Janus arcú képviselõk

Dúró Dóra és dr. Gaudi-Nagy Tamás keddi parlamenti sajtótájékoztatóján több téma is szerepelt.

Elsõként a Magyarság Háza Kárpát-medencei hálózattá bõvítésének javaslatáról Dúró Dóra adott tájékoztatást.

Egyes fidesz-képviselõk szavahihetõségérõl

A törvénymódosítás célja eredetileg az volt, hogy a Magyarság Háza a nagyvárosokban a határainkon túl élõ magyar közösségeket bemutató oktatási, közmûvelõdési intézmény és módszertani központ legyen. A kérdésfelvetés eredetileg a Jobbik programjában szerepelt, így megközelítésük, javaslataik is szakmailag megalapozottak voltak.

Lendvai Ildikó benyújtott javaslata szerint a Magyarság Háza ne csak a határon túli magyarok hagyományaival, kultúrájával, történelmi eseményeivel foglalkozzon, hanem az anyaországéval is. Ne csak a nemzeti összetartozás emléknapjával kapcsolatban segítsen az érdeklõdõ intézményeknek, hanem minden más emléknappal kapcsolatban, például a Pokorni minisztersége alatt elsõként nemzeti emléknappá nyilvánított holokauszt-nappal is.

Pokorni Zoltán a törvényjavaslat általános vitájának zárszavaként, még a Jobbik képviselõinek szóhasználatát kölcsönvéve leszögezte, nem szeretné, ha a törvényjavaslatot „felvizezné Lendvai Ildikó szocialista képviselõ módosító indítványa”. A hétfõi szavazás elõtt a jobbikos képviselõk észre vették, hogy az elõterjesztésben ennek ellenkezõje szerepelt, és személyesen próbálták érvekkel meggyõzni az elõterjesztõ Pokorni Zoltánt és Révész Máriuszt, rákérdezve, miért ellentétes, amit mondanak, és amit tesznek. Pokorni személyesen is biztosította a Jobbik frakcióját, hogy nem támogatják Lendvai Ildikó javaslatát.
Zárószavazáskor az országos szintûvé bõvítést leszavazta a Fidesz-frakció és személy szerint Pokorni és Révész is, helyette a szocialista Lendvai Ildikó javaslatát fogadták el.

Révész Máriusz a szavazás után közölte, hogy a Fidesz gesztust akart tenni az MSZP-nek, hogy minél nagyobb támogatással fogadják el a javaslatot a zárószavazáskor.

Kérdésre válaszolva ismertette, hogy a Jobbik javaslatának része volt, hogy a Magyarság Háza a Magyarok Világszövetsége üzemeltetésében valósuljon meg, de ezt is leszavazta a kormánytöbbség. Pokorni szerint politikai oka van az eltávolodásnak.

Szávai István kérdést is intézett dr. Semjén Zsolthoz írásban, miszerint kívánják-e az MVSZ korábbi költségvetési támogatását visszaállítani. Egyértelmûen nem volt a válasz.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás két témában fejtette ki álláspontját:

Nincs igazi elszámoltató akarat - Lex-Gyurcsány-tvj.

Gaudi-Nagy Tamás Lex gyurcsány törvényjavaslatának vitája tegnap volt az Alkotmányügyi Bizottságban. A tárgysorozatba vételre az ad okot, hogy Gyurcsány és Szilvási nem jelentek meg a 2002-2010 rendõri túlkapásokat vizsgáló albizottság elõtt. Bár az Alkotmány kötelezõvé teszi a megjelenést, megtagadása esetén nincs joghátrány következménye.

Ennek okán Gaudi-Nagy Tamás 1171.sz. alatt törvényjavaslatot terjesztett elõ, a Btk-ban a népképviseleti szerv mûködésének akadályozása cím alatt annak beemelése végett.

Ennek értelmében, aki nem jelenik meg az illetékes bizottság elõtt, annak kérése ellenére 2 év börtön büntetésre, aki ezt parlamenti képviselõként teszi, az 3 év elzárásra ítélhetõ. Aki felbujtó, az 1 évet kapna. Ennek támogatása és elfogadása kiváló lehetõség lett volna, a most folyó albizottsági munkához is. Bizottság elé kerülhetett volna Gyurcsány és Szilvási is, akik meghatározó szereplõi voltak a 2006-os õszi megtorlásoknak, véres eseményeknek, és az azt követõ tömeges jogsértéseknek, miközben õk visszaélnek a lehetõséggel.

