Vallásos erkölcsiség elôtti, egyetemes társadalmi etika



Popovits János (München) Vallásos erkölcsiség elõtti, egyetemes társadalmi etika

"A közélet bajainak és a kormányok romlottságának egyedüli oka, hogy az emberi jogokat nem ismerik, elfeledték vagy megvetéssel illetik." *


Gondolatfûzésemben semmiféle vallásos erkölccsel nem kívánok foglalkozni, mivel azok kétségtelenül fontos, de személyi jogaink. A korszerû társadalmi forma csakis egyetemes érvényû etikán kellene nyugodjon, ha végre valahára teljes - természetesen minduntalan megújítandó - demokráciában szeretnénk élni. Az örök és mozdulatlan a személy méltósága (lesz), melynek csupán hordozója, a közszabadság - jogosan vagy éppen jogtalanul - korlátozható..


A demokratikus állami, társadalmi berendezkedés tudományos ismérvei, jellemzõi ** - amelyek, eddig teljességükben együttesen, a gyakorlatban még sosem létezhettek:



1. A polgári alapjogok, az Emberi Jogok teljes garanciája,


2. A hatalmi ágazatok megosztása, különválasztása,


3. Az állam és az egyház(ak) különválaszt(ód)ása,


4. Általános vallásszabadság. ***


___________________


Társadalmi közösségek azok, melyeknek demokratikusan választott elõljáróik vannak. Megkülönböztethetõk:


1. Demokratikusan felépülõ közösségek 2. Nem demokratikus csoportok 3. Felekezetek, egyebek





/1. a civil társadalom egyesületei, önigazgatásos gazdasági szövetkezések, vállalkozások, érdekvédelmi


szervezetek - alulról felfelé választott vezetõséggel


/2. gazdasági vállalkozások önkényesítetten kinevezett vezetõkkel (pl. tõkés társaságok, maffia)


látszat-(közvetetten)demokratikus kormányok


/3. pl. egyházak - elsõsorban tanítói, avagy tulajdonosi közösségek / speciális, emancipált formája: házasság.





A demokratikus jogállamot tekintve a demokrácia klasszikus megfogalmazással a köztudatban népuralmat jelent. Mivel ez lényegében módszertanilag a többségi, választásos hatalomképzéssel azonosítható, a demokratikus jogállamban korszerûen a "népuralom", tehát


a demokrácia, nem más, mint: a többségi közakarat érvényesítése.

(módszertanát tekintve semmilyen más, a választásostól eltérõ hatalmi felruházás nem fér meg a fogalmával).


Mégpedig az összes társadalmi szektorban csakis eképpen. Ellentmondás-mentesen. Ilyesmi a Födünkön eziedeig még sosem létezett. A rabszolgaságban (így az ókori, görög társadalomban, a "demokráciában" sem), avagy a feudal- vagy a szocializmusban, szó sem lehetett igazi, teljes demokráciáról. A neoliberális kapitalizmushoz alkalmazkodó, s annak jelenleg már alárendelt társadalmi forma, eddigi elemzésem alapján:


látszatdemokrácia, végeredményben áltudományos szemfényvesztés.


Hiszen a tõke privilégiuma, a "pénzhatalom" manapság nyilvánvalóan létezik és globálisan uralkodik. Egy ilyen demokráciát jelenít meg és exportál - ha a piaci érdeke megkívánja, háborúval is - a Nyugat.



*


Ezzel a folyamattal szemben illusztráló betétként: Mi hozhatna inkább megújhodást Magyarországnak, a Szent Korona eszme, avagy például a következõ felismerés alapján megváltoztatandó magatartásunk?:



"A kommunista és a kapitalista társadalmi rendszer, noha egymás ellenségei, egy koncon marakodnak, az államhatalmat akarják megszerezni, de erkölcsi szempontból nem igen különböznek egymástól. Az emberek személyes szabadságát farizeus módon hirdetik, de valójában semmibe veszik azokat. Ezt bizonyítja, hogyan építik fel hatalmi rendszerüket. Kinevezésekkel! Tehát a tõkés, vagy a párttitkár hatalommal ruházza fel beosztottját, s ezzel engedelmes szolgájává teszi.

A kinevezés tehát minden diktatúra alapvetõ eszköze, legfontosabb szerszáma. (Akkor is, ha "kinevezés" szóra legyintenek azok, akik esetleg épp attól várják érvényesülésüket.)
A kinevezés megalázó, igazságtalan, az ember személyes szabadsága ellen elkövetett bûncselekmény.


Szol - gá - kat ter - mel !

Szabad országban csak annak engedelmeskedünk, akit megválasztottunk. Munkahelyünkön is, mert nem jogállam az, ahol nem érvényesül mindenütt az emberi jog. Ahogy a családban -a házasságban-, legyen úgy az a munkahelyeken is. Mindenütt, minden szinten. Akkor nevezhetõ az demokratikus jogállamnak.
(A parlamentáris rendszernek nevezett "valamire" is érvényes mindez.)

