CENZÚRA VOLT, VAN ÉS LESZ

Szõnyi Bartalos Mária

CENZÚRA VOLT, VAN ÉS LESZ

Válasz Bogád Antalnak a hozzám írt levelére

Kedves Uram, köszönöm, hogy megszólított.

Ma, kinek, mit jelent a Haza Szolgálata?

Ezt a kérdést minden egyes országgyûlési képviselõnek feltenném.

A Haza szolgálatában lenni pénz nélkül, egyenlõ az éhhalállal, ha a haza legalább ételt nem biztosít azoknak, akik szolgálják Öt.

Ha azt mondom: Azért születtem, hogy szolgáljam, kiszolgáljam a családomat, akkor a családom vállalja, hogy szolgálataim fejében eltart engem: Ehetek, lakhatok a családom körében szolgálataim fejében. Nem nekem kerül pénzembe az étel, hanem a családomnak. Nekem csupán az a dolgom, hogy szolgáljam a családtagokat és az alapvetõ szükségleteimet biztosítják számomra. Ha nem tennék meg, akkor pár napnál tovább nem bírnám, legyengülnék, meghalnék.

Ilyen értelemben a Haza Szolgálata sem egyszerûbb. A szolgáló ember, szükségleteinek figyelmen kívül hagyásával nem sokáig bírja a Haza szolgálatát.

A haza nem ad ételt, lakhatást, de ad pénzt, hogy tudjon a szolgáló ember élni és szolgálatait tudja teljesíteni.

Az egészen más kérdés, hogy valakinek megvan az anyagi forrása a megélhetésre, tehát van anyagi háttere, és úgy dönt, hogy ingyen szolgálja a Hazát, tehát nem igényel ellenszolgáltatást a szolgálataiért.

Kéretlen szolgálni akarók is léteznek, akiknek nincs megélhetési lehetõségük, és abban reménykednek, hogy valamiféle szolgálatot elvégeznek és utólag benyújtják a számlát a Hazának vagy bárkinek. Na, ez a nem tisztességes! Azért, mert nem kap semmire megbízást, vagy felkérést, és tesz valamit, azért valóban nem illik utólag pénzt kérni.

Nem is tennék ilyet.

Sõt!

Amit tudok, megteszek.

Írok.

Ma már írni csak: kevés.

A pártok mennek az idegenek által kijelölt úton.

A FIDESZ is. Köztudomású, hogy nem vagyok a pártok híve. Mégis: Ha már egyszer a jelenlegi rendszert pártok mûködtetik és húsz körömmel ragaszkodnak mindannyian az országgyûlési képviseletükhöz annak ellenére, hogy a vak is látja ma már, hogy az ország lenyúlásában mindannyian részt vettek, akkor nekem nincs más dolgom, mint kivárni azt, hogy az országgyûlés oszlassa fel önmagát, vagy a nép oszlassa fel az országgyûlést.

Nem egyszerû dolog.

Azért nem, mert országunk lakosságát átszõtte a titkos-szolgálat, a besúgók hálózata, amely olyan kontrollt hordoz a nép felett, amelynek semlegesítésére ugyan kitaláltak már régen módszereket, de a mai technikai viszonyok mellett azok már nem igazán mûködtethetõk.

Cenzúra volt, van és lesz. Az internetes lapokon is. Csupán abban tudunk mi, írók enyhülést elérni, hogy a vélemény nyilvánítási jogunkhoz ragaszkodunk a végsõkig és leírjuk gondolatainkat õszintén. Ez, kevés fõszerkesztõt vonz fõleg akkor, ha politikailag elkötelezett valamely párt felé.

A Nemzeti Hírháló - mára már nemzetközi méreteket öltõ ismertsége - azért válhatott valóra, mert naponta, a többszöri híradásokon túl, hajlandó olyan írók, újságírók írásait közölni, akik egyéni stílusukkal az egyszerû olvasók számára is érthetõbbé teszik az országunkban, világunkban zajló eseményeket. Minden laptulajdonos megpróbálja megközelíteni az objektív szemléletet, amely azért nem sikerülhet teljes mértékben, mert saját gondolatai vannak a világról, a történésekrõl, saját véleménye van különbözõ eseményekrõl. Ha nem is azonosan gondolkodó írókat vonz maga köré, de a lényeget tekintve azoknak a publikációit közli, akiknek gondolkodásával, vagy írásaiknak tartalmával valamilyen szinten, valamiért õ is képes azonosulni. Tehát, minden laptulajdonos a szerkesztõi, korrektori szerep mellett cenzori szerepet is betölt bizonyos etikai normáknak megfelelõen. Az etikai normák betartását elvárja a publikálóktól is. Így képes kialakítani a lap belsõ, tartalmi arculatát.

A mindenkori kormány pedig figyelemmel kíséri a nagy látogatottságú lapokat az interneten, de az utcai sajtót is.

A mindenkori kormány cenzori szerepe a megjelenõ lapok felett elsõdlegesen politikai indíttatású. Három weblapomat szüntettek meg az interneten azóta, hogy a jelenlegi kormány van hatalmon.

A jelenlegi kormány idõhúzásra játszik hatalma megtartása érdekében. Elhúzzák a mézes madzagot a nép elõtt valamilyen eseménnyel, ami reményt ad arra, hátha lemond Gyurcsány.

