Történelmi mérföldkõ

Elfogadták dr. Gaudi-Nagy Tamás jelentését

2010. november 26-án az országgyûlés Emberi Jogi- Kisebbségi- Civil- és Vallásügyi Bizottságának albizottsága hosszas vita után elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését, ami 2002 - 2010 közötti alapvetõ politikai szabadságjogokat érintõ állami jogsértéseket dolgozta fel, kivéve 2006 õszén történteket. Így a jelentés az Országgyûlés elé kerülhet.

A jelentésben dokumentáltan, részletesen rögzítésre kerültek a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai kormány alatt történt politikai jogsértések. Az albizottság pénteki ülése ezért mindenképp határkõnek tekinthetõ. A nemzeti jogvédõk áldozatos, következetes és bátor munkájának végre hivatalosan is elismert eredménye van.

Az elfogadott – több, mint húsz oldalas - részjelentés dr.Gaudi-Nagy Tamás munkája. A bizottság képviselõi a javaslatot összességében alaposnak értékelték. Az összegzõ részjelentés tételesen, közel 40 esetet felsorolva ad áttekintést a 2002 májusa és 2010 áprilisa közötti alapvetõ politikai szabadságjogokat érintõ jogsértésekrõl.

Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke szerint az albizottság munkája dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentésével vált teljessé, mivel a 2006-os õszi állami jogsértések egy hosszú folyamat részei, következményei voltak.

A bizottsági ülést követõen dr. Gaudi-Nagy Tamás sajtótájékoztatót tartott.

Ez a jelentés lényegében azt üzeni meg, hogy ilyen úton, nem lehet járni - mondta. Azt a szemléletet és utat, mely a hatalom eszközévé silányította nemcsak a rendvédelmi szerveket, de esetenként a bíróságok, ügyészségek tagjait is néha, nem szabad járni, mert az elnyomás eszközévé válik a jog.

A jelentés elfogadásának legnagyobb eredménye, hogy a társadalom végre szembesülhet az elmúlt 8 év jogtiprásaival, közel 40 esetben.

A jelentésnek az értékei lényegükben megmaradtak, még ha nem is értettek mindenben egyet.

Rögzítésre került többek között, hogy az elmúlt 8 év alatt, (MSZP-SZDSZ; MSZP kormányok) a hatalom képviselõi az alapvetõ politikai szabadságjogokat korlátozták.

Az utcai tüntetések alkalmából az egyesülési és gyülekezési jog gyakorta sérült, és a vélemény-nyilvánítási szabadság, sajtószabadság, gyakorlását is saját hatalmuk fenntartása érdekekében korlátozták, miközben durva állami jogsértéseket követtek el. A jogállami alapelvet figyelmen kívül hagyva és felül írva, a hatalom minden áron való megõrzése volt a cél. A jogalkotást és a jogalkalmazást is ennek rendelték alá.

A vizsgált idõszakban bíróságok és ügyészségek részérõl is megállapítást nyert, hogy tüntetéseket jogellenes oszlattak fel, illetve jogellenesen tiltottak be, tüntetõk vagy csak arra járókelõk személyes szabadságát önkényesen és jogellenesen korlátozták. A fogva-tartottakkal, embertelen, megalázó bánásmódot alkalmaztak. Valamint szabálysértési és büntetõeljárásokra is alaptalanul került sor.

Pártpolitikának nincs helye ezeknek az ügyeknek az elfogulatlan tárgyalásakor mondta Gaudi-Nagy Tamás, mert egyértelmûen bizonyított, hogy tüntetõktõl, gárdistáktól, nemzeti radikálisokig, újságírók, turisták Fidesz-szimpatizánsok, képviselõk is érintettek a szocialista-liberális kormány folyamatos, diktatórikus megtorlásaiban.

A hatalom célja: hogy elrettentsék az ellenállástól azokat, akik kritizálták, és meg akarták változtatni az elmúlt 8 év rendszerét.

A legfõbb üzenet az, hogy a jóvátétel, ami megtörtént 2006 õszének esetében, ki kell, hogy egészüljön azoknak a személyeknek a közkegyelmi mentesítésével, akik az elmúlt 8 év szenvedõ politikai alanyai voltak.

A jelentést, miután elfogadták, az országgyûlés megtárgyalja. Bár voltak olyan elemek, amelyek kimaradtak a jelentésébõl, de a lényege és a többsége megmaradt.

A folyamatban lévõ, bírósági eljárás alatt lévõ ügyek kimaradtak. Például a gárdával és a Hunnia csoporttal kapcsolatos ügyek is, melyek annak ellenére folytatódnak, hogy a bukott kormányzat ellen emelték fel szavukat, és lényegében azért küzdöttek, mint a Fidesz is.

Ugyanakkor Vona Gáborral és Kiss Róberttel szemben megszüntetett eljárások és a Bajtársiasság napi tüntetés jogellenes feloszlatása benne maradtak a jelentésben.

Jövõre szóló tanulságként kijelentette, hogy

- a jelentésnek remélhetõleg az is következménye lesz, hogy az ilyen és hasonló gyakorlat nem folytatódik.

- Hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályokat, melyek ebben az idõszakban jogkorlátozási célból születtek. Ezért törvényjavaslatot nyújtott be ebben a témában, még nem került a T.Ház elé, de tárgysorozatba vették.

