Szövetség az Igazságért

A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat október 23-án, az ’56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyûlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett NJSZ 2004 májusában alakult 20-30 nemzeti érzelmû, az igazságért elkötelezett ügyvéd összefogásával. Mára már országos és nemzetközi szinten elismert jogvédõ szervezetté váltak.

Többszáz esetben védtek, képviseltek nemzeti érzelmeikért, elkötelezettségükért, bántalmazott, üldözött, lecsukott embereket és szervezeteket, a hatalommal szemben véleményüket kifejezõ tüntetõket, valamint vétlen áldozatokat. Ügyeleti rendszert mûködtetnek, és számtalan ügyet felvállalnak.

A 2006-os véres õszi brutális rendõri fellépéseket követõen munkájuk még intenzívebbé vált és rendkívül felértékelõdött.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Szolgálat ügyvezetõje, egyben a Jobbik országgyûlési képviselõje történelminek és nemzetinek minõsítette a tájékoztatót. Leszögezte, hogy az MSZP-s kormányok hatalmuk és tevékenységük érdekében döntõen korlátozták az alapvetõ szabadságjogokat. Az elmúlt 8 esztendõben hatalmon lévõk felhasználták a belügyi és igazságszolgáltatási szerveket: a rendõrséget, az ügyészséget, a bíróságokat, a büntetés-végrehajtási szerveket, még a jogalkotást is, aminek következtében a magyar embereknek a jogállamiságba vetett hite megrendült.

2006 õszén a hatalom gépezete teljes össztüzet zúdított a forradalomra emlékezõkre. A legfõbb üzenete a 4 éves munkájuknak az, hogy most ki merik mondani, hogy nemzeti tájékoztatót tartanak. Ez a tájékoztatás több, egyszerû sajtótájékoztatásnál. Fordulóponthoz érkezve, számvetést tartanak.

Az elmúlt 4 év számvetéseként kifejtette:

- Munkájuk hatékonyságát rendkívül megnövelte a Civil Jogász Bizottsággal történõ együttmûködés. Tevékenységük a Kárpát-medencei magyarság jogvédelmére is kiterjed, amennyiben bárkit magyarságának vállalása miatt ér jogsérelem.

- Utalt arra is, hogy a magyar állam nem vállalta fel, a korábban Magyarország területén történt magyarok ellen történt jogtiprások érintettjeinek ráháruló jogvédelmét. Délvidéken több mint 40.000 vétlen magyar mészároltak le, csak azért, mert magyarok voltak. Csehszlovákiában is megdöbbentõ jogsérelmeket kellett elszenvednie a magyarságnak, mai napig jogkövetkezmények nélkül a ki és áttelepítések kapcsán. A magyar kormányok mind a mai napig kísérletet sem tettek a bûnösök felkutatására, ellentétben másokkal, utalva a Zentai ügyre, miközben vétkesek nevének nyilvánosságra hozataláért eljárásokat indítanak.

- Az a tény, hogy a Jobbik képviselõje az országgyûlésben erõsíti jogvédõ munkáját, mert jogvédõ képviselõként alkalma van az ország nyilvánossága elõtt a törvények vitájában részt venni, a jogsértésekrõl szólni, akár vezérszónoki minõségben is, mint például 2006 õszének áldozataival kapcsolatban is. Javaslatára jött létre a 2006-os jogsértéseket vizsgáló albizottság, ahol az idõhatárt 2002-2010-ig terjedõ idõszak vizsgálatára bõvítették.

- A 2006. õszi brutalitás rendõri támadás áldozatai közül eddig százan kaptak kártérítést az államtól, összesen mintegy százmillió forint értékben.

- A bûnös rendõri vezetõk felelõsségre vonása azonban mind a mai napig várat magára. A 2006. október 23-án használt vadászfegyverek és lõszerek használata az ORFK jóváhagyása nélkül volt, miközben a gumilövedékek használata is szabálytalanul nem megengedhetõ módon történt. Máig egyetlen rendõrt ítéltek csak el jogerõsen, aki egy tüntetõ gerincét szándékosan eltörte.

- Bizonyíthatóan embervadászat folyt a tüntetéseket alkalmával, meg nem engedett, célzott lövéseket adtak le, brutális bántalmazások, megalázások, jogtalan elõállítások, letartóztatások voltak. Az I. fokú bírósági döntések is a politikai elvárásoknak feleltek meg.

- Az eddig feltárt bizonyítékok alapján, meggyõzõdése, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek börtönben lenne a helye.

- Dr. Balsai István miniszterelnöki megbízott munkáját, aki a 2006. õszi rendõri intézkedéseket vizsgálja, egyértelmûen támogatják.

Gaudi-Nagy Tamás jogvédõ képviselõként csalódottságának adott hangot, a jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentése miatt, mivel a jelentés szellemisége megfogalmazása szerint "nem sokban különbözik a Gyurcsány – Bajnai - korszak szellemiségétõl".

- Az albizottsági jelentés a rendõrökkel szembeszállók erõszakosságát is hangsúlyozza.

- Megdöbbentõ, hogy a jelentés szerint nem vonható párhuzam az 1956-os Forradalom és Szabadságharc és a 2006. õszi események között.

- A jelentésbõl hiányoznak a bûnösök felelõsségre vonásához szükséges konkrét megállapítások.

- Nem tartalmazza a közkegyelem törvénybefoglalásának szükségességét.

