Megdöbbentõ a rendészeti törvényjavaslat

Idegen rendfenntartók jöhetnének az országba

Az Országgyûlésben szerdán megkezdõdött a rendészeti törvények vitája. Délelõtt a pártok vezér szónokai mondták el a beterjesztéssel kapcsolatos észrevételeiket.

Volner János, a Jobbik Rendvédelmi kabinetjének vezetõje és dr. Morvai Krisztina EP- Szabadságügyi, igazságügyi és rendészeti bizottságának tagja, a „saláta törvényrõl” sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket, aggodalmunknak, súlyos fenntartásaiknak hangot adva.

Volner János tájékoztatása szerint a kormány rendészeti intézkedéseivel kapcsolatban, az Országgyûlésben jelenleg két nagy rendészeti szabályozás kerül megvitatásra, a migrációs téma, és az un „salátatörvény”. 50 módosító javaslatot terjesztettek be, tartanak attól, hogy hiába.

Magánhadsereg vagy Terror Elhárítási Szervezet?!

A Jobbik szerint nem megengedhetõ az, hogy a kormány terrorelhárító szervezet ill. központ néven magánhadsereget állítson fel. Már többször konkrét kérdéseket tettek fel a témában az államtitkárnak, de semmilyen érdemi választ nem kaptak. Nem tudni hány fõvel alakul, ebbõl mennyien látnak majd el külsõ elhárítási feladatokat, és mennyien foglalkoznak a belsõ szélsõséges csoportokkal. Gyakorlatilag a képviselõk teljesen tájékozatlanok a kérdésben.

Komoly feszültség forrása lesz a rendõri állományon belül, hogy a TESZ rendõreinek kiemelt pótléka sokszorosa lesz a rendõri állományénak. Például a rendõrségen belüli pótlék 40-65 %, addig ez a TESZ rendõreinél 150-450 % mértékû lenne. Egy kiválóan teljesítõ közrendõr fizetése negyedrésze lesz, mint a legalacsonyabb fizetés, a terror elhárítási állományban a jelenlegi törvényi elõírások szerint. A különbség hétszeres is lehet.

Nyilvánvaló, hogy demokratikus keretek közt közpénzbõl nem hozható létre egy ilyen magánhadsereg Magyarországon. Emellett a kérdés mellett, - amelyben ha kiterjesztik a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának feltételeit - egyetlen magyar demokrata sem mehet el szótlanul. Ez az 50-es éveket idézné.

2006-ban a magyar nép pontosan látta, milyen az, amikor a kormányzat, a hatalom, a politika ráteszi a kezét a rendõrségre, saját hatalmának biztosítása érdekében. Amennyiben nem kerül visszavonásra a törvényjavaslat, és a kétharmad megszavazza, az azt jelenti, hogy 2006 õszéhez képest nem változott a rendvédelem, kézi vezérlésû lesz. A Jobbik a törvényjavaslatra nemmel szavaz. Pártállástól függetlenül ez minden magyar polgár érdeke, s ebben a kérdésben a képviselõknek össze kellene fogni.

Intervenciós rendvédelem a tömegoszlatásban

Volner János kiemelte az intervenciós rendvédelmi problémát. A beterjesztett törvényjavaslat szerint idegen, külföldi rendvédelmi erõk korlátlanul tevékenykedhetnének hazánkban. A Jobbiknak nem a külföldi turistákkal és a határokon átnyúló szervezett bûnözéssel kapcsolatos rendészeti lépésekkel kapcsolatban van kifogása.

De az ellen igen, hogy a törvényjavaslat értelmében Magyarországon bármely kormánnyal szembeni engedetlenség, tüntetések, lázadások esetén tömegoszlatásra bevethetõk legyenek más országok rendõri egységei.

Dr. Morvai Krisztina a témához felhívással kapcsolódott. Tiltakozást kezdeményez a Rákosi-korszakra jellemzõ "csengõfrász" megismétlõdése ellen.

A benyújtott törvényjavaslat jogállamban elfogadhatatlan szabályozásokat tartalmaz. Ezek alapján gyakorlatilag bárkinél titkos házkutatást tarthatnak, a telefonját lehallgathatják, a levelezését, családját, baráti körét figyelemmel kísérhetik, az információkat technikai eszközökkel rögzíthetik. A magánélet teljesen megszûnik.

A törvényjavaslat új fogalommal is bõvül. Bevezeti a "terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy" fogalmát, mellyel példátlan módon rendkívül széles jogkört biztosít a kormánynak. Az eddigi gyakorlattól eltérõen bírói engedély nélkül lehet titkosszolgálati tevékenységet folytatni, mert ahhoz elegendõ lesz az igazságügyi miniszter engedélye. A konkrét meghatározás hiánya miatt, azonban szinte bárki besorolható ebbe a kategóriába.

A konkrét megfogalmazás hiánya, és a magánhadsereg korlátlan lehetõségei együtt nagyobb hatalmat biztosítanak a kormányzatnak, mint az elmúlt 8 évben, a Gyurcsány-Draskovics-Bajnai korszakban volt.

Orwelli, ijesztõ társadalmi kórképet vetít elõre ez a törvényjavaslat, amit ha a kétharmad megszavaz, beláthatatlan következményei lesznek.

Volner János kérdésekre is válaszolt:

A Velseni Szerzõdés biztosítja, hogy az EU különleges intervencióst rendvédelmi egységei a szerzõdéshez csatlakozó országokban bevethetõek. Ezt emelik be a törvényjavaslatba?

Olyan szerzõdést eleve nem szabad kötni, ami Magyarország érdekeivel ellentétes. Ha már kötnek, akkor ki kell használni a mozgásterünket. Sajnálatos, de sokszor a magyar kormány önmagát korlátozza olyan törvényekkel, amit elõ sem írnak a számára, és önként mond le a jogairól.

Ezt a szerzõdést a Gyurcsány kormány írta alá. Nem volt kötelezõ csatlakozni. A mostani kormány örökölte ezt a szerzõdést, ha nem mondja fel az egyezményt, akkor rá is vonatkozik. Gond, hogy a jelenlegi kormány tovább járja az elõzök útját, nem tér le róla.

A megoldás, hogy nagyon szigorú feltételekkel szabályozzák, és a törvényben rögzítsék, hogy egy lehetõséget beszûkítõ nemzetközi szerzõdéshez csatlakozunk.

A Velseni Szerzõdés a tiltakozások, demonstrációk, elégedetlenség leveréséhez is biztosít bevethetõ külföldi egységeket, de ezzel élni nem szabad. A kormányzat ennek törvényi feltételeit próbálja megteremteni. Ez ellen minden tisztességes embernek tiltakoznia kell.

Évente 45 nap vizsgálhatják a rendõrök megbízhatóságát. Mi errõl a Jobbik álláspontja?

Véleményünk szerint szigorúan szabályozni kell a rendõrség belsõ bûnmegelõzését, felderítési tevékenységét. Az viszont megengedhetetlen, hogy titkosszolgálati eszközökkel nemcsak rendõröket, de kormánytisztviselõket is megfigyelhetõvé tesznek. Nem szabad ennyire a kormányzatra bízni, hogy kiket figyelnek meg.

Orbán Éva