- A jóvátétel ki kell, hogy egészüljön, a politikai foglyok rehabilitálásával.

- A felelõsségre vonással kapcsolatban követelmény, hogy az elszámoltatásnak mindenképpen ki kell terjednie azoknak a személyeknek a felelõsségre vonására is, akik nevéhez, szerepéhez köthetõek ezek a megtorló eljárások.

Dr. Morvai Krisztina EP-képviselõ, aki részt vett az albizottság ülésén, elmondta, hogy Európának fogalma sincs arról, hogy Magyarországon az elmúlt években mi történt a hatalmon lévõk részérõl. A magyar EU elnökség idején arra is lehetõség nyílik, hogy minél szélesebb körben tudomást szerezzenek az elmúlt 8 év jogsértéseirõl.

Megdöbbentõ, de még ma is sokan kétségbe vonják ezeknek, az eseményeknek a megtörténtét, és azt, hogy 2002 -2010 között szisztematikusan, súlyosan és rendszeresen taposta sárba az emberi jogokat a hatalom. Ez a kiváló anyag tényszerû, szakszerû, és azokat az eseteket foglalja össze, ahol nem csupán jogvédõként gyõzõdtek meg arról, hogy jogsértések történtek. Jogerõs bírói végzések állapítják meg a jogsértések tényét a hatalom részérõl, valamint az ombudsman vizsgálata vagy a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásai is. Reméli, hogy végre nagy nyilvánosság elõtt egyértelmûvé válik, csúsztatások, félre értelmezések, hazugságok helyett, hogy ez diktatórikus idõszak volt.

Fontosnak tartja, hogy ezekrõl az EU is tudomást szerezzen, és a soros elnökség küszöbén emelkedjen Magyarország presztízse az által, hogy komolyan veszik az emberi jogokat, és pártállástól függetlenül, más államoknak is példát mutatva állnak ki az emberi jogokért. A megtörténtek a harmadik világbeli állapotokra emlékeztetnek, melyek ellen az EU mindenkor tiltakozott. A magyar esetek elkövetését illetõen ez a tiltakozás nem történt meg. „Bízom benne, hogy ez a jelentés rádöbbenti az Európai Parlamentet erre az abszurd helyzetre is” – mondta.

Felháborítónak tartja, hogy Göncz Kinga lehet a szabadságjogokkal foglalkozó EU szakbizottság alelnöke, mikor a magyar kormány tagja volt, és asszisztált ezeknek a gyalázatos jogsértéseknek az idején.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, kérdésre válaszolva még kifejtette, hogy annak a heroikus munkának a tapasztalatai testesültek meg a részjelentésben, amit jogvédõként társaival végeztek. Az üzenet lényege és értéke, hogy az esetek legtöbbje aggály nélkül átment. A kimaradtak politikai kényességük vagy még nem született jogerõs végzés miatt maradtak ki. De ami késik, nem múlik. Magyar Gárda ügyben Strasburgban már benyújtották a jogsértések megállapítására irányuló kérelmet. A Hunnia elleni vádemelésnél pedig már most látható jogsértésekre került sor.

A jelentés pontosan regisztrálja a példátlan jogsértéseket, melyek jól mutatják a rendszer alapvetõ lényegét, ahol akár nemzetbiztonsági, akár rendõrségi eszközökkel, de arra törekedtek, hogy azokat, akik változást szeretnének, kivonják a forgalomból. Azok ellen, akik támogatták ezeket a törekvéseket, a leszámolás eszközét vetették be. Sok olyan jogszabály és törvénysértõ elítélés hatályban van még, ebbõl a kritikus idõbõl, amit ki kell iktatni a rendszerbõl. De a bíróság, ügyészség igazságszolgáltatása körül is voltak gondok.

Történtek olyan justismordok, amelyeket a hatályos akkori kötelezõ jogszabályok ellenére, jogkorlátozás végett hoztak meg. Ezekben az ügyekben a közkegyelem lenne a megoldás.

Közkegyelem vagy semmiségi törvény?

Közeljövõben kidolgozásra kerül egy olyan törvényjavaslat, mely mindazokra kiterjed, akiket politikai okból ítéltek el alapvetõ szabadságjogokkal kapcsolatban, vagy ezen eseményekhez kapcsoltak.

A nemzeti jogvédõ megítélése szerint közkegyelemre van szükség, mert a semmisség szûkebb körû lenne. Utóbbi egyedi elbírálást igényel, amitõl sokan tartózkodnának, hiszen azok a bírók a helyükön vannak, akik ezeket a törvénysértõ ítéletek meghozták.

A taxisblokád résztvevõit közkegyelemben részesítette az akkori Országgyûlés. Most is így kell eljárni az elmúlt 8 évvel kapcsolatban.

A vonatkozó helyekhez, idõpontokhoz kapcsolódó elítéléseket törvénysértõnek kell nyilvánítani, és közkegyelemben kell részesíteni azokat, akiket elítéltek, mert nem lehet eltekinteni attól, hogy a hatalom, a rendszer minden elemére hatott. Voltak ítéletek, melyek nem feleltek meg a demokratikus követelményeknek.

Volt, ítélet, ami ellen jogorvoslatért az Európai Emberjogi Bizottságához fordultak.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését a december 6-ával kezdõdõ héten tárgyalja meg az Országgyûlés.

Orbán Éva