45. BOCSÁNATOT KÉREK ! (Egy radikális csoport támadása után)


Bocsánatot kérek azoktól a csoportoktól, akik azt gondolták, hogy a tagjaik sorába tudnak vonzani annak ellenére, hogy minden beszélgetés elején elmondtam, hogy én nem vagyok egyetlen pártnak sem a tagja, mozgalomé sem, mert nekem megvan a magam véleménye, ami nem biztos, hogy elfogadható sem a bal, sem a jobboldal számára.
Bocsánatot kérek azért is, hogy írásaim némelyike olykor senki számára sem fogadható el, mert esetleg egy-egy mondatot kiemelve valamely írásomból másképpen kezdik értelmezni, mint az, az adott szövegkörnyezetet figyelembe véve, illetve az írás egészét tekintve lenne értelmezhetõ.
Bocsánatot kérek azért is, hogy nem tudom méltányolni az olyan megnyilvánulásokat, amelyek arra utalnak, hogy szerintem másnak nem lehet véleménye. Ugyan már! Tessék megnézni az internetet! Milliárdnyi részét nem teszi ki az én néhányszáz jegyzetem, ahhoz a mennyiséghez viszonyítva, ami az interneten található. Mind más véleménye! S én tiszteletben szoktam tartani mások véleményét, de rám erõltetni mások részérõl számomra elfogadhatatlan gondolatokat sosem engedtem.
Bocsánatot kérek, hogy nem mentem bele parttalan viták sorozatába és nem magyaráztam meg bõvebben mondataimat. Úgy gondolom, hogy egyszerûen, magyar nyelven, és közérthetõen írtam a jegyzeteimet azért, hogy mindenki megértse, és az egyszerû emberek helyett megfogalmaztam olyan gondolatokat, amelyek, ha sértõk is lehettek néha a mindenkori kormányra nézve, mégsem nyilvánultak meg nyomdafestéket nem tûrõ szavakban.
Bocsánatot kérek azoktól, akik várják további társadalomkritikai jegyzeteimet, de újabb, ilyen jellegû, egyszerû nyelvezeten fogalmazott, szakmai nyelvezetet nélkülözõ írásokat már nem olvashatnak részemrõl magyar weblapokon. Minden eddigi írásomat továbbra is megtalálják az interneten.
Végezetül bocsánatot kérek elõre azoktól, akik most azt gondolják, hogy nem tudom elfogadni a kritikát. Elfogadtam és van önkritikám is. Nem vállalom fel azt a szerepet, hogy bármely csoport, vagy valaki arra használjon fel engem, hogy a mindenkori kormányok által elnyomott értelmiséget a sárba döngölve hibáztassa azért, mert kisebbségi érzését így akarja levezetni, vagy mellõzése miatt így akar elégtételt szerezni sérelmein. Sajnálom, ebben sosem leszek partner. Innentõl kezdve idõpazarlásnak érzem a társadalomkritikai jegyzetek egyszerû nyelvezeten való írását, részemrõl.
Maradva továbbra is az interneten megköszönöm minden eddigi értõ olvasóm megtisztelõ figyelmét. Késõbb szakmai írásaimmal és irodalmi alkotásaimmal találkozhatnak.

Szõnyi Bartalos Mária
Komárom-Szõny, 2007. december 6.