Megvédjük-e, avagy feladjuk a Haza (l)égi terét?


Megvédjük-e, avagy feladjuk a Haza (l)égi terét?


(Idôszerû, közszellemiség vonatkozású összehasonlítás)


Ha honlapjainkon súlypontilag problémáink felett szemlélôdve csupán filozófálgatunk, akkor kijózanító "ellenakciójaként" az jut eszembe, hogy tulajdonképpen Magyarország évek óta folytonos "világháborús légitámadásoknak" van kitéve!.... Mit értek ezen?

Az ország jövôjét illetôen összehasonlításom végeredménye légiháborús következményekkel fog megegyezni, mert a "légicsapások" napjainkban folytonosak hazánk fölött, még ha más, alattomosabb eszközökkel is, mint hagyományosan:


A II.Világháborúban a légitámadások idején, amelyek az országban fôleg Budapestet érintették, az emberek lemenekültek az óvóhelyekre, és bizony ott lent szolidárisak kellett legyenek egymáshoz. Volt idejük beszélgetni, gondolataikat kicserélni egymással!

Ma az országot bombázó repülôk bevetése nélkül rombolják szét, s az embereknek eszük ágában sincs felfogni, hogy mi történik körülöttük,... ha látszatra épen állnak még régi, intézményes épületek, és melléjük sorra hatalmas profitot idegen országokba lefölözô kereskedelmi lerakatok, összeszerelô-üzemek is épülnek -a valóságfelfogását (pardon: biztonság-látszatérzetét) az átlagember a napi majd 5 órás TV-nézésbôl meríti. (Adatforrás: Kapu/2008.11-12., Zámbó Zoltán: Úton egy totális diktatúra felé)


Ha az átlagpolgár este hazamegy, bekapcsolja a TV-t, és... abból elfelejtetik vele, amiket napközben (véletlenül) látott vagy hallott! - Amelyeken tulajdonképpen el kellene gondolkoznia, majd polgártársaival azokat ki is kellene értékelnie.

Azonban KORUNK POLGÁRÁNAK VALÓS VILÁGA A TELEVÍZIÓ ! - A "légi csapás szuperbombája" a személyiség értékrendi buborékhártyájára ejtve. Kiömlô mérgesgázai leírhatatlan rombolást okoznak. (Részletesebben ez külön tanulmányok tárgya lenne!)



A "Rejtelmeket megvilágító üzenetváltás" - KárpátiHarsona-tudósításban "S", Kanadából szerintem nagyon helyesen méri fel ezt a helyzetet. Íme:

"..Végre porondra kerül a világ elôtt, hogy baj van a magyarokkal. Itt csak az a probléma, hogy igenis AMNÉZIÁS A MAGYAR, mert ha nem lenne az, akkor már millióan az utcán lennének és követelnék annak rendezését (Nem csak Trianonnak, hanem a maradék ország kiárusításának is! /P.J.) Azonban érthetô félelme, mert visszaállt a diktatúra, és nem merik az emberek használni demokratikus jogaikat*...."!




Tehát az ország létalapjának lerombolása, ellopása valóban amnéziában szenvedô emberek szeme láttára, "vak" statisztálásuk mellett történik!


(Persze, nem mintha itt Münchenben másként mûködnének a dolgok: a dolgozó ember kemény munka után otthonába térve, nem gondolkozni, másokkal szervezkedni, hanem >az idôk végeztéig megszokásból< kikapcsolódni akar, ha éppen nem még jobban beledolgozza magát a meglévô, végzetesen rövid távú egzisztenciájába. Így nevelôdött, ilyen a kultúrája, így programozódik. Kontinensünk bennszülöttei civilizációs, hódítói "ajándék gyöngyszemeket" kapnak Kolumbuszéktól: a feleségem itt este 8 körül ugyanúgy bekapcsolja a TV-t, mint a húgom Pesten, s összebeszélés nélkül ugyanazt az amerikai-piff-puff/kórházi/sex/fözôcskézô/lakásszépítési-sikimiki sorozatot nézik nap mint nap!)


Hiába, a televíziózás, de az internetes szörfözés sem pótolja a fonózást ! Avagy az ugyancsak kölcsönös párbeszédes kukoricahántást. - Mindenható Börze ments! Közösségi bokrok láncolat-képzôdése még átbillentené a "szabad-piaci egyensúlyt"!


Próbáltam is eddigi életemben elégszer kereteket kitágítani, kiegészíteni, újakat teremteni történelmi-kulturális magyar hagyományok nyomán - ugyebár a magyar diaszpórában is. Tartósan mindhiába. Mert ennek itt, a befogadóéknál még nem jött el az ideje!

Ha Magyarországon élnék, akkor kinti rátekintésem alapján ezt most mégis megtenném. Kihirdetném a lakótömbben vagy a toronyházban, hogy ezentúl hetente 1-2 szer a "mosókonyhában" társalgási összejövetelt rendezünk, mert... folytatódnak fejünk felett a "légitámadások", és


ha ez így megy tovább, akkor kedves Szomszédok, a végén itt kô kövön nem marad!


Popovits János, München (Eredeti forrás: www.karpatiharsona.info)