31. SZERETETBESZÉDRÕL ÉS SZERETETHARAGRÓL - AVAGY: KI KÉPES GYÛLÖLNI?
- Részletek
- Szőnyi Bartalos Mária
- Találatok: 862
31. SZERETETBESZÉDRÕL ÉS SZERETETHARAGRÓL - AVAGY: KI KÉPES GYÛLÖLNI?
Ha napjainkban mi, magyarok haragszunk, akkor nem valakire haragszunk, hanem hazánkért haragszunk, a diszkriminált, külhonokba szorult, vagy kivándorolni kényszerült magyar emberekért haragszunk azokra, akik közöttünk élve - megtagadva mindannyiunkat -legszívesebben letörölnének bennünket a föld színérõl is; és életünkre törve, mint egy népírtásba kezdtek azzal, hogy szétverték az egészségügyet, felelötlenül bántak a nép vagyonával..stb.
Igen, ezekért haragszunk, és az ilyen harag természetes, veleszületett érzése minden egészségesen gondolkodó embernek, nemzetnek. Nem csak a magyarságra jellemzõ, hanem minden más nemzetre, aki hasonló helyzetben volt, vagy hasonló helyzetbe került, esetleg hasonló helyzetbe kerül valaha is, mint napjainkban mi, magyarok.
Ez a harag szeretett hazánkért gyülemlett fel bennünk. Ezért „szeretetharagnak” nyilváníttatik, mert ez a legkifejezõbb szó rá.
Ezt a magyar „szeretetharagot” , és minden megnyilvánulását, kifejezõdését jogszabályokkal irányítani, megfékezni nem lehet, mert a morális érzékünkhöz tartozó, velünk született érzésvilágunkat tükrözõ hazaszeretetbõl fakad. Akinek nincsenek gyökerei, akinek nincsen hazája, az nem is tudhatja mirõl, milyen érzésekrõl írok.
Az ember érzésvilágát jogszabályokkal megbilincselni nem lehet. Magyarország vezetése morális ûrben tántorogva próbálja jogszabályokkal – most éppen nem befoltozni, hanem - fenntartani és kiszélesíteni a morális ûrt. Elõre jelzem: nem fog sikerülni még akkor sem, ha minden magyar ember mellé ketttõ - inmoralitásra kényszerítõ - embert állítanak.
Néhány emberre nehezteltem már, de haragudni két emberre haragudtam, s az sem tartott egész életemen át. A kettõböl csak az egyiket szidtam úgy istenigazából, majdnem, mint kocsis a lovát. (Azért annyira mégsem tettem.) Ez, nem volt más, mint Gyurcsány, akit most már csak sajnálni tudok a velem született emberszeretet miatt.
A harag és a gyûlölet között hatalmas távolság van.
A harag, az nem gyûlölet. Fõleg a hirtelen harag: amilyen hirtelen fellobban, olyan gyorsan lelohad. Ha haragjában valaki jól elszidja Gyurcsányt és bagázsát, akkor bizony nem lehet megbüntetni, mert a harag még nem tartozik a gyûlölet kategóriájába. Az én haragom szeretetharag! Hazaszeretetbõl fakad.
Remélem, a törvény tisztázza a „gyûlölet” szó fogalmát is, mert nem mindegy, hogy mosolyogva, szeretetbõl figyelmeztet engem valaki valamire; vagy éppen jól fejbe vág egy viperával, mert aki gyûlöl annak a biztonsági alkalmazottja, és a gyûlölködõ a biztonsági alkalmazottján keresztül bánt esetleg engem, vagy másokat. Tehát, gyûlöletbeszédrõl az ilyen, és hasonló esetekben szó sem lehet, de a gyûlöletnek a tettekben való megnyilváulásáról lehet szó, ami embereken csattan.
Részemrõl nyugodtan felszámolhatnák a REBISZeseket, meg a rendõrséget is úgy, ahogyan vannak: szõröstõl-bõröstõl, ûrruhástól, bukósisakostól, viperástól, stb...
Szeretetbeszédhez, és a szeretetharaghoz nem rendõr kell, hanem a tüntetõ, a lázadó ember meghallgatása, megértése és békén hagyása.
Mert a tüntetõkhöz is szeretettel kell ám szólni!
Igen, a rendfenntartó erõknek is meg kell tanulniuk emberi hangon megszólítani a lázongó embereket. Egyébként egy adott ország vezetésének tehetetlenségét, és a vezetésre való alkalmatlanságát fejezi ki az, ha rendfenntartó erõi brutálisak.
Alkotmányunk kimondja:
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
Itt megjegyzem: minden politikai döntés, ami az embert megfosztja az orvosi ellátástól, kegyetlen kínzásnak minõsül a szememben és elítélem!
69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérõl kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet.
Bizony, a tüntetõk sem fogják szeretetteljes szavakba foglalni mondandójukat, gyárthatnak ellenük az országgyûlésben bármilyen jogszabályokat.
Nagyon bízom abban, hogy azokat is megbünteti az ominózus jogszabály, akik 18. életévüket betöltve nyelvüket öltögetik a magyar emberekre és az országra bármely szinten. Mert úgy az emberekre, mint az országunkra megalázó!
Felhívom szíves figyelmét a törvényhozóknak arra, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor hatályba lép - azon honatyákra és honanyákra nézve, akik megszavazták - a már alkotása pillanatában szégyenteljes jogszabály, számíthatnak tömeges polgári perre a bíróságok, akik rá fognak jönni szakmaiságuk háttérbe szorítására, mert ezután még a madárcsicsergés utánzása miatt is lehet pert indítani valaki ellen, vagy egy dallam elfüttyögéséért. Ugyanis, egy fütty, egy csicsergés is lehet gúnyos, sértõ. Fõleg a jómadarak és mákvirágok részérõl a magyar emberek számára. Elhihetik: az önök által radikálisnak nevezett magyar emberek olyan polgári pereket zúdítanak a baloldalról törvényszegõk nyakába, hogy vége-hossza nem lesz és a számuk meghaladja majd a bírák teljesítõképességét. Fõleg, ha kontrapernek minõsülnek.
