Koncentrált támadás a nemzeti jogvédõk ellen -

és miért éppen most?!

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás videó vetítéssel egybekötött sajtótájékoztatót tartottak október 29-én,– a fenti címmel.

Részletesen szóltak: a

- dr.Morvai Krisztinát és dr.Gaudi-Nagy Tamást lejárató vádakról;

- Kemény kritikával illették a 2006. õszi albizottság jelentését;

- A szocialistáktól örökölt, mai napig tartó koncepciós eljárásokról;

- Az elmúlt nyolc év jogsértéseit feltáró jelentésrõl;

- A rendõrségi törvény módosításának következményérõl;

- dr.Morvai Krisztina ismertette Nyílt levelét, melyben a Hír- és Echo-TV nézõit, valamint a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap olvasóihoz szólt.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

A rendkívüli sajtótájékoztatót azzal indította, hogy mindketten hosszú évek óta nemzeti jogvédõk, és egyben népszuverenitási felhatalmazással rendelkezõ képviselõk is.

A tájékoztatót Koncentrált támadás a jogvédõk ellen témában hírdették meg. Az elsõ és fontos kérdés, hogy miért éppen most? A válasz megtalálásában az újságírók és tv-munkatársak segítségét kérte.

Miért kerültek célkeresztbe?

Érthetetlennek tûnik, hogy most a Hír-tv, Echo-tv, Magyar Nemzet miért támadja õket ilyen agresszíven és összehangoltan, amikor ugyanezek évek óta szép teret adtak a jogvédõ munkájuknak, amelyet a 8 évig tartó politikai hatalom jogsértettjei védelmében folytattak. Azok védelmében, akik aktív politizálásukkal vívták ki a hatalom megtorlását, és azokéban, akik csak rossz idõben voltak rossz helyen, teljesen passzívan. Az ellenállási mozgalomban a Lelkiismeret 88 2006 elõtt fejtette ki tevékenységét, majd azt követõen, Budaházy György lett az ellenállás legismertebb személyisége.

Nem kívánnak, mint becsületükért aggódó jogvédõk magyarázkodni, mert arra nincs szükségük. Azoknak kell magyarázkodni, akik ezt a helyzetet elõidézték, Lendvai Ildikó nyomdokain haladva, aki már márciusban koncentrált támadást indított, hatalmukat féltve.

Gaudi-Nagy Tamást és Ékes Ilonát 2007. dec.16-án Polgári Magyarország díjjal tüntették ki, ahol Navracsics Tibor a civil kurázsi fontosságát hangsúlyozta a mindennapokban, valamint Orbán Viktor ez alkalomból írt levelében a magyarság jogainak feltétlen védelmét, és szakmai felkészültség összhangját méltatta Gaudi személyét illetõen. Ezen az összejövetelen Gaudi-Nagy az ellenállókról, az ellenállás jogáról beszélt, és megemlítette Budaházyt, aki ellen akkor már 10 koncepciós eljárás volt folyamatban.

Morvai Krisztina társelnöke volt a Civil Jogászbizottságnak.

- Jelentésük 300 oldalon foglalta össze 2007 februárjában, a legnagyobb elnyomás idõszakában a polgári kurázsi bizonyítékaként a jogsértéseket, mellyel nagy elismerést szerzett.

- A 2006. õszi jogsértésekkel kapcsolatban DVD-felvétel készült, melyet osztogattak.

- 2010. januárjában a Magyar Guantanamo CD-t készítették el, a Hunnia Mozgalom tagjai kapcsán észlelt, 2009-ben tapasztalt eljárási szabálysértõ-sorozatról.

- A 2002-2010 közötti jogsértésekrõl készült összegzést szintén DVD-n adják közre.

