105. MI MARASZTAL?

Szõnyi Bartalos Mária

*

MI MARASZTAL?

'

Ész-Szív ütközhet

Víz a Tûzzel gõzölöghet

ha nincs a kellõ

*

tiszta levegõ

ez a fal elegendõ

esélytelenség

*

a sok esélyben

elõre az egészet

meglátva nekem

*

mire jó a vágy

volt csak esélyem tán

a tudatlanság

*

mely vágyat terem

méltósággal hajt fejet

méltatlanságban

*

kinek mi méltó élet

mit gondol érez

eléri vagy nem

*

a nyugalmat már

földi létben elérni

ennyi vágyam tán

*

s ez nagyon sok

és nagyon kevés

kell e hozzá Szív és Ész

*

mondanád nekem

csak Ész és Szív kell hozzá

s én megkérdezném

*

biztos vagy ebben?

korlátolt ész-szív szív-ész

küszöbön át nem léphet

*

ha unalmas neki

e sárgolyón az élet

borongósnak sem

*

kell lennem ehhez

tán felismerésemben

csak egykedvûnek látszom

*

s ha mégsem vagyok

szomorú vagy talán vidám

átvészelem úgy

*

e világ zaját

ameddig itt kell lennem

itt leszek így-úgy

*

búsan bútlanul

kuncogva tán magamban

mindazokon már

*

kik sosem tudják

miért nem hallgatnak rám

a méltatlanra

*

ha méltóságuk

méltatlanná válik már

méltóságomban

*

s én akkor is még

fejet hajtok elõttük

s nem értik soha

*

a porszem sosem

ostoba mert mindig tudja

hogy a viharból

*

többet lát bárki

másnál ki zúgó vihart

kavar e földön

*

hát ez marasztal

hát ezen gondolatok

hatnak szívemre

*

nyitott szememre

s oda-vissza eszemre

nem tudom "miért"

*

2005. január 27.