A KOMMUNISTÁK CSECSBIMBÓIN NÕTTÉL FEL!


Szõnyi Bartalos Mária


(Magyarország)



A KOMMUNISTÁK CSECSBIMBÓIN NÕTTÉL FEL!



A történelem látható és láthatatlan szálai kötik az ebet a karóhoz éppen úgy, mint egy-egy ember megtapasztalt, megélt sorsa, amirõl nem tud mindenki, de a közvetlen környezetének tagjai is csupán részletekre emlékeznek. A többi elsikkad a feledés homályában, mert minden nem kerülhet napvilágra. Még akkor sem, ha azt mondják, hogy semmi sem vész el a Nap alatt. Így igaz. Az ember a rossz érzéseit mégsem tudja mindig megfogalmazni – csak érzi, hogy valami nem stimmel, valami nem úgy történt, ahogyan mondják, mert õ egészen másképpen élte át például 1956-ot: mástól félt és mást féltett.



„Bárhogyan is történt, te, és a többiek, a kortársaid, meg a gyermekeik a kommunisták csecsbimbóin nõttetek fel! Etettek benneteket, munkátok volt, tanulhattatok, szórakozhattatok. Ha másért nem, ezért hálásnak kell lennetek a kommunistáknak!” – mondta nekem egyszer valaki.



„Igaz. Csakhogy a gyermek is elszakad egyszer az anyja csecsbimbóitól és másképpen kezd gondolkodni. Gondolkodni kezd már gyermekkorban, majd ki akar szakadni a környezetébõl, önálló életet akar élni. Esetleg még rendszert is akar váltani, mert amit megtapasztalt, amit biztosított a kommunisták csecsbimbója, az nem felelt meg számára, és fõleg nem felel meg a gyermekei számára, akik szintén le akarnak szakadni a szülõktõl; akik esetleg már a saját gyermekeiket, unokáikat is egészen más szemléletben nevelik. Tehát, minden csecsbimbó általi bármilyen szintû (testi, lelki, szellemi) táplálás ideiglenes. Kötni lehet hozzá erõszakkal, vagy kötõdni lehet hozzá erõszak nélkül, de egy bizonyos szellemi érést követõen megtörténik az elszakadás, a megtagadás, amit nevezhetünk akár hálátlanságnak is.” – válaszoltam.



A fentieket újra és újra átgondolva, mélységében tovább elemezve úgy határoztam, hogy a jelenlegi Orbán Viktor miniszterelnöségével vezetett FIDESZ-KDNP kormánynak adok egy esztendõt. Türelmes ember lévén, türelemmel kivárom tetteiket. Nem 100 napra van szükségük! Legalább egy esztendõ fontos ahhoz, hogy bebizonyítsák mindannyiunk számára a leglényegesebbet: Elszakadtak e a kommunisták csecsbimbóitól úgy, ahogyan várják tõlük a szavazóik és a nem szavazók?



Egy esztendõn át nem adok kritikát és nem véleményezem tetteiket.


Természetesen odafigyelek minden lépésükre, esetleges melléfogásaikra, de nem kommentálom. Egy év elteltével élni fogok a természetembõl fakadó szólás-és véleményszabadságommal.



Komárom-Szõny, 2010. június 18.



http://www.irokilencek.hu