Morvai Krisztina felhívta a figyelmet az „ötvenes évek” koncepciós pereire, a lélektani hadviselésnek, a megfélemlítésnek a szerepére. Hasonlóságokat emelt ki az akkori, és a mostani gyakorlat között. A bemutatott filmen is látható elrettentést szolgáló, megalázó képek is (tárgyalóterem, megbilincselten, álarcos kommandósok) ezt a célt szolgálják. Sajnálatos, hogy a média képviselõi ezeket a képeket használják fel cikkeikben, mintegy az olvasók elrettentésére, mondta a jogvédõ, „lélektanilag megágyazva az igazi célt”.

Az igazi cél: félelemmel tölteni el az országot, hogy „itt terroristák vannak”, és támogassák, a terror elhárítási csomag elfogadását, ami által mindenki kiszolgáltatottá válik. A TEH ugyanis korlátozás nélkül az összes emberi jogot felfüggesztheti.

Félõ, hogy a politikai és gazdasági ellenfelek is „terrorista gyanússá válhatnak”.

Kérdés tehát:

- Miért most és miért így kellett ennek a támadásnak megindulni, és

- miért nem arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc és bûntársainak állami terrorizmusa okán miért nem indultak még büntetõeljárások?

- Miért végzõdött úgy a 2006. õszi albizottság munkája, úgy, ahogy végzõdött.

Benkõ György hangfelvételeket készített bizonyos S. Józseffel folytatott beszélgetéseirõl. Ezeken a felvételeken került megemlítésre a nevük, mint jogvédõké. Olyan jogvédõké, akik a nemzeti ellenállásban résztvevõ személyek számára képesek a jog eszközével segítséget adni, az ügyvédi és jogászi hivatásnak megfelelõen. Reklámként meg is köszönhetnék. Évek óta ezt teszik, jogászként ez a kötelességük.

Visszautasítják azt a valótlan állítást, miszerint õk azt ígérték nekik (ilyen beszélgetés nem volt), hogy latba vetik befolyásukat, és elintézik az ügyeiket.

Visszautasítják, azt, amit Bencsik András mondott, amiért felelnie is kell, miszerint „Budaházy bûnözõ, Morvai, Gaudi bûnsegédek”. Bencsik állításával ellentétben az iszapkatasztrófa áldozatainak is felajánlották ingyenes segítségüket.

A 2006 õszét vizsgáló albizottság jelentésérõl

Október 20-án Az Emberjogi Bizottság és az Országgyûlés „botrányos jelentést” fogadott el. Az albizottság jelentése a 2006 õszi folyamatokat teljesen fordított és torz módon értelmezi. 2006 õszének az a lényege, hogy Gyurcsány öszödi beszédét követõen nemzeti ellenállás bontakozott ki. A tiltakozó emberekkel kapcsolatban a hatalom gátlástalan erõszakot alkalmazott, megtorlások tömegével fojtotta vérbe ezt az ellenállást, melybe belekerültek sajnálatos módon olyanok is, akik az Astoriánál lévõ megemlékezésen vettek részt, vagy rossz idõben rossz helyen voltak. A hatalom azokkal lépett fel legkeményebben, akik tudatos ellenállást fejtettek ki az „embertelen rendszer”-rel szemben, mint azt Wittner Mária megfogalmazta.

Az albizottságban kemény tényfeltárás volt, 12 ülésen közel 60 ember meghallgatása történt meg. Szabadfi Árpád, akkori ORFK fõkapitány helyettes és dr.Gatter László a Fõvárosi Bíróság elnöke - nem kizárható okból - a meghallgatások következtében mondtak le.

A 2006.09.19-i titkosított emberi jogi és rendészeti összevont bizottsági ülés országgyûlési jegyzõkönyve többszöri kérés ellenére sem került elõ. Az albizottság támogatta Gaudi-Nagy javaslatait. Az albizottság jelentése Balog Zoltán államtitkár, a 2006-2010 közötti elnöke is kritizálta. Több idõ kellett volna, hogy nagyon korrekt, nagyon tisztességes jelentés készüljön el a tényállás minden tekintetében.

