Draskovics Tibor meghallgatását követõ sajtótájékoztató

A 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságban miután meghallgatták Draskovics Tibort, szünetet tartottak. A szünetben sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely, a testület elnöke és Gaudi-Nagy Tamás.

Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint 2007-tõl a gyülekezési joggal kapcsolatos rendõrségi gyakorlat – bár nem volt tökéletes - de jobb szándékú volt, mint elõtte. Ezért határvonalat kell húzni a 2006. õszi jogellenes rendõri brutalitások, illetve a rendõrség késõbbi, azt követõ tevékenysége közé. Gulyás Gergely szükségesnek tartja, hogy mielõtt október 23-ig elkészítik a jelentésüket, legyen még egy ülése az albizottságnak.

Gaudi-Nagy Tamás három témával kapcsolatban fejtette ki álláspontját.

- Ismertetett egy hozzá eljuttatott levelet, melyben megerõsítik a Célpontban elhangzottakat.

- Kifejtette álláspontját Draskovics Tibor exminiszter meghallgatásával kapcsolatban,

- valamint jelezte, hogy szükségesnek tartja a Bizottság munkájának további folytatását.

Draskovics Tibor meghallgatását így összegezte:

„Ez az ember teljes mértékben a szemtelen cinikusság mintaképe volt. Semmilyen komoly vonatkozásban nem volt képes önbírálatot tartani, és úgy tett, mintha a jogállamiság értékei haladéktalanul érvényesültek volna az õ minisztersége alatt. Noha az õ minisztersége alatt is 6 olyan tüntetéssel kapcsolatos súlyos jogsértést állapított meg az ombudsman, a Független panasztestület, NJSZ és a független bíróságok, ami miatt nagyon komoly kivizsgálásoknak kellett volna történniük.”

Egyértelmû, hogy milyen helyzetben lehettek a rendõrségi vezetõk az irányítása, a minisztersége alatt.

Példaként említette a Draskovics idõszaka alatt született Magyarok Nyilai ügyben közzétett, leleplezõnek szánt „bizonyítékot”, amirõl bebizonyosodott, hogy nem bizonyíték az ügyben. Mivel akkor Draskovics azt mondta, hogy valódi terroristák robbantottak valódi bombát, ezzel személyében egy olyan jogalkotási folyamat teljesedett ki, ami az egyesülési, gyülekezési joggyakorlást alapvetõen az ellehetetlenítés szélére sodorta.

Elképesztõnek tartja, hogy Draskovics Tibor a Magyarok Nyilai ügyben elért sikerét megkoronázva látja azzal, hogy vádat emeltek Budaházy és 17 társával szemben, miközben a 25.000 oldalas irattömeg egyetlen tárgyi bizonyítékot sem tartalmaz.

Bence József és Tóth Gábor a meghallgatáskor elmondták, hogy a gárda ügyében született rendelet, amelyben megpróbálták tiltani a gárdához kapcsolódó tevékenységet, annyira végrehajthatatlan volt a rendõri erõket megoldhatatlan feladat elé állította. Ez vezetett oda, hogy 2009. július 4-én 216 embert elõállítottak, és komoly rendõri erõkkel szétvertek egy békés tüntetést az Erzsébet téren.

Gaudi-Nagy Tamás szerint is Bence József, Tóth Gábor rendõri vezetés 2007-s hivatalba lépésétõl gyakorlatilag emberibb, jobb irányba történt elmozdulás, de kétségtelen, hogy „a politika nyomása alatt nem tudták érvényesíteni a jogállami elveket”. Véleménye szerint nem a jogszabályban van a hiba, ez téves értékelés lenne, tudatos megkerülése a lényegnek, mert 1998-2002 között is ugyanezek a jogszabályok voltak érvényben, és akkor nem voltak ilyen súlyú jelzésû kilengések az államhatalom részérõl.

A politikai ellenállás alakjait személyükben is támadták. Budaházy Györggyel szemben számos koncepciós eljárást indítottak. Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást is rendõri támadás érte, könnygázzal is lefújták õket. Vona Gábort is elõállították az Erzsébet térrõl.

Majd ismertette az e-mail tartalmát.

A levelet író büntetés végrehajtási õr, a Gyorskocsi utcai börtönben teljesített 2006 õszén szolgálatot. Megerõsítette, a Célpontban elmondottakat. Mivel parancsnoki szinten jelenlét volt, tudniuk kellett, hogy milyen kínzás történik az elõállítottakkal. Megerõsítette, hogy ünnepi vacsorával jutalmazták az elõállításokban és a fogva tartottak kínzásában részt vett állományt.

Amiben több a Célpontban elmondottaknál az, az, hogy a Gyorskocsi utcában azt az utasítást kapták, hogy a valóság ellenében azt vegyék jegyzõkönyvbe, hogy az elõállítottak azt mondják, hogy nem a büntetés végrehajtó intézetben verték meg, hanem a rendõrök bántalmazták õket. Ilyen jellegû vallomástételre kötelezték a bevitteket.

A félelem és a rettegés légköre volt számukra is. Mai napig olyan hangulat van a körükben, hogy meg kell gondolniuk, hogy hogyan és milyen formában lépjenek ki a nyilvánosság elé.

Gaudi-Nagy Tamás arra biztat mindenkit, legyen akár ügyész, bíró vagy vb beosztott, fogdaõr, hogy lépjen ki a nyilvánosság elé, mert most már itt az ideje annak, hogy végre kiderüljön az igazság.

A bizottság munkájával kapcsolatban

az, az álláspontja, hogy folytatni kell a munkát, és néhány meghallgatás még szükséges.

- Meg kellene újra hallgatni Boglyasovszky Csabát, miként nyilatkozik a vb õrök vallomásával kapcsolatban, amit a parancsnoki állomány terhére tettek.

- A katonai fõügyészség vezetõjét, hogy miért látta úgy, hogy nem történt kínzás a Nagy Ignác utcai fogdaudvaron és folyosókon.

- Rebiszes parancsnokot, Deme Sándort, aki a rádió és tv székház ostroma idején jelentõs beosztást töltött be. Tart attól, hogy egyhónapos határidõvel nem tudnak kellõen alapos jelentést készíteni, mely a politikai és büntetõjogi felelõsség megalapozásához szolgálna.

Orbán Éva