Korábban úgy tûnt, hogy a Fidesz támogatni fogja a törvényjavaslat házszabálytól eltérõ gyors megszavazását. Azonban az október. 4-i hetet megelõzõ bizottsági ülésén ez a Fidesz részérõl nem kapott támogatást, holott 1 nap alatt realizálni lehetett volna, hogy a törvény hatályba lépjen, és Gyurcsány-Szilvási párosnak meg kelljen jelenniük.

Rendkívül sajnálatos, hogy a rendes tárgysorozatba vételt sem támogatta a Fidesz. Az Alkotmánybírósággal ellentétesen, - miszerint csak a joghátrány hiányzik - arra hivatkoztak, hogy ez egy bonyolult komplex kérdés, ez részmegoldás, jogszabályi feltételek és garanciái hiányoznak.

Ezek után felmerül a kérdés, az Országgyûlés komolyságát illetõen, mivel az elszámoltatási akarat komolysága is hiányzik. Nincs igazi elszámoltató akarat, mert ha lenne, akkor nem így alakulnának a történések. A Jobbik más eszközökkel – parlamenti és kívüli - is megpróbálja a számonkérést kikényszeríteni, mert a népakarat, a népszuverenitás kérdésérõl van szó.

Bocsánatkérésre és magyarázatra szólítja fel Fónagy Jánost „Sieg heil” beszólásáért

Múlt hétfõn zajlott az afganisztáni szerepvállalásról szóló országgyûlési határozat vitája, amelyben többek között Gaudi - Nagy Tamás is kifejtette az álláspontját.

Javaslata: - hozzuk haza katonáinkat külföldrõl, - foglalkozzunk saját honvédelmünkkel. Hivatkozott arra, hogy sok ország dacol az ENSZ-BT határozatokkal, köztük pl. Izrael. Kérdésként vetette fel, miért nem odamennek a Nato-katonák, ahol a palesztinok jogait kell kikényszeríteni és megvédeni. Amikor ezt elmondta, nem hallotta Fónagy János beszólását. A jegyzõkönyvekbõl tudta meg, hogy egy nagyon otromba és durva beszólás történt Fónagy részérõl. A jegyzõkönyv szövegezése szerint Fónagy János ezt követõen többször bekiabálva ismételte: „Sieg heil, sieg heil!”

Ezt csak úgy tudja értelmezni, hogy Fónagy nemes egyszerûséggel „lenácizta” azért a felszólalásáért, amelyben a magyar honvédelem fontosságát húzta alá, és a katonáink külföldrõl való hazahozatalát, ill. arra utalt, helytelen dolog bármely állam részérõl dacolni az ENSZ BT határozatával, és azokat nemzetközi összefogással ki kell kényszeríteni.

Fónagy megnyilvánulása komoly problémákat vet fel – mondta Gaudi, különösen azért, mivel õ külön hangsúlyozza zsidó-identitását. Olyan határt lépet át, melyet megkövetésnek kell követnie. Felszólítja Fónagy Jánost, hogy kövesse meg személyesen õt és a Jobbik frakciót. Hiszen a Jobbik markáns álláspontját Gyöngyösi Márton mondta el felszólalásában. Egyedülálló, a magyar országgyûlésben a Jobbik álláspontja, akik nem nagy békeharcosok, mint az LMP, és nem gondolják, hogy szerepünk lehetne a Nato-missziókban. Véleményük szerint a magyar honvédelmet kell erõsíteni, a szétzüllesztett magyar honvédséget kell olyan állapotba hozni, hogy meg tudják védeni a magyar embereket.

A bocsánatkérésen túl magyarázattal is tartozik Fónagy, ha úgy gondolja, hogy Izraelnek nem kell betartania a rá vonatkozó nemzetközi határozatokat, akkor vajon kinek felelõs?

Orbán Éva