A segélyezési rendszert át kell alakítani

Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke sajtótájékoztatón ismertette, hogy pártja az államon való élõsködés felszámolása érdekében új, az eddigitõl alapvetõen eltérõ, segélyezési rendszer bevezetését tartja szükségesnek. Ezért még az õszi ülésszak alatt törvénymódosító javaslatot nyújtanak be.

A Jobbik szeretné elérni, hogy szociális kártyát vezessenek be, amire a szociális támogatásokat hetente utalnák át. Így csökkenne az uzsorabûnözés, és fellendülhetne a helyi gazdaság is.

Sajnálatos, de az elmúlt idõszakban semmilyen kormányzati intézkedés nem történt a szociális kártya bevezetésével kapcsolatban – jelentette ki. Az uzsorabûnözés nem, hogy csökkent volna, inkább növekedett.

A Jobbik törvénymódosító javaslatának az a célja, hogy a most megválasztott, új helyi önkormányzatok létrehozhassanak egy saját utalványozási rendszert. Ennek keretében a szociális segélyeket, a Rendelkezésre állási támogatásokat utalványok keretében folyósíthatnák az arra rászorultaknak.

A Jobbik azt tartaná a legcélravezetõbbnek, ha ezeket, az utalványokat a rászorulók nem havonta kapnák meg, hanem heti bontásban. Ezzel mérsékelni lehetne, hogy egy-két nappal a segély átvétele után - egyes családoknál - már nincs is belõle, mert például a helyi kocsmában elköltötték. A világ számos országában heti bontásban utalják a béreket az alkalmazottaknak, ez nem új-keletû ötlet. (Megj. A 13.havi juttatás sem lenne pluszjuttatás, hanem az 52 hétnek megfelelõ bér valójában: 4x13=52)

Sneider Tamás hozzátette ezt az utalványozási rendszert rövid távú megoldásnak tartják. A Jobbik változatlanul azt szeretné, ha államilag, szervezetten jönne létra a szociális kártya-rendszer, és ezen keresztül kapnák meg a rászorultak a szociális támogatásokat.

Fontos, járulékos javaslatuk, hogy ezt a kártyát nemcsak az üzleteknek de a közüzemi szolgáltatóknak is el kellene fogadniuk. A Jobbik további javaslata szerint, az állam a szerzõdéseket az utalvány elfogadására olyan üzletekkel, bolthálózatokkal kötné meg, ahol a termékek legalább 80 %-a magyar. Ez a helyi magyar gazdaságot is fellendíthetné a vásárló erõ biztosításával.

Sneider Tamás a Szociális Bizottság elnöke is egyben. Kifejtette, hogy jelenleg nincsenek megbízható kimutatások, tanulmányok, amelyekre támaszkodhatnának. Ezért bizottsági elnökként a szakértõi keretet alapvetõ tanulmányokra szeretné fordítani. Meglehetõsen felemás helyzet van. Amíg a jogvédõknek – nem kifogásolható - hivatkozási alapjuk van, hogy az iskolákban, az osztályokban milyen százalékban tanulnak hátrányos sorsú cigánygyermekek, addig a bûnelkövetõk esetében ez ellen tiltakoznak. A tanulmányok a szám, az etnikum, a felzárkózni akarás, ill. a szociális helyzet felmérésére vonatkoznának.

Orbán Éva