18. MAGYARORSZÁG GYÓGYUL, MERT FELÉBREDT

Megvizsgáltam a csonka Magyarországunkat Érden, az Árpád Vérei találkozón.
Felébredt kómájából a Magyar Szív! Dobogását fülhallgató nélkül is hallottam a közönséggel együtt. Néha nagyot dobbant a Magyar Szív Budapest környékét vizsgálva; olykor elhalkult a nyugati tájakon; az ország keleti részén fel-felerõsödött, de a Duna és Tisza vonalát vizsgálva azonos ütemben dobogott tovább úgy, mint az ország északi és déli tájain. Most még beteg, de már gyógyulófélben van Magyarország Szíve, mert ébred a nép annak ellenére, hogy az altatót túladagolták neki.
Már nem veszik be az emberek az altatót.
Éberek ebben a lelki és szellemi forradalomban. Tudják már: ki a beépített ember közöttük, a bomlasztással megbízott, még akkor is, ha nem fedik fel a besúgó, a bomlasztó elõtt. Tudják már, hogy fegyverkezik ellenük a mai kormány. Ébren maradnak és összefognak, mert össze kell fogniuk akkor is, ha nincs egyetlen jelenlegi pártvezér, aki az élükre álljon. Mert a Szent Korona vezéreli õket, és a Szent Korona vezérlõ hatalmát nem múlhatja felül semmi, senki e Magyar Földön.
Bízom az új és a jövõ nemzedékben! Ott voltak Érden is. Ott voltak, beszéltek okosan, értelmesen, megértve a múltat és tervezve a jövõt. Védve vannak. Voltak Gárda tagjai is. Jelenlétük biztonságérzetet adott a résztvevõknek.
A kulturális mûsorban nagyon sokan részt vettek. Dalaikkal, táncaikkal, verseikkel, szavalataikkal színvonalassá tették a mûsort, amelyet magam vezettem. Volt, aki nem jött el. Volt, akit nem engedtek el. Bánhatja – késõbb. Volt, akire nem gondoltunk, mégis eljött.
Ott volt a Hét Vezér is: Álmos, Elõd, Ond, Kund, Tas, Huba és Töhötöm.
Talán kialakul egyszer e hét vezérrõl elnevezett „magyar törzsszövetség”.
Ott volt Árpád szelleme.
És lobogtak a zászlók.
Az Árpádsávos is.
Legközelebb Debrecen rendezi meg az Árpád Vérei találkozót. Képviselõjük átvette a zászlót.
Szõnyi Bartalos Mária
Megjelent: Nemzeti Hírháló, 2007. augusztus 20.