2009. február 22-i feljelentésünk tárgya: Feljelentés ismeretlen tettesek ellen hivatali visszaélés, hûtlen kezelés, hazaárulás és népirtás tárgyában.

Dr. Keresztes Imre Fõügyész által jegyzett elutasító határozat érdemi indokolása a következõ:

„A feljelentés kizárólag általánosan megfogalmazott, illetve véleménynyilvánításként, a jogalkotás és a kormányzati tevékenység bírálataként értékelhetõ állítások szerepelnek, az elõadottak bûncselekmény elkövetésére utaló konkrét adatokat nem tartalmaznak. Ezáltal a feljelentésben leírtak a Büntetõ Törvénykönyv Különös Részében meghatározott egyik bûncselekmény törvényi tényállási elemeinek megállapítására sem alkalmasak.

Mindezekre tekintettel a feljelentést – bûncselekmény hiányában - el kellett utasítani.”

És a panaszunk a Legfõbb Ügyészségnek címezve:

Legfõbb Ügyészség

Kiemelt Ügyek Fõosztálya

1055 Bp. Markó u.16.

Tel: 354 5500

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

1066 Bp. Zichy Jenõ u. 14.

Tel: 354 2820

Fax: 354 2820

Tárgy: Központi Nyomozó Fõügyészség

158/2009/1-I. sz. határozata elleni panasz

Tisztelt Legfõbb Ügyészség!

Panasszal kívánok élni a fent jelzett ügyészségi határozattal kapcsolatosan, mivel érdemben nem vizsgálták ki feljelentésünket. Az indokolás szakmailag felületes, mivel csak a mi felvetéseinket ismétli meg, de azt is csak részben, míg a vizsgálat tárgyára vonatkozó résszel nem foglalkozik. Nevezetesen az alábbiakkal:

„Kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy a kormány által kiadott privatizációs jelentésében foglaltakból kiindulva vizsgálja ki,

- hogy a privatizáció kezdetétõl – 1980-as évek végétõl – az állam illetve az azt irányító szervek és felelõs vezetõi kellõ gondossággal jártak-e el,

- hogy a rendszerváltáskor az elsõ szabadon választott országgyûlés és kormánya mennyi állami vagyon felett rendelkezett, és könyv szerinti értékben ez hány milliárd forintot tett ki,

- hogy az eladott 1476 cég valós értéke és a privatizációs szerzõdésben rögzített összeg valós értéket fejezett-e ki, és ezen összegek befolytak-e az államkincstárba,

- hogy a privatizációs szerzõdésekbe foglalt feltételeket a szerzõdõ felek maradéktalanul teljesítették-e,

- hogy a privatizáció lebonyolításáért felelõs szervezetek vezetõi és a Felügyelõ Bizottság tagjai kellõ gondossággal jártak-e el döntéseik során,

- kérjük kivizsgálni, hogy a bankok részére juttatott konszolidációs milliárdok ellentételezéseként milyen kötelezettséget vállaltak a bankok, avagy a magyar állam részérõl ajándékba kapták-e mindenféle ellenszolgáltatás nélkül,

- végsõ soron kérjük kivizsgálni, hogy a privatizáció és a bankkonszolidáció során érte-e kár a magyar társadalmat, ha igen, milyen mértékben, hogy kik és mennyiben felelõsek az esetleges károkozásért? „

Megítélésünk szerint az idézett rész kellõ konkrétumokkal rendelkezik, annál is inkább, mert a Kormány által kiadott jelentésre alapozzuk kérdéseinket és gyanúinkat. De mivel mi „csak” állampolgárok vagyunk és nem rendelkezünk olyan apparátussal, amely alkalmas lenne a fenti kérdésekre választ adni, ezért fordultunk a nyomozó hatósághoz.

Dr. Keresztes Imre Fõügyész által jegyzett elutasító határozat érdemi indokolása a következõ:

„A feljelentés kizárólag általánosan megfogalmazott, illetve véleménynyilvánításként, a jogalkotás és a kormányzati tevékenység bírálataként értékelhetõ állítások szerepelnek, az elõadottak bûncselekmény elkövetésére utaló konkrét adatokat nem tartalmaznak. Ezáltal a feljelentésben leírtak a Büntetõ Törvénykönyv Különös Részében meghatározott egyik bûncselekmény törvényi tényállási elemeinek megállapítására sem alkalmasak.

Mindezekre tekintettel a feljelentést – bûncselekmény hiányában - el kellett utasítani.”

Feljelentésünk ismeretlen tettesek ellen hivatali visszaélés, hûtlen kezelés, hazaárulás és népirtás tárgyában történt és nem kizárólagosan Gyurcsány Ferenc személye és kormánya ellen. Az Õ személyét az alábbi összefüggésben említettük meg: „Megítélésünk szerint fokozott felelõsség terheli Gyurcsány Ferencet, a jelenlegi miniszterelnököt, a jelenlegi helyzetért, a magyar népnek okozott lelki sérelmekért, amit „öszödi beszédével”, és legfõképp a 2004. december 5-i népszavazás során okozott, …”

Ezért sérelmesnek tartom a feljelentés egészébõl kiemelni bizonyos részeket és ennek alapján általános véleményknek és kormányzattal szembeni bírálatnak minõsíteni beadványunkat. Szeretném hangsúlyozottan kiemelni, hogy a feljelentésünk a „rendszerváltás” egészére vonatkozik, és a Gyurcsány-kormány privatizációs elszámolására alapozódik.

Feljelentésünk nem egyéni sérelmeken alapszik, hanem a magyar társadalom egészét érintõ, általunk törvénytelenek vélt visszaélésekrõl, amik minden bizonnyal szervezetten elkövetett bûncselekményeket feltételeznek. Éppen ezért a tárgyszerûség és a konkrétumok országos léptékûek, amik az alábbiakban összegezhetõk:

A rendszerváltás során az 1615 állami vállalatból eladtak 1476-ot 1582 milliárd forint értékben, átlagosan 1,07 milliárd forintért, ami iparágak megszûnését eredményezte, úgymint élelmiszeripar, textilipar, bõripar, gépipar, kohászat, hogy csak a nagyobbakat említsem. A magyar értéktermelõ ágazatokat elprivatizálták, majd felszámolták és ennek eredményeként 1,5 millió munkahely szûnt meg. Ezek konkrétumok!

Nagyon sajnálom, ha a Magyar Köztársaság Fõügyészségének ezek az adatok nem keltik fel a hivatali visszaélés, hûtlen kezelés, hazaárulás és népirtás bûntettének elkövetésének gyanúját.

Sérelmezem, hogy az eljáró fõügyész átlátszó és szakmaiatlan indokolással utasította el feljelentésünket.

Nem tudom és nem is akarom elfogadni, hogy addig, amíg egy ember kirablása bûncselekmény, ugyanakkor 1 ország kirablása nem számít annak.

Kérem a panaszom és feljelentésünk érdemi kivizsgálását.

Budapest, 2009. április 7.

Tisztelettel:

Takács András

1151 Bp. Fõ út 36.