Gyurcsány trükközése csõd az „n”-ediken
- Részletek
- Takács András
- Találatok: 924
Az MSZP szombati kongresszusán a következõ történt: Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett az MSZP kormány miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc ellen. Ez egy újabb gyurcsányi trükk, ami ismételten rávilágít arra a tényre, hogy Magyarországon nincs alkotmányos demokrácia. Magyarország nem alkotmányos jogállam és nem demokratikus rendszer! Summásan ennyi történt!
Az, hogy az MSZP és az SZDSZ – senki ne higgye, hogy e trükk mögött nem a liberális keménymag van – mindenre képes a bolsevik hatalomvágyuk kiélésére, nem újdonság. Szoktam volt mondani és le is írni, hogy ezek nem hülyék, csak aljasok. Éppen ezért csak annyit jegyzek meg, hogy „ügyes”, kizárólag a balliberális hatalom továbbélését és a két párt életben tartását szolgálja.
Magam részérõl a Fidesz és a köztársasági elnök reakciója érthetetlen.
A Fidesz ismét elvétette az irányt, rosszul reagált Gyurcsány lépésére. Nekik is tudniuk kell, hogy morális, politikai érvekkel semmire se mennek az MSZP-vel szemben. Kizárólag csak alkotmányos eszközökkel lehet még valamit tenni, ami talán mûködik.
Több alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy Gyurcsány Ferenc önmagával szemben nem élhet a konstruktív bizalmatlansági intézmény lehetõségével. Vagy bizalmatlansági szavazást kér a parlamentben a személyét illetõen, vagy lemond. Ha bizalmatlansági szavazást kér a személye ellen, és nem kap bizalmat, akkor új választást kell kiírni, ugyanúgy, mintha lemondott volna. Gyurcsány és az SZDSZ most a „bent is vagyok, kint is vagyok” játékot játszatja el a parlamenttel.
Csakhogy Gyurcsány Ferenc óriási hibát követett el azzal, hogy önmaga, személyesen kezdeményezte a konstruktív bizalmatlanság megindítását önmaga ellen. A magyar jogrendszer két lábon áll, van a tételes jog és van az eljárási jog. Hiába születik egy döntés az írott jog szerint, ha az eljárásjogilag nem felel meg az elõírásoknak. Ha például nem jelenik meg egy törvény a Magyar Közlönyben, akkor az addig nem léphet érvénybe, vagy durvábbat mondok, a teremszolga nem hirdetheti ki a bíróság ítéletét.
Amennyiben az MSZP bármely tagja kezdeményezte volna a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt, akkor, de csak akkor lett volna valamennyire szabályszerû a kezdeményezés. Az igaz, hogy akkor a velejáró politikai hozadék nem Gyurcsányé lett volna. Fletót hiúsága vitte a jégre. Egy tisztességes demokráciában mindig az ellenzék él ezzel az eszközzel, míg a kormányzóerõk a lemondást választják. A tisztességrõl szó ne essék, ha magyar politikáról beszélünk.
Fidesznek ebbõl a szempontból kellett volna támadnia Gyurcsány kezdeményezését. Nem hiszem, hogy a Fideszben ne lett volna egy olyan jogász, aki felvette volna a vezetésnek ezt az eljárásjogi