Jegyezzük meg ezt a napot: 2012. május 25. Ezen a napon lakoltattak ki brutális hatalmi erõszakkal egy 72 éves özvegyet Önkormányzati utasítására, végrehajtók és rendõrség csapaterõ „példás összefogásával” 19 m2 önkormányzati bérlakásából Pünközsd elõtti pénteken.

A Császti és Szunics végrehajtó iroda (Budapest, VII. kerület Dózsa György út 40.) ismét kíméletlenül járt el, hiba próbáltuk összefogással (Koppány Csoport, Fehér Kéményseprõk Országos Szövetsége, Otthonvédõk, Otthonvédõ szervezetek és magánszemélyek) elõbb jogi úton, majd demonstrációval, legvégül fizikai ellenállással meggátolni az embertelen eljárást.

Felszínre tört az elégedetlenség! Az otthonvédõk egyelõre(!) sokkal kevesebben voltak a karhatalmistáknál, nem csoda, hogy a jelentõs túlerõben lévõ rendõrök (ha küzdelem után is) csak úgy tudták kiszorítani aktivistákat a védett ingatlan közelébõl, hogy sérülés is történt, többeket pedig elõállítottak.

Csak a lakás elõtti ellenállás megtörése után tudták az idõs asszonyra rátörni az ajtót, kiszorítani a lakásból a Koppány Csoport aktivistáit és vezetõjét, valamint a végrehajtó utasítására megkezdeni a kilakoltatást. A jogszerûtlenül eljáró kényszerköltöztetõk „szakszerûen”összetörték az idõs asszony bútorait, használati tárgyait, ingóságait azokat minden leltár nélkül dobálták zsákokba, majd a nénit akarata ellenére egy szeretetotthonba vitték.

"Bûne" hogy az önkormányzati lakása férje nevén volt bérelve. A férj egy éve elhunyt, az Önkormányzat pedig a bérleti jogot nem volt hajlandó átírni az özvegy nevére. Problémájával akkor magára maradt. Elesettségét, tájékozatlanságát elõbb uzsorások használták ki, majd a II. kerületi Önkormányzat hozott ellene kilakoltatási végzést, amit a Császti és Szunics végrehajtó iroda foganatosított, rendõrségi csapaterõ erõszakos alkalmazásával, 2012. május 25-én, a Pünközsd elõtti pénteken.

Egészséges, a közjót szolgáló, jól szervezett állami intézményrendszer (szándékosan nem írok demokráciát, mert sokan félreérthetik) képes gondoskodni rászoruló polgárairól. Csak diktatúrákban hurcolnak embereket karhatalmi segítséggel állam által kijelölt lakóhelyre!

Az elmúlt évszázad diktatúráiban faji alapon, világnézet, társadalmi osztály szerint, ma az egyén gazdasági helyzete szerint deportálnak.

A ma mûködõ diktatúrában származás, társadalmi helyzet, világnézet, helyett a gazdasági erõ és a kapcsolatrendszer alapján bánnak az emberrel.

Megalázta õt az NKVD, az ÁVÓ, pufajkás kádári verõlegények, ma pedig elrendezi a sorsát a "demokratikus" intézményrendszer és a rendõrség által támogatott végrehajtó!

Nem nehéz kitalálni, hogy ki és miért adott korlátlan hatalmat a végrehajtóknak. A bankrendszer mint gazdasági hatalom, kapcsolatai segítségével jelölte ki, segítette a gazdasági és politikai intézményrendszer csúcsára azokat, akik a pénzintézetek érdekeiket gátlástalanul ma érvényesítik. Ez az érdekkör kapcsolatrendszerré állt össze, és léthozta azokat a "féreglyukat" amelyeken keresztül a követeléskezelõk, a bíróságok, a rendõrség és a maffia összefonódva, következmények nélkül folytathatja a gazdasági háttér, és kapcsolatrendszer nélküli tömegek kifosztását.

Jogi felhatalmazást a "demokratikusan választott, legitim állami intézményrendszer" ad, amely mára nem a közjót, hanem a spekulánsok érdekeit szolgálja. A lakosság döntõ többsége ezért nem számíthat az állami intézményények megértésére, támogatásra, törekvéseiben akadályoztatva van, nem tud elmozdulni a holtpontról.

Láthatjuk, hogy csak abban különbözik a „fülkeforradalom”rendszere a fletó féle önkénytõl, hogy trükkök százai helyett trükkök százezrei következtek. Kavarog a felszín, pártoknak álcázott gazdasági klikkek kûzdenek uralható gazdasági forrásokért, ám veszély esetén mindíg összezár, egymásra talál valamennyi spekulációban érdekel fél!

A médián keresztül butított köznépnek a "demokratikusan megválasztott" illetékesek egyfelõl sajnálkozva kijelentik, hogy a gazdasági források "nem elegendõek" a társadalom egészséges mûködéséhez, ugyanakkor hihetetlen összegek tûnnek el a semmiben, teljesen felesleges intézkedésekkel. A mai politika legfontosabb érdeke nem a társadalom képviselete, hanem a gazdasági és politikai hatalom mindenáron való megtartása. A mai gazdasági és pártpolitikát meghatározó személyek - akár a társadalom teljes szétverése árán is, közvetve vagy közvetlenül - a maguk hasznát keresik. Az általuk vezetett valamennyi párt célja és feladata (még ha nem is hajlandó elismerni), hogy a választásokon hatalmat szerezzenek az elérhetõ gazdasági források ellenõrzéséhez, majd ezeket a forrásokat saját érdekkörébe, kapcsolatrendszereibe forgatva hasznosítsák.

Ki beszél itt már "demokrációról", "társadalmi igazságról", "közjóról"? A kialakult helyzet megváltoztatásához más lehetõség nem látszik, mint erõt felmutatni. Társadalmi összefogással le kell a bontani a „törvényesnek álcázott törvénytelenségeket”, majd létre kell hozni a közjót szolgáló intézményrendszert.

A társadalom érdeke olyan politikai képviselet megteremtése, amely a közérdeket képviseli az önérdekkel szemben, ezért le kell váltani a ma mûködõ teljes politikai rendszert.

A 72 éves néni kilakoltatása bebizonyította : Csak valódi ellenállással tudjuk felrázni a társadalmat, megvédeni a saját házunkat, szomszédaink házát! Csak közös fellépéssel tudjuk megvédeni földjeinket a spekulánsoktól, Csak erõvel tudjuk nyomás alá helyezni a spekulánsokat támogató állami hivatalokat, a korrupt politikai rendszert!

Tatár József

Rendszerváltó Fórum