Hiányosságok rövid összefoglalása:

- A jelentés felmenti Gyurcsány Ferencet, mondván nem volt hatáskörével tisztában, holott 2006 õszén történtek alapján Gyurcsány súlyos politikai és büntetõjogi felelõssége megállapítható. A Gyurcsány rezsimet demokratikus hatalomnak nevezi, mellyel szemben a forradalmi erõszak nem volt megengedhetõ.

- A politikai és jogi felelõsség kiderítése hiányzik.

- Nem jelenik meg az elszámoltatás kérdése konkrétan. Az, hogy a rendõri, ügyészi, bírói, büntetés végrehajtói szervek mely vezetõit milyen felelõsség terheli.

- Tagadják az 1956 és 2006 közti párhuzamot. Egyértelmû: a szovjet emlékmû megrongálása, a köztelevízióban a petíció beolvasásának igénye, amit a rendõrség megakadályozott. Ezt követõen a nép az ellenállás útjára lépett. Másnap az MSZP székház elõtt akartak tüntetni, amit szintén szétvertek, majd folyamatosan embervadászat, bántalmazások, kínzások folytak, annak ellenére, hogy már okt.19-én 5 párti megegyezés született a békés megoldásról. Mindez az október 23-i megtorlásban csúcsosodott ki, ahol az ’56-os forradalomra emlékeztek.

- A fogdákban, BVI-kben, a Magyar Rádióban történt kínzásokat nem tárja fel a jelentés. Egyetlen mondattal, Kondorosi Ferenctõl idéz, az embertelen eseményekrõl.

- Kimaradt a katonai bûncselekmények megállapítása (vadász-fegyver, engedély nélküli lõszer használata)

- A Helsinki Bizottságot állami elismerésre terjesztették fel.

- Kimaradt a jogvédõ küzdelem, és elért eredményei.

- Kimaradt a közkegyelem kérdése.

- Az elsõ számú ajánlása ennek a jelentésnek az, hogy meg kell büntetni azokat, akik nem jelennek meg a bizottság elõtt. (Ezt már szeptemberben Gaudi benyújtotta, de tárgysorozatba sem vette az országgyûlés.)

- Az emberek szemét kilövöldözõ rendõrök anyagi elismerését irányozzák elõ.

Gaudi-Nagy Tamás felelõsségének érezte, hogy összefoglalja kritikai észrevételeit. Jogvédõként Morvai Krisztinával és jogvédõ társaikkal évek óta küzdöttek ezzel az embertelen rendszerrel szemben, õket is lefújták a rendõrök, õket is megfigyelték, személye ellen fegyelmi eljárásokat indítottak, folyamatos sajtótámadások voltak. Morvai Krisztinát politikai támadás is érte, amikor Lendvai Ildikó felszólította, hogy mondjon le EP-mandátumáról, mert „nem képviselheti az országot olyan ember, aki szerinte védelmet kér, a megalapozott gyanú szerint egy terrorista halálbrigád vezetõjének”.

Úgy tûnik, újra felmelegítették a Szilvási-Draskovics-Lendvai boszorkány konyhában kifõzött levest, ami elõtt milliók állnak értetlenül. Hogy fordulhat ez elõ, és miért nem az elszámoltatásról van szó. Több jogász kollégájával együtt megállapították, hogy a Btk 261.§-a szerint a terrorcselekményt Gyurcsány Ferenc és társai követték el 2006 õszén, akik hatalmuk megtartásáért súlyos, 10-15 évvel járó bûncselekményeket követtek el.

Az elmúlt nyolc év jogsértéseit feltáró jelentésrõl

A 18 oldalas, részletekre is kiterjedõ jelentést az Emberjogi Bizottság tárgyalni fogja. A 2002 és 2006 õsze közötti állami súlyos jogsértések között 11 jogsértést, a 2006-ot követõ idõszakban 21 jogsértést tárt fel a jelentés, melyeknél a bíróságok, az ombudsman megállapították a kirívó, súlyos jogsértéseket. Keller László 70 feljelentését mind megszüntették. A jogsértések a nemzeti ünnepek meggyalázásával, a nemzeti ellenállás kiemelkedõ alakjaival szembeni eljárások indításával vannak összefüggésben.

