Nekem mondhatnak bármit Morvai Krisztinára, számomra akkor is hiteles, hazáját szeretõ és szolgáló politikus. Karizmatikus, integráló személyiség. Tõlem lehet zsidó, tót vagy hottentotta, még Balló György felesége is. Addig, amíg a 2006 szeptemberében kitört morális forradalom útján jár, és olyan profizmussal és hittel képviseli a magyar nép érdekeit, mint azt teszi azóta is, addig az én számomra Õ az a személyiség, aki képessé válhat a nemzeti oldal egyesítésére.


Legyünk õszinték az Õ személyét illetõen: neki köszönhetjük, hogy az EU-ban a magyar érdek is megjelenik. Ne legyen kétségünk afelõl, hogy a Jobbik uniós sikere elsõsorban Morvai Krisztinának köszönhetõ, nem vitatva azt a nagyszerû szervezeti munkát, amit a Jobbik tagsága és támogatói végeztek a siker érdekében. Ez a siker is mutatja, hogy nem mindegy, hogy ki a zászlóvivõ.


A nemzeti oldalnak szüksége van egy Morvai Krisztina kaliberû vezetõre. Sajnos rajta kívül nem látok hozzá hasonlót. Nos, nem azért mert, nincs elég önként jelentkezõ, sõt éppenséggel túl sok is van, akik túlértékelve képességeiket akadályává váltak és válnak az összefogásnak.


Morvai Krisztina politikai jövõjét illetõen azért van egy félelmem, ami a jelenlegi helyzetébõl fakad. Õ mint uniós képviselõ óhatatlanul távolabb került a hazai politikától, ami azt jeleneti, hogy ha ragaszkodik jelenlegi poziciójához, ami egyénileg érthetõ is lenne, akkor az országgyûlési választáson csak segítõ lehet és nem zászlóvivõ.


Kimondom kereken: véleményem szerint Morvai Krisztinának kellene a nemzeti oldal miniszterelnök-jelöltjének lenni, nem csak a Jobbiknak, hanem egy nemzeti koalíciónak. Az, hogy ki lenne a koalícióban, az nagymértékben rajta múlna.


Meggyõzõdésem, ha ezt a feladatot magára vállalná, akkor valós erõként – akár tíz százalékot is meghaladóan - lehetnének jelen a magyar parlamentben a nemzetiek. Nem beszélve arról, hogy Orbán Viktornak egy nõ személyében valóban lenne alternatívája, ami azt is jelenthetné, hogy koalíciós kényszer állna elõ a Fidesz és a nemzeti oldal között, hacsak …


Nem véletlenül írtam nemzeti oldalt és nem csak a Jobbikot, azért nem, mert a Jobbik nemzetközi és hazai karanténba lett szorítva, azáltal, hogy a hazug balliberális sajtó stigmatizálta õket, rasszistának, fasisztának beállítva. Ezt a tehertételt rövidtávon csak úgy tudnák levetni, ha egy politikailag konszolidáltabb, hitelességében, történetiségében kikezdhetetlen párttal lépnének szövetségre.


A jelenlegi politikai „elit” elvesztette politikai hitelét. Az SZDSZ végérvényesen leszerepelt. - Hála Istennek! - Az MSZP a gyurcsányi romhalmazból most próbálja összeszedni azokat a köveket, amelyekbõl újra építkezhet. Azon igyekszik, hogy a Fidesz kétharmados gyõzelmét megakadályozza, és döntési pozícióban maradjon, de attól is fél, hogy a nemzeti radikálisok túlreprezentálják magukat a Parlamentben. A Fidesz-KDNP is kényes helyzetbe került a Jobbik elõretörésével, mivel ígéreteiket keményen számon fogják kérni rajtuk, és a nemzeti érdekek markánsabb képviseletét.


Magyarországnak elege lett a gyûlölködésbõl az egymás elleni uszításból! A magyar népnek olyan jövõkép kell, amit a nemzeti oldal civil gondolkodói már évek óta szajkóznak. Olyan politikai erõre van szükségünk, ami az összefogásra épül, és olyan vezetõre, aki képes integrálni a különbözõ csoportosulásokat, szereti ezt a hazát és a magyar népet, aki méltósággal, szakértelemmel, kellõ vehemenciával képes képviselni minket, tud reprezentálni és nem egy trottyos lelkületû vazallus.


Én Morvai Krisztinát ilyennek tartom!


Az igazi politikus felismeri a jelenben a helyzet adta pillanatot és megoldást, ami akár történelemformáló is lehet. A nagy formátumú politikus felismerve a lehetõséget élni is tud vele, dönteni és cselekedni is kész a haza érdekében.


Én bízom abban, hogy Morvai Krisztina meghallja a haza hívó szavát, és nagyformátumú „államférfivá” válik.


2009. október 2.


Takács András