Bene László országos rendõr fõkapitány

meghallgatását követõ sajtótájékoztató

A „Gyurcsány-Bajnai rezsim rendõri túlkapásainak kivizsgálása, különös tekintettel a 2006 õszi megtorlásokra” címmel tartott sajtótájékoztatót dr. Gaudi-Nagy Tamás, országgyûlési képviselõ, és dr. Morvai Krisztina, EP-képviselõ, szeptember 17-én Bene László, volt országos rendõr-fõkapitány bizottsági meghallgatása után.

A bizottság, melynek mindketten tagjai, nemcsak a 2006 õszi, hanem a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgálja. Dr. Gaudi-Nagy Tamás külön kiemelte, hogy az idõ hiánya miatt Bene László országos rendõr fõkapitánynak számos, fontos kérdést nem volt módjában feltenni. A 2006 elõtti idõszakokkal kapcsolatban is szándékában állt kérdezni, mivel nem a „semmibõl hullott ide” 2006 õsze. 2003 júliusától, Gergényi Péter fõkapitányi kinevezésétõl számítva, - a hatalom politikai elvárásainak megfelelõen - a politikai ellenzék ellen, és a kellemetlennek számító tüntetéseket, például a miniszterelnök házához szervezettet is, a rendõrség a gyülekezési törvény alapvetõ szabályainak durva megsértésével oszlatta fel.

Megkérdezte volna,

- hogy a Gesztenyéskert alkalmával 51 ember miért állítottak elõ és hurcoltak meg,

- hogy Bene László szerint rendben van-e, hogy a bemutatott fényképen szereplõ férfi sem ruházata, sem felszerelése sem semmilyen jel alapján nem is azonosítható, hogy egyáltalán a rendõrség kötelékébe tartozik-e. Ilyen és ehhez hasonló típusú személyek lõtték ki az emberek szemét.

A mai meghallgatásnak a tanulsága az, hogy Gergényi Péter szeptember 18-át ill. október 23-át követõen felajánlotta lemondását, de Gyurcsány Ferenc mégis maradásra bírta.

Bene László ezt úgy értelmezte, hogy neki semmit nem kell tennie az alárendelt rendõri állomány tömegesen elkövetett bûncselekményének felelõsségre vonásának terén. Ezért a rendõrségen belül a 2006. szeptember végi, valamint a 2006. október 23-i súlyos jogtiprások is következmények nélkül maradtak.

A Büntetõ Törvénykönyv 361. § büntetni rendeli, az elöljárói intézkedés elmulasztását, ha az elöljáró, aki arra köteles lenne, az alárendelt által elkövetett bûncselekmény miatt felelõsségre vonást nem kezdeményez.

Bene Lászlónak kötelessége lett volna a szükséges felelõsségre vonásokat elrendelni, ill. megtenni.

Gaudi-Nagy Tamás utalt az Ignácz – jelentésre, melyben a szakmai hibák is feltárásra kerültek, úgy az állomány, a szervezés, mind a felszerelés vonatkozásában.

- Nem jól szervezetten végezte a munkáját a rendõrség,

- nem a tárgyalás útját választották, nem vették át a petíciót,

- a hátsó bejárat állandóan elérhetõ volt, nem volt körbekerítve a TV,

- lehetett volna erõsítést küldeni

- kis szakaszokban, életveszélynek kitéve küldték a tömegbe a rendõröket,

- a bevetett vízágyú nem volt bevetésre kész állapotban,

- a felszerelés, a kiképzés nem volt megfelelõ, és

- ami a csúcs TV székház mögött rendõrségi gépkarabélyok, sorozatlõfegyverek voltak õrizetlenül, szabadon.

Ilyen tények mellett nem hivatkozhat arra Bene László, hogy a miniszterelnök egyfajta elvárását kell teljesítenie azzal, hogy nem indít eljárásokat.

Nem fogadható el az azonosító-jelek mellõzése sem, mert az a szabályzat szerint kötelezõ.

Ez alapvetõ indítója volt a véres, tragikus október 23-i eseményeknek.

Rákérdezett volna az embervadászatok kapcsán

- rádióforgalmazási adatokra az embervadászatokat közvetlen megelõzve

