44. HANUKÁZÓK? HAMUKÁZÓK!

Hatvannégy srác valamikor, valahol elhatározta, hogy beépül a hanukázók közé, mert az országukból nem engedik ellopni a Fényt. A fiúk hisznek abban, hogy amíg õk a hanukázók között vannak, addig azok tehetnek, amit akarnak, nem fog sikerülni az örömünnepük. Nem fognak tudni igazán örülni. Minden, ami az arcukra lesz írva, csak mûvigyorrá torzul.
A hatvannégy fiú hisz Istenben. Hiszik, hogy Isten segítségével képesek felbomlasztani a hanukázókat, és képesek arra is, hogy megfélelemlítsék ezt a csaló és - a hatvannégy srác hazájában - garázdálkodó népet.
Felkészültek. 5768-tól kezdve a hanukázók nem érezhetik biztonságban magukat. Izraelben sem. Már beépültek. Pedig veszélyes játékot üznek a fiúk, de a beépülés sikerült. Mibõl gondolom, hogy sikerült? Egyrészt abból, hogy Izrael feloszlani látszik. Másrészt, igen sürgõssé vált a zsidók számára az új haza keresése. Harmadrészt: Az elit már elhagyta Izraelt. A többi is szétszóródni látszik fõleg Európában.
Valamikor, a vonaton utazva hallottam ezt a történetet a mögöttem ülõk egymás közötti elbeszélésébõl. Nem tudom, hogy melyik ország fiaira utaltak ott, akkor a beszélgetõk. Több év eltelt már. Nem tulajdonítottam különösebb jelentõséget a hallott beszélgetésnek. El is felejtettem. Most, hogy a hanukázók ünnepérõl hallom a híreket, eszembe jutott a történet és rögtön felmerült bennem a kérdés: Hányan hisznek igazán a hanukában azok között, akik részt vesznek ezen az „örömünnepen”?
Komárom-Szõny, 2007. december 6.