A kommunista és kapitalista rendszer hasonlóságára szerettem volna rámutatni. Mindkettõben 20-20 évet töltöttem. Nem csodálkoztam, amikor a meggyõzõdéses kommunistából példamutató kapitalista lett. Nem kellett megváltoznia. Le kellett halkítania lelkiismeretét s engedelmeskedni kinevezett fõnökének. Vakon engedelmeskedni. Kész!" ****

*


Eszközeit nézve a hatalomképzés történhet többségi választással (a "demokrácia technikája"/lásd Bibó István), avagy egész történelmünkön áthúzodó, elõjogokból adódó eszközzel, kinevezésekkel.


A közvetlen és teljes demokráciában strukturálisan minden elõljárói hatalom csakis alulról fölfelé képzõdhet.


A tõke kiváltságait, így az automatizált kinevezéseket a nyugati mintájú u.n. "parlamentáris demokrácia" megtûri, sõt, módszerét vegyesen a demokratikus technikával együtt, politikai intézményrendszerében elõszeretettel alkalmazza. Államapparátusa nem szankcionálja az Emberi Jogok fõ tételének elszabotálást, amely a közszabadságot partnerségi egyenrangúsági viszonyban (emberi méltóságok alapjogú mellérendeltsége) jelöli meg. Ezzel magyarán emberiségellenes bûncselekményt szorgalmaz.


("Magyar szégyenünk"-nek tartom tartom azt, hogy egyetlen párt vagy "rendszerellenzéki" csoportosulás sem vette fel a programjába vagy aláírta volna a Gondolat-Kör Felhívását arra vonatkozólag, hogy szorgalmazzák: minden elõljárót az annak engedelmeskedõk demokratikusan megválaszthassanak! / www.gondolat.eu)


Az állam területén funkcionálisan, tehát feladatmegosztást nézve, a következõ területek (szektorok) ***** léteznek:


1. Civil társadalmi terület,


2. Állami-közigazgatási terület,


3. Gazdasági terület


Az alternatív szabadság társadalmának értékrendje


A társadalmi együttélést, együttmûködést alkotmányosan lefektetett szellemi-anyagi értékrend biztosítja. Ez a magyar történelmi hagyományoknak megfelelõen, különösképp 1956 felismeréseinek nyomán sorrendileg tömören a következõ :


1. közszabadság, 2. emberhez méltó lét, szociális biztonság, 3. tulajdon


Mi a forradalmi ebben az alternatív társadalmi formában: demokratikus piacgazdaság, szociális gazdasági autonómiával?


Ebben a társadalomban a munka és a tõke termelési tényezõk jogállamilag szavatolt, egyenrangú partnerségi viszonyban vannak egymással, s így valódi gazdasági autonómia érvényesülhet. Az üzemi önigazgatás állami támogatást élvez, ennek következtében a szakszervezetek érdekvédelmi funkciója feleslegessé válik.


A jelenlegi EU jogrendje a gazdasági liberalizmuson nyugszik (irányelv: nyereségmaximálás), mellyel szemben a szabadság- és polgárjogok elsõdlegesen megerõsítendõk ill. a kettejük közötti viszony harmonizálása lenne szükséges. Ez mélyebb társadalomtudományi elõkészítés és népmûvelés híján forradalmi szellemû demokratikus reformokkal, mozgalmilag szinte a semmibõl, aligha következhet be. Szerintem nem a bajok gyökerénél, hanem a fenntarthatóság hamis felszínén folyik pepecselés.


(Angela Merkel szerint az emberi méltóság értéke fontos, de még fontosabb a gazdasági stabilitás. Magyarán Németországnak ill. bizonyos köreinek piacgazdasági ereje és fölénye elõbbre való, mint hanyatló értékrendjének a korszerûsítése!)


Tehát az egyetemes értékrendi nyelv és kultúra megteremtéséhez, ezáltal a "civilizált" és igazságtalan minta-társadalmi forma reformjáig Nyugaton még sok idõ telhet el.


E feltérképezés tudatában segíthetünk magunkon, és akkor talán az Isten is meg fog segíteni bennünket.



________________________________________________________________________________________________


_____________________________________ lábjegyzet ____________________________________________


* Forrás: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, 1948. dec


** Forrás: www.demokratie.geschichte-schweiz.ch


*** Különösen az 1-es és a 3-as pontok tartalmával kapcsolatban vannak hallgatólagos, hatalmi elöjogokat


takaró szabálytalanságok a jelenlegi európai "demokratikus" államokban. / P.J.-megjegyzés


**** E betét (A kommunista és a kapitalista társadalmi rendszer... kéz a kézben, egyaránt pusztítja a közerkölcsöket)


szerzöje: Röczey J. János / Genf, 2011. május 18.


***** "Emberjog-mentes szektor" nem létezik, hiszen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem említ meg


kivételeket!