99. SZÍNJÁTÉK - SOKADIK

Szõnyi Bartalos Mária

SZÍNJÁTÉK – SOKADIK

Én már nem hiszek. Mindenki azt mond, amit akar; azt hazudik, ami a száján kifér; az országgyûlésben pedig a székbitorlók számomra egyértelmûen úgy húzzák a nép feje felett az idõt, mint jóanyám valaha a rétestésztát. A rétestésztából legalább lett finom rétes és bizony jól laktunk! A mai magyar országgyûlé idõrétestésztájának nyújtása pedig sok éhezõ szájat teremt. A magyar országgyûlésben 1990. óta a székbitorlók szõvegébõl eddig még nem sült ki a magyarság számára semmi jó, mert „színjátékokoskodnak”, amitõl a nép „égette meg magát”, mert hiába szóltak a „forrófejûeknek kikiáltottak”, hogy vigyázzatok, ez nem az, amire ti, egyszerû emberek gondoltok, hanem az, amire az „izraeli kurzuspárt atyagatyái” utasítják a magyarság tõnkretételére felbérelt, és a ti adóforintjaitokból jól megfizetett politikusvezéreket.

Mit jelent a színjátékokoskodás? Hatalmas olyan miniszterelnõki „szellemi munkát” abban a tekintetben, hogy minden párt országgyûlési képviselõi és vezetõi tudjanak a nép számára minél hihetõbb további hazugsásorozatot „gyártani és produkálni”, és azt hivatalos kõntõsbe bújtatva úgy elõadni minden évben a kõltségvetés ürügyén - vagy éppen csak egy kiegészítõ színjátékként -, hogy sikerüljõn a néppel elhitetni, hogy minden szuper lesz jõvõre, és az „izraeli kurzuspárt atyagatyái” ne kételkedjenek a „nép nyomorát elõsegítõ” szándékban. Még Izrael se! Nos, a miniszterelnõk fantáziáját tükrõzõ szellemi munkát olyan „színjátékkakaskodással” adják elõ, hogy a bal és jobboldal elkülõnülése egyértelmûvé váljon a nép számára, majd nyilvánosan is, de megfelelõen módosíthassanak a miniszterelnõki szõvegen, javaslaton azért, hogy „bevegye a nép” a felé irányzottan is jónak tûnõ szándékot.

Minden pártpolitikus és vezér – esetleg politológus -, de az újságírók is mondják a magukét saját szájuk íze szerint; avagy alkalmazási minõségüket elismerõ díjazásuk kõvetkezményeként úgy, hogy végül, amikor azt a bizonyos gombot megnyomják a pártok országgyûlési képviselõi, a miniszterelnõk elégedett legyen az országgyûlés székbitorlóival, megélhetési politikusaival együtt.

Mindenki azt mond, amit akar. Nekem már régen nem tetszik, mert számomra átlátszó trükkõk százaival, ezreivel egyenértékû a szinjátékokoskodók színjátékkakaskodása, ami mára már a sokadik színjátékuk

Eltûnhetnének már a színrõl! Nagyon gyorsan.

Sokan leírtuk már: „AZ ORSZÁGGYÛLÉS OSZLASSA FEL ÖNMAGÁT!”

Ne higgye senki, hogy ezt õnmaguktól megteszik!

Komárom-Szõny, 2008. augusztus 27.