbástya a keleti veszélyek ellen, vagy mint a demokratikus szabadságjogok, a vallásszabadság, a regionalizmus és az autonómia bölcsõje.
Ma politikai vákuum, bizonytalanság, egyenlõtlenség és konfliktusveszély mutatkozik.
A Kárpát-medence is - az Európai Unió fogalom használata értelmében - a "szabadság, jog és biztonság" területe kell legyen. Ez kizárólagosan az önrendelkezés alapján lehetséges.
A jog az önrendelkezésre a magyar népnek is jár, de élni kell vele, követelni kell ezt a jogot. A Kárpát-medencei magyarság államalkotó nép, több mint ezer éves közös történelemmel, közös kultúrával és közös identitással. Ezért a magyarságtól nem szabad megtagadni ugyanazt a jogot az önrendelkezésre, amely számtalan európai nép megkapott az elmúlt 18 évben.
A követelésnek nem csak politikai, hanem jogi alapja is van:
• Az önrendelkezési jog mint természetes jog minden más szabadságjognak az alapja, nemcsak számtalan ENSZ-határozat és deklaráció, hanem az Európa Tanács és az EBÉÉ határozatai is megerõsítik ezt a jogot.
Az Önrendelkezési jog írott nemzetközi joggá vált, amikor 1977-ben hatályba lépett az ENSZ Közgyûlése által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya. Ezen okmányok elsõ cikkelye így szól:
"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdésüket."
Az önrendelkezési jog méghozzá kötelezõ jellegû - ius cogens -, ami azt jelenti, hogy ezt a jogot nem csak be kell tartani, hanem errõl a jogról le sem lehet mondani. Minden szerzõdés, amely megszegi ezt a jogot, semmis.
Mindenütt, ahol az elsõ világháború után népszavazás nélkül új határokat húztak, megsértették az alapvetõ önrendelkezési jogot. Az Egyesült Államok emiatt nem ratifikálta a Trianoni szerzõdést.
• A többször említett pacta sünt servanda elve sem alkalmazható, mert tárgyalások hiányában nem szerzõdésrõl, hanem diktátumról van szó.
Jegyzet:
- Spanyolország azzal az indokolással, hogy az Utrechti "békeszerzõdés" (17IS í) diktátum volt, visszaköveteli Gibraltárt.
Kína ezzel az indokolással visszakövetelte és vissza is kapta az ópiumháborúban elvesztett területeit.
A nemzetközi szerzõdések jogairól 1969. május 23-án Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény kimondja, hogy minden szerzõdés semmis amely kényszerhelyzetben (51. cikkely), és amely erõszakkal való fenyegetéssel vagy annak alkalmazásával, vagy az ENSZ Alapokmányában leírt nemzetközi jog alapelveinek megszegésével jött létre (52. cikkely).
Az ENSZ közgyûlése 1960. december 14-én elfogadott deklarációjában kimondta, hogy a nemzeti egység és territoriális integritás szétszakítása nem egyeztethetõ össze az ENSZ céljaival és elveivel. (Res. 1514 (XV) 6.§) Tehát: A trianoni határok az ENSZ deklaráció értelmében is jogellenesek, mert nem csak a territoriális integritást, hanem a nemzeti egységet is megbontották.
Jegyzet:
E deklaráció alapján az ENSZ közgyûlése Gibraltár visszakövetelésében Spanyolországnak adott igazat, mert Gibraltár mindig Spanyolország történelmi és kulturális része volt - bár ott már 300 éve nem élnek spanyolok!!!
Mire várunk? Magunknak kell kezünkbe vennünk sorsunkat! Az önrendelkezési joggal élni kell. Az Európai Unió nem biztosítja az ehhez szükséges feltételeket, sõt nem is ismeri el a kollektív jogokat, még kevésbé az önrendelkezési jogot, autonómia formájában sem. Nem beszélve arról, hogy a tagországok között nincs egységes fellépés. Az Európai Unió tehát nem fog és nem is akar segíteni. Az Európai Unióban az autonómia kérdését belügynek tekintik. Hamis reményeket keltenek azok, akik mást mondanak.
Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul.
A nép akaratát hivatalos vagy belsõ népszavazással meg kell állapítani és ki kell nyilvánítani! Példa lehet Francesco Cossiga volt olasz államelnök és belügyminiszter beadványa az olasz szenátusban, amelyben népszavazást követel Dél-Tirolban, "mert az önrendelkezési jogot nem szabad megvonni a déltiroli néptõl sem".
Cossiga javaslata alapján négy kérdést kell feltenni az ottani német lakosságnak, amelyek alapján négy lehetõség közül lehet választani: 1. Maradjon a mostani helyzet Olaszországon belül 2. Független Dél-Tirol 3. Csatlakozás Ausztriához 4. Csatlakozás Németországhoz.
Ugyanilyen kérdéseket kell a Kárpát-medencei magyarságnak is feltenni! A Magyarországgal szomszédos országok mindegyike, vagy már EU-tagállam, vagy ezután szándékszik csatlakozni az európai közösséghez. Tehát a már meglévõ egyensúlyt nem lehet veszélyeztetni, akkor sem, ha némelyik döntés a Magyarországhoz való csatlakozás mellett szólna.
Kezdeményezzük az egyetlen járható utat, amely végre megoldaná a mélyen gyökerezõ és nem veszélytelen magyar problémát és megelõzné a jövõbeni konfliktusokat.
Kezdeményezzük hivatalos vagy belsõ népszavazást az egész Kárpát­-medencében. Meg kell teremteni a kárpát-medencei magyarság békés együttélésének és megmaradásának a szilárd alapját a szükséges tárgyalások megkezdéséhez.
Felhívással fordulok minden magyar politikai párthoz, képviselethez, minden politikushoz, közszereplõ személyiséghez és szervezethez, valamint a médiához: vállaljanak felelõsséget a kárpát-medencei magyarság iránt, ne hagyják veszni a magyar nép önrendelkezési jogát!
Ez nem pártkérdés. Ez összmagyar nemzeti ügy. Ez egyaránt Európa ügye is. Egy békés Európa feltétele, hogy minden nép és nemzet szabadságban és önrendelkezetten éljen. Európa csak akkor lehet a "szabadság, biztonság és jog"
területe.
Bécs/Gyergyószentmiklós, 2008 augusztusában
Eva Mária Bárki