Dr. Zétényi Zsolt alkotmányjogász, a NJA kuratórium elnöke kifejtette, hogy húsz év történelmi üresjárata után ahhoz, hogy jobbra forduljon a helyzet, kevés, a parlamentáris küzdelem, a Fidesz sikere. Ahhoz erõs, civil, társadalmi összefogás kell a jogvédelem területén, mert a hatalom és a civiltársadalom közt mindig lesz ütközési pont, mivel a hatalom jellemzõje, hogy alapvetõen arrogáns és nem pártszínû .

Ezért a NJA nélkülözhetetlen szerepet tölt be a jövõben is.

Majd ismertette, a károsultak képviselõjeként két esetben nem jutott megállapodásra az áldozatok kártérítésérõl rendelkezõ kormánnyal. A szemét eltaláló gumilövedék miatt a látását teljesen elveszítõ Csorba Attila és a 2006 szeptemberében bántalmazott 18 éves Kanyó Bernadett ügyében, aki maradandó pszichés károsodást szenvedett. Zétényi Zsolt felhívta a figyelmet, hogy több, anyagi nehézséggel küzdõ károsult szükségbõl, kényszerûségbõl fogadta el, a nyugat-európai mércével nem mérhetõ, rendkívül alacsony jóvátételt.

Dr. Grespik László, aki 2002.december 14-ei – A. Nastase – Medgyesi szégyenteljes magyarellenes – pezsgõs koccintás ellen tüntetõk ügyében képviselte a magyar érdekeket, rendkívül fontos eredményeket ért el. Ezt a jogvédést „ Buktáné contra Magyarország” címen ma már tanítják. Három fokon hozott ítélettel szemben sikerült bizonyítania, a tüntetés spontán jellegét, és a törvénytelen oszlatást. Strassburgi Bizottsághoz fordult, ahol 2007-ben született ítélet szerint elfogadták a „spontán tüntetés” fogalmát, valamint azt, hogy amíg az megõrzi békés jellegét, fel nem oszlatható.

A Legfelsõ Bíróság 2010. szeptember 10-i, 14-én kézbesített ítélete ellen is nemzetközi jogorvoslatért fordult a 2006. október 23-i történések miatt, ahol 173 felperest képvisel Gonda László mellett. Az LB szerint a Kossuth téri reggeli oszlatás jogszerûtlen volt, de a délutáni már jogszerû.

Különösen jelentõs nemzetközi perre hívta fel a figyelmet, mely Edelin contra Franciaország között zajlott. Itt kimondták, amennyiben néhány rendzavaró (aki provokátor is lehet) van, azokat ki kell emelni, de a békés tüntetõk tömege ezért nem oszlatható fel. Ellenkezõ esetben a békés tüntetõk véleménynyilvánítási és gyülekezési joga sérülne. A hatalom néhány provokátor bevetésével meg tudna akadályozni bármely békés demonstrációt, mely az érdekeit sérti.

Úgy tûnik, a magyar rendõrségnek minderrõl nincs tudomása.

Dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédõ, EP- képviselõ 1956 szellemének elkötelezett, bátor harcosaként egy személyben is sorsfordító küzdelmet folytatott sikeresen. Utalva az ’56-os forradalomra, összegzésként így fogalmazott: „A szabadságvágy képes legyõzni a félelmet.” Ez az, az üzenet, amit a NJSZ felvállalt és továbbvitt. Azok védelmét látták el, akik nemzeti szabadságvágyuk kifejezésért megtorlásban részesültek.

2006. szeptember 19-ét és 20-át követõen azok szorultak jogvédelemre, - akik csak hazamentek volna, - azok, akik véleményüket kifejezve a gyülekezési jogukkal éltek a diktatúrával szemben.

Mit sugallhat a tisztességes, erkölcsi értékrendszerben gondolkodóknak a rendõri borzalmakat követõ bírói, ügyészi, büntetés végrehajtói I. fokú ítélet, eljárás? – tette fel a kérdést.

A jogász esküt tesz: „ A magyar néphez, mindenkor hû leszek!” Errõl sokan elfeledkeznek. A NJSZ jogászai ebben a szellemben cselekszenek. Azok, akik 2006 õszének „áldozataivá” váltak, Hazafiak, akik a nemzet méltóságáért álltak ki. Ezért közülük többeket hívott meg tanítványaihoz, hogy elmondják a történteket, s hogy megismerjék õket.

Dr. Morvai Krisztina két érintett személyt is bemutatott, - Kõszegi Zsoltot, akivel a rendõrök a Rádiónál folytattak brutális kegyetlenséget, és Fodor Gábort, akivel szeptember 20-án.

Mindketten kifejtették véleményüket, maguk és társaik nevében.

Mindannyiuk nevében megköszönték a jogi és emberi segítséget, a bátorítást, a harcot, amit a jogvédõktõl kaptak. Bár gyõzött az igazság, elfogadhatatlannak tartják, hogy mai napig nincsenek meg a felelõsök.

„Nem lehet elhinni, hogy a rendõrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtás, eljárók, és a média nem egy elõre megírt forgatókönyv szerint cselekedtek.

Mind egy irányba mozdultak, ami egyértelmûvé teszi a legfelsõ szintû irányítást.” (F.G.)

Szeretnék, ha mielõbb megtörténne a felelõsségre vonás.

Orbán Éva