NYÍLT LEVÉL HELLER ÁGNESNEK

Szõnyi Bartalos Mária

Magyarország

NYÍLT LEVÉL HELLER ÁGNESNEK

Tisztelt Hölgyem!

Ön március elején Brüsszelben, külföldön, nyilvánosan, mint filozófus tagadott le 2006-os történeti eseményeket, tényeket Magyarországról és hazám ellen beszélt. A „miért” okát nem keresem, mert azt ön tudja a legjobban. Errõl nem írok levelemben és nem elemzem állításait.

Célom nem az, hogy filozofikus elméleteibe vagy hitébe gázoljak, hanem csupán felhívom szíves figyelmét arra, hogy feltételezni merészelem: nem ismeri kellõen a magyarságot, a magyar népet és tájékozottsága hiányosnak tûnik számomra a mai magyar valóságról.

Ettõl még ön lehet kiváló filozófus a maga nemében még akkor is, ha úgymond „burokban” élt és él Magyarországon.

Több olyan embert ismerek személyesen, akik 1990 óta is szintén „burokban” – anyagi és szellemi egzisztenciájukat védõ munkakörökben – élnek Magyarországon, és nem tudják elképzelni sem azt, hogy az egyszerû, magyar emberek élete, életvitele milyen lehet, esetleg a saját városukban, nemhogy az országban! Mert a „védõburok” magabiztossá, szinte vakká teheti az embert és nem lát a saját orránál tovább. Ráadásul tényként csak azt fogadja el, amit õ tapasztal a „védõburkán” belül. Majd meglepõdik, amikor kipukkad a „védõburok” és belecsöppen az egyszerû létformában élõk közé.

Mert minden „védõburok” egyszer kipukkad!

Sajnálom kedves Ágnes, hogy ön és a barátai alábecsülik a magyar embereket.

Azokat a magyar embereket becsülik alá, akiknek a leszármazottai is segítették hajdanán elbújtatni a zsidókat, enni adtak nekik, és megmenekítették a koncentrációs tábortól vagy egyéb meghurcoltatásoktól; azokat a magyar embereket becsülik alá, akik a cigányoknak enni adtak és adnak, hogy ne éhezzenek; azokat a magyar embereket becsülik alá, akik úgy a múltban, mint a jelenben együttérzéssel, segítõkészen fordultak, fordulnak az elesettek felé, legyenek azok bárhol e Földön. Azon a morális jogon tettem e felsorolást, mert magam is közéjük, a segítõk közé tartozom a már elhunyt szüleimmel és nagyszüleimmel együtt. Ráadásul ezen morális szemléletnek megfelelõen neveltem gyermekemet és fordulok az unokáim felé. Mert tetszik tudni kedves Ágnes, ez az igazi, nemzedékeken átívelõ magyar mentalitás moralitásának az egyik fontos eleme.

Csak remélni merem, hogy nem az egyszerû magyar emberekkel, nem a magyar néppel van baja, hanem az ország vezetõivel, a jelenlegi kormánnyal.

A magyar nép ellen, Magyarország ellen felbújtani sok nemzetiségû kontinenseket – Amerikát és Európát – vagy bármely nemzetiségû országokat, embereket: a legnagyobb felelõtlenség. Azért felelõtlenség a Szent Korona égisze alatt élõket támadni, mert a támadó félnek ez, még mindig „visszaütött”, bumerángként visszaszállt. Kérem, tájékozódjon errõl, majd vegye fontolóra, hogy ön méltó e – vagy önhöz méltó e? – a magyarságot lealacsonyítani, vagy jobb, ha bölcs marad?

Amennyiben a jelenlegi magyar kormánnyal elégedetlen, azt is jobb, ha itthon tisztázza személyesen azokkal a kormánytagokkal, akikrõl úgy érzi vagy gondolja, hogy méltatlanul megbántották önt. Mert nem a külföldön elhangzó felháborodott hangnembõl, hanem az itthoni igaz szóból ért a magyar ember. A külföldön tett bántó megjegyzésekkel visszájára fordulhat a dolog a felfokozott igazságérzetû magyar emberek tudatában. Ugyanis külföldrõl támadni bármely magyar embert, vagy Magyarországot annyit jelent, hogy árulóvá lenni azzal a nemzet egészével szemben, amelynek „burokvédelmében” élt és él. Ha ön ezt a „burkot” meggondolatlanul, személyesen áthasítja, akkor - demokrácia lévén – szabadon elmehet az országból. Senki nem fogja bántani, de visszatartani sem.

Amennyiben továbbra is személyes sérelmei miatt támadja hazámat külföldrõl, magyar állampolgárként, az ugyancsak a magyarországi tartózkodásának méltatlanságára utaló jel.

Tisztelt Heller Ágnes! Az intelligencia és a filozófus történeti tájékozottságának jeleit várom öntõl, a késõbbi megnyilvánulásaitól úgy itthon, mint külföldön. Nem várom külföldrõl a felelõtlenül fenyegetõdzõ megjegyzéseit, sem a kormánnyal, sem Magyarországgal szemben. Amennyiben ön valóban okos filozófus, akkor türelmesen, higgadtan átgondolja jóindulatú szavaimat, soraimat, és megérti – megértik barátaival együtt – azt, hogy miért és mirõl írtam önnek.

Megértésében, intelligenciájában bízva zárom soraimat azzal a reménnyel, hogy nem egy rögeszmétõl vezérelt infantilis dac hatalmasodik el személyiségén, és gondolatain a levelem olvasásakor, hanem a racionálisan filozofikus ember megfontolt belátása arra nézve, hogy tévedett, amikor 2006-os magyarországi történeti tényeket tagadott ország-világ elõtt, Európában, Brüsszelben.

Köszönöm soraimra vetett figyelmét!

Komárom-Szõny, 2011. március 4.

Szõnyi Bartalos Mária

Író Kilencek Nemzetközi Köre elnöke

http://www.irokilencek.hu

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.