A jogsértések a NJSZ honlapján a jogsértések leírása megtekinthetõ.

A rendõrségi törvény módosításáról

A kormány módosító javaslatot terjesztett be, melynek értelmében terrorizmusra hivatkozva bírói tudomás nélkül a lehallgatás, a megfigyelés teljes körû rendõrségi ellenõrzés lehetõségét biztosítja azokkal szemben, akik tekintetében a terrorizmus gyanúja felmerül. Már a terrorizmus megelõzését is használja a törvény, a jogkorlátozást illetõen.

A szocialistáktól örökölt, mai napig tartó koncepciós eljárásokról

Budaházy György ellen jelenleg 13 eljárás zajlik. Ezek 8 év alatt gyûltek össze, melyeket politikai ellenálló tevékenységével gyûjtött össze. A házkutatások alkalmával liszten és üzemanyagon kívül mást a kommandósok lefoglalni nem tudtak.

F. Róbert 2010.10.26-án visszavonta az ellene folyó eljárás alatt tett vallomását, mivel azokat félelembõl és családjáért érzett aggodalomból tette, mivel nyomást gyakoroltak rá. Kérte, hogy vallomását a bíróság zárja ki a bizonyítékok sorából. Ennek alapján, mondta Gaudi, a Magyar Nemzetben megjelent F. Róbertre hivatkozó cikknek nincs valós alapja, valamint a Hír TV állításai is ezzel kapcsolatban valótlanok. Budaházy György ellen a gyurcsányi koncepciós per sajnálatosan most is folytatódik.

2006. október 31-én Szilvási György 4 parlamenti bizottság összevont ülésén azt nyilatkozta, hogy szeptember 18-át követõen a Gyurcsány-rendszer megdöntésére „szélsõjobboldali” szervezetek, akik addig önállóan dolgoztak, akár a fegyverhasználatot is alkalmazó hálózatok kiépítésére törekedtek. Kapcsolatot kerestek és találtak parlamenti pártokhoz és ismert politikai szervezetekhez. Ilyennek tekintette a 64 Vármegye Mozgalmat, a Lelkiismeret 88-at, a Kuruc infó körülieket, akik kapcsolatot találtak a Magyarok Világszövetsége, a MIÉP, a Jobbik és a Magosz, valamint a helyi Fidesz szervezetek egyes vezetõivel is. A 2006. október 23-i „törvénysértõ tevékenységekben” egyes helyi Fidesz szervezetek is részt vettek. Szilvási ez alkalommal mindenkit figyelmeztetett, hogy a hatalom elleni minden lépést megakadályoznak. Szilvási az „alkotmányos” rend elleni tiltakozások hatására indította útjára a koncepciós eljárást a Hunnia Mozgalom ellen, miközben hamis bizonyítékok gyártódtak. Jelenleg 17 személyt vádolnak, 3 személy van másfél év óta elõzetes letartóztatásban. A 20.000 oldalnyi vádanyag egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz sem a vádanyag, sem az újságcikkek vonatkozásában.

Az emberek elszámoltatást akarnak az elkövetett bûnökért, ezzel kellene a sajtónak végre foglalkoznia. Az albizottsági jelentés sajnálatosan nem teljesítette az elvárásokat.

Az albizottság alelnökeként, jogászi esküjéhez híven az igazságért továbbra is mindent megtesz, „amíg nem jön érte is a „fekete autó””. Jelentésének – melyet az albizottság tárgyalni fog – 21. pontja szól az ellenzéki személyek és szervezetek fokozott kriminalizálásáról, a koncepciós eljárásokról.