Ebben ne reménykedjen senki! Nem teszi meg önmagától; még lelki, szellemi kényszer hatására sem.

2008. szeptember 20-ra Gyurcsány meghirdette az MSZP rendkívüli kongresszusát. A mézes madzag abban rejlik, hogy 17-én van az MTV-nél történtek évfordulója, és várható, hogy az emberek kimennek az utcára tömegesen. Ezt kompenzálva Gyurcsány ámítása abban rejlik, hogy reményt kelt megint az emberekben, mondván: amennyiben nem szavaz bizalmat az MSZP neki, akkor lemond. Na, de nem errõl szól a „mese” valójában. Az MSZP bizalmat fog neki szavazni, mert az összefonódások, és a bûnök, amelyeket közösen elkövettek hazánk és népünk ellen, összetartja õket; továbbá összetartja az a magas összegû honorárium is, ami a népsarcból eredendõen jólétet biztosít számukra.

A FIDESZ pedig asszisztesként - a háttérbõl ellenzékként - jól játsza szintén a szerepét,

mint néptömeget maga mellett tudó, és e néptömeget megtartani szándékozó párt, amelynek vezérkara valóban úgy gondolja, hogy „Aki nincs velünk, az ellenünk van”. Ennek megfelelõen is próbál viselkedni még akkor is, ha olykor más a látszat részükrõl. Óriási hiba, amit fel sem fognak.

Egyrészt ennek következménye a JOBBIK és a Magyar Gárda létre jötte.

Persze, ne gondolja senki, hogy a Jobbiknak felhõtlenek a napjai, mert az emberekben felvetõdik a kérdés: Milyen árat kell fizetnie a JOBBIK-nak azért, hogy bekerülhessen az országgyûlésbe, mint párt? Ma, már látszik, hogy az egyik ár az, hogy Morvai Krisztina bejuthasson az Európai Parlamentbe. Olyan ambivalens érzéseket szül az emberekben az, hogy Krisztina férje köztudottan baloldali ember, hogy egyszerûen az emberek félnek attól: a JOBBIK bejuttatása az országvezetésbe olyan kompromisszumokkal történhet csak meg, hogy mire pozícióba kerül a JOBBIK, addigra – ilyen-olyan hazai és külföldi nyomásra - elveszíti a nemzeti jellegét és nem kis mértékben a nemzeti szerepét is az országgyûlésben; s végül az lesz, hogy a JOBBIK is „beolvad” a Nagy Játszmába, átvéve a FIDESZ-tõl az MSZP elleni asszisztens szerepet. A JOBBIK vezetõje roppant intelligens, tájékozott, hazáját szeretõ ember, aki diplomáciai érzékkel is rendelkezik. A támogatóinak nagy része azt várja tõle, hogy a Szent Korona szellemét, annak törvényeit tartsa tiszteletben, amennyiben bekerül pártja az országgyûlésbe.

Az emberek közül sokan képesek elõre gondolkodni már és hangot adnak gondolataiknak.

Tudomásom szerint létezik Új Alkotmány, de eddig nem volt hajlandó azzal érdemben foglalkozni egyetlen kormány sem – a FIDESZ sem -, mivel sem politikailag, sem gazdasági értelemben nem lett volna kedvezõ számukra annak bevezetése.

1990-tõl az eddigi kormányok nem teljesítették azt a kötelességüket, hogy érdemben foglalkozzanak az ÚJ Alkotmánnyal. A Szent Korona Jogrendszerérõl pedig hallani sem akarnak. A FIDESZ sem. A „gyarmatosítók” nem engedték és nem engedik.

A JOBBIK csak úgy lesz képes megtartani és növelni szavazóbázisát, ha nyíltan vállalja a Szent Korona eszméjét.

Egyértelmû, hogy a FIDESZ-nek, de minden jobboldali tömörülésnek fontos elgondolkodni, de összefogni is ahhoz, hogy országunk megmaradjon a magyarsággal az élen, és ne darálhassa be a magyarságot, a Hazánkat bármilyen kishatalmi vagy nagyhatalmi akarat.

Kedves Antal, legalább olyan hosszú voltam, mint Ön. Ami ezután következik a magyarság életében, ahhoz fontosnak gondolom, hogy megírjam legalább azt a szakmai könyvemet, amelyet volt tanítványaim immár 8-10 éve várnak tõlem, és tartalmával nagyobb segítséget nyújthatok az embereknek, mint egy-egy írásommal. Ez, az egyik legfõbb ok, hogy tervezem a kilépésemet az internetrõl szeptember utolsó napjaiban, elõre láthatóan hat hónapra. Ami nem jelenti azt, - amennyiben az országunkban zajló események miatt szükségét látom, akkor - ne találnám meg a módját egy-egy írásom elküldésére a Nemzeti Hírhálónak, közlésre.

Mivel cenzúra volt, van, és lesz, ezért nem szeretném, ha a könyvem tartalmát a tudtom nélkül olvasnák idõ elõtt azok, akikre éppen nem tartozik.

Köszönve megértését oszlatom el aggodalmát, mert vissza fogok jönni.

Üdvözlöm tisztelettel.

Szõnyi Bartalos Mária

Komárom-Szõny, 2008. szeptember 9.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.