Tisztelt Dobai úr!


Értem én, hogy minden párt a szavazatok megszerzéséért küzd, de azt már nem értem, hogy miért úgy teszi, mintha minden párt az ellensége lenne. Márpedig a Fidesz így viselkedik. Ha nem tudja az úgymond nemzeti oldalon álló pártokat befalni, mint ahogy a KDNP-vel tette, akkor már felszámolandó, szavazatrabló ellenségnek állítja be õket.



Hogy ki fordított hátat a nemzeti oldal radikálisabb, pontosabban a valódi nemzeti érdekeket képviselõ politikai erõknek, arra egy-két példa a Fidesz tetteibõl, megnyilatkozásaiból.


2001

- A Kisgazdapárt felszámolása.



2002

- Sikerült a MIÉP-et kiszorítani a parlamentbõl. – Hallelúja!

- Nem történt választási csalás, nem kell újraszámolni.


2006

- A Fidesz nem állt a Kossuth téri morális forradalom mellé.

- Nemzeti Chartát – nagykoalíciót javasolt szintén a Kossuth téren.



2007-tõl napjainkig a JOBBIK-ellenessége nyilvánvaló, csak a legutóbbi OV nyilatkozat a Gárdásról ( Két pofon …), nem beszélve a sajtóhadjáratról ami most folyik ellenük.



Átfogóbb jövõt meghatározó kérdésekben a Fidesz nem éppen a nemzeti érdekeket képviselte és képviseli:


- EU szerzõdés legfontosabb fejezeteit õk írták alá.

- A magyar föld nemzetközi árucikké való leminõsítését, külföldi kézbe kerülését õk tették lehetõvé. Nem beszélve az egész EU-s vazallusi politikájukról.

- Parlamenti váltógazdaság kialakítása, ami kétpárti parlamentet jelent.

- Történelmi alkotmány elvetése.



Mondjam még?



Nyilvánvaló, hogy a nemzeti radikálisok inkább a JOBBIK-ra szavaznak, mint a Fideszre.



Nemzeti szempontból, miért volna baj, ha a nemzeti radikálisok bejutnak az EU-Parlamentbe, vagy a Magyarba? Csak tán nem azért, mert leleplezõdne a Fidesz kétarcúsága?

Takács András

2009,06,02.