Morvai Krisztina

szerint a Magyar Nemzet és a többi magát nemzetinek valló sajtóorgánum úgy tûnik, abban érdekelt, hogy a vádiraton túlmenõen „hátborzongató” cselekményeket igyekezzen feltárni, mint Lendvai liftben tervezett felrobbantása, Lapid kocsija alján lévõ valami. Egyben azt igazolni, hogy a Gyurcsány-rendszer oszlopos vezetõi üldöztetés és jogsértõ sorozat kiszolgáltatott áldozatai, nem pedig „alávaló gazemberek”, akik a nemzeti ünnepen kilövették az emberek szemét, valamint folyamatosan kifosztották az országot.

Tart attól, hogy amerikai és más terror ellenes szervezetek elvárásnak megfelelõen zajlanak ezek a történések, melynek eredménye a TEH létrehozása, az ügyészség igyekezte, hogy megfeleljen. A média pedig „ráhangolja” a nézõket és olvasókat egy – valójában nem létezõ – ellenségkép kialakításához, mellyel félelemkeltés a cél. Megjegyezte, hogy a sajtóhírrel ellentétben Budaházy ügyvédje nem Gaudi-Nagy Tamás, hanem dr. Király Gábor ügyvéd.

Meglátása szerint az ötvenes évek Rajk peréhez hasonlóan állították össze a vádakat a Hunnia csoporttal kapcsolatban. A nemzeti média sajnálatosan Szilvási koncepcióját erõsíti Lapid, Lendvai „áldozatkénti” feltüntetésében, miközben Lapid nevéhez kötõdnek elsõsorban 2006 õszének rendõri megtorlásai.

Morvai Krisztina EP-képviselõ, elkötelezett nemzeti jogvédõként ezért nyílt levélben fordult a tv-nézõkhöz és újságolvasókhoz, a segítségüket kérve. Levelét korábban több internetes fórumon is közzétették.

Levelében bemutatja a tényeket, szembe állítva a hamis állításokkal. Felhívja a figyelmet, hogy a most folyó pszichológiai hadviselésnek figyelemelterelés a célja.

Emlékeztetett a hatalom elmúlt 8 évére, a súlyos állami jogsértésekre, melyeknek tömeges megfélemlítés volt a célja a tiltakozó megmozdulások el- és vérbefojtásával. Az elérendõ céljuk, hogy senki ne merjen szembe szállni a diktátorokkal, ellenállást gyakorolni az elnyomással, és az ország gazdasági kifosztásával szemben.

A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat tevékenységének köszönhetõen a megfélemlítés nem sikerült. Következetes kiállásuk a vádlottak felmentéséért, eredményes volt. Jogtörténeti jelentõségû az emberek kártérítése.

Az albizottság jelentésétõl azt is várták, hogy kimondja, az emberi igazságérzetbõl fakadóan jog és elvárás, hogy a diktatúrával szembe kell szállni, hogy a szabadságot és az emberi jogokat megvédelmezzék.

Megfogalmazása szerint a nemzeti jogvédõk dr. Gaudi-Nagy Tamás vezetésével többet tettek Magyarország szabadságáért, mint a 20 év politikusai együttvéve.

Az a támadás, amely a média részérõl érte személyüket, azt jelzi, hogy már a jogvédõk sincsenek biztonságban. Ott tartunk, hogy már a jogvédõket kell megvédenie az embereknek. Kafkai légkör kezd kialakulni, és nem lesz, aki kiálljon, ha megszûnik a jogvédelem.

Költõi kérdéssel zárta a sajtótájékoztatót:

Hogyan fordulhat elõ, hogy az új, forradalmi rendszerben a forradalmi személyek ellen folyik eljárás, és nem a bûnösök ellen?!

A Magyar Nemzet jelenlévõ újságírója több kérdést is feltett, védve a lap becsületét. Az újságíró és Gaudi-Nagy Tamás között élénk vita bontakozott ki.

Orbán Éva