Szabad, felelôsséget is vállalni tudó közösség/ek tervezete



F e l h í v á s


A munka-tényezõ -höz tartozó személyek az alkotmány és az emberi jogok szellemében megvalósíthatják a vállalat önigazgatását és a tõke-tényezõ képviselõivel szerzõdést kötnek a termelés/szolgáltatás lebonyolí-tásának feltételeirõl. Ezek után a munkaközösség teljes autonómiát élvez. - Ezt a vállalkozási alapformáját a piacgazdálkodásnak "*szociális gazdasági autonómiá"-nak nevezzük, ami állami támogatást élvez. ("Szociális Gazdaságautonómia"-modell, amely alapvetõen, az egyetemes közszabadság-értelmezésre építve demokratikus jellegû , mert különben állam- ill. alkotmány- és emberjog-ellenes lenne! / P.J.)




/ Korszerûsített fogalmak a résztvevõk hovatartozása/illetékessége szempontjából: a munkavállalók csoportja alkotja a munka-tényezõt, a tõkét adók-/biztosítók csoportja pedig a tõke-tényezõt képezi. A munkaközösség (cég) a munkaadó (csak munkavállalókból áll!) - Koordinációs szervezeteik az elöbbieknek megfelelõen : munkaadók szervezete (szakszervezetek -bõl/helyett) és a tõkétadók (befektetõk) szervezete (korábban: munkaadók). Mindkét csoporthoz is tartozó személyek (tõkerésszel rendelkezõ, vegyes érdekeltségü dolgozók) az adott termelési tényezõ-csoportnál csupán arra az egyikre vonatkozó hovatartozásuk/minõsítésük szerint veendõk figyelembe ill. gyakorolhatják jogaikat./



Egy szabad, felelõsséget is vállalni tudó közösség megteremtésének tervezete



Csak a közösség teszi lehetõvé az ember személyes szabadságának megélését, tudatos átélését.




A tervezet elvi szempontjai:

1. A közösség kialakulásának elsõ fázisában a "tagok" nemcsak egyenjogúak, hanem **egyenrangúak is.


2. Ebben az állapotban 100 % -os egyetértést kell elérni:


2.1. a közös cél kitûzésében,


2.2. a közös cselekvés érdekében a közösség hatalmi struktúrájának elvi elfogadásában,


2.3. a többségi elv elfogadásában.


3. A közösség ezzel létrejött. Aki elfogadta, tagja a közösségnek.


4. A közösség személyi összetételének változásáról, új tagok felvételéröl a továbbiakban már a közösség dönt.


5. A közösség megszervezése a hatalmi struktúra kialakításával jön létre.


6. A hatalmat képviselõ személyeket a késõbbiekben magukat annak alárendelõ, beosztott tagok/munkatársak,


tehát az alárendeltek választják.


7. A közösség megszervezése, a hatalmi struktúra kialakítása után a tagok **egyenrangúsága megváltozik,


a tagok egyenlõsége, szabadsága azonban azzal (lásd többségi választás) összeegyeztethetõ !


A választott hatalom az ember számára a legnagyobb elismerés. Tehát magasabb rendû, mint az ezideig


ismert társadalmi rang fogalma.


8. A hatalom ítél, az ítéletet a közösség hajtja végre, tehát a hatalom jutalmaz vagy büntet is.


9. A közösség együttélésének normáit, szabályait, alkotmányát a közösség bármelyik tagjának elõterjesztésére


a közösség kodifikálja, hagyja jóvá.


10. A közösség szavazással, választással dönt. A szavazás, választás, amennyiben az idõ engedi, legyen titkos.


A titkos szavazás, választás kötelezõ akkor, ha a közösség akár csak egyetlen tagja is ragaszkodik


hozzá.


11. A hatalom képviselõit meghatározott idõre és meghatározott hatáskörre választják.


München, 2002. szeptember 3.


J. J. Rõczey und J. Popovits


________________________________________________________________

* Szubszidiaritás-elv: olyan önálló jogkört kell biztosítani személyeknek, a kisebb ill. alárendelt közösségeknek, amennyit csak felelõsséggel el tudnak látni, ** A szabadság, emberi kapcsolat, amely egyenrangúságot/egyenjogúságot feltételez. Függõségekben: közösségben, a társadalomban nyerhet értelmet. A szabadsággal csak a demokratikus úton, választással létrehozott hatalom (egyenrangúságváltoztatás) egyeztethetõ össze!


Források: * Lásd a katolikus egyház szociális tanításait, - továbbiakban P. Bulányi György: Erény-e az engedelmesség?, 1989, Luzern (www.bocs.hu / bokor)


** a hatalom értelmezése Max Weber szerint, valamint J. J. Rõczey

: A nyugat neuralgikus pontja, 1995, Budapest