Nem is értem, hogy miért nem alakult még meg egy radikális párt, vagy radikális népszövetség hivatalosan Magyarországon?
Gondolkodjanak el, és a szégyenpír üljön ki az arcukra mindannyiuknak, akik megszavazták az "ominózus" jogszabályt! Mindezt, a szeretetharag íratta velem, ami minden magyar embernek veleszületett joga nemcsak ebben a hazában, de az egész földkerekségen.
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.
Íme egy kérdés részemrõl, amit a hazaszeretetembõl fakadó szeretetharag írat le velem, amely tartalmazza egyben a véleményemet is az említett jogszabályalkotói tevékenységük miatt:
Önök, kedves jogszabályalkotók az országgyûlésben annyira hülyék, hogy már a saját hülyeségeiket sem tudják felismerni, vagy annyira elszálltak a hatalomtudatuktól, hogy a hatalmukkal sem tudnak élni már, csak visszaélni képesek?
69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérõl kiutasítani.
Újabb megjegyzésem:
Tessék tudomásul venni, hogy a magyar emberek nem élettelen tárgyak, hanem élõ és érzõ valósága egytõl-egyig a magyar nemzetünknek.
62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
Azt is tessék tudomásul venni, hogy a magyarság éppen olyan, ha nem õsibb faj e földtekén, mint a zsidó nép. Bár, próbálják ezt tagadni, mégis bebizonyította már õsgenetikai szempontból valaki, akit szépen félre tettek ezért a világ urai. Miért is? Azért, mert a magyarság kiírthatatlan õsgénnel rendelkezik. Mindig akadtak, akik ki akarták írtani a magyarságot. Most is akadnak. Nem is tudom, hogy fajankóknak, fajírtóknak vagy fajtalankodóknak nevezzem õket? (Fajtalankodó itt = fajmegtagadó) Ez utóbbi megjegyzésem is szeretetbõl fakad: hazaszeretetbõl és a magyarság iránti féltésembõl.
A szeretetharag nem egyenlõ a gyûlölettel! A szeretetharag kimondatja, leíratja az emberrel azt, ami nem tetszik például az ország, vagy egy város vezetésében. A gyûlölet pedig olyan harag, ami aljas eszközökkel megtorolja a szeretetharag megnyilvánulását. A szeretetharag építõ, a gyûlölet haragja romboló.
Magyarország jelenlegi helyzetében hazaszeretetbõl fakadó haragról beszélhetünk, még a lázongók részérõl is.
Tessék tiszteletben tartani azt az íratlan szabályt a nép részérõl, hogy akit a mentelmi jog ugyan véd, és ezért nem büntethetõ, ettõl függetlenül a nép bûnösnek mondhatja ki olyan tette miatt, amely a tettének elkövetése idején bûncselekmény volt.
Ki képes gyûlölni?
Gyûlölni az képes, aki óriási térigénnyel rendelkezik és térhódítás a szándéka e földi létben, eltaposva kíméletlenül, kegyetlenül, érzéketlenül a másképp gondolkodókat, ellenállókat fizikai, lelki és szellemi szinten..
Gyûlölni az képes, aki azt tapasztalja mások részérõl, hogy a térhódítási igényeit nem méltányolják és nem elégítik ki.
Gyûlölni az képes, aki tanulatlannak, butának néz egy nemzetet, és kiderül e nemzetrõl, hogy mégsem átverhetõ.
Gyûlölni az képes, akit hazugságon kapnak.
Gyûlölni az képes, aki lerombol egy országot, aki vérebeket uszít emberekre, és a gyûlöletben visszacsengõ félelmei miatt át akarja hárítani még a gyûlöletét is azokra az emberekre, akik hazaszeretetük, s a hazájukért való aggódásuk miatt lázonganak.
Aki morálisan érzéketlen jogszabályt alkot a népfelség jogával rendelkezõ emberekre, az a tehetetlenségét és vezetõi alkalmatlanságát bizonyítva foglalja törvénybe – az utókor számára is! – gazemberségét, hiteltelenségét. Ugyanis egy tisztességes, magyar országvezetõnek ilyen vagy hasonló jogszabály alkotása eszébe sem jut.
Nagyon remélem, hogy Alkotmánybíróság elé kerül az ominózus jogszabály és megsemmisítik. Ugyanis az Alkotmányban minden benne volt, és benne van most is, amelybõl az alábbiakra szeretetbõl és nem haragból hívom fel az érintettek szíves figyelmét:
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
Felhívom figyelmét mindazoknak, akik eddig megszegték velem, és másokkal kapcsolatban az Alkotmány fent idézett 70/A. paragrafusát, szíveskedjenek tudomásul venni ezt a törvényt a jövõben, és mielõtt megszegnék a késõbbiekben a törvényben foglaltak valamelyik szavának értelmét, gondolkodjanak el azon: Érdemes-e ekkora kockázatot vállalniuk velem és másokkal szemben?
Végezetül felhívom szíves figyelmét minden magyar embernek a létezõ Új Alkotmányra, amit nem akar az országgyûlés a napirendjére tûzni. Ugyanis, abban vannak szabályok, amelyek nem tetszenek a mai kormánynak.
Szõnyi Bartalos Mária
Komárom-Szõny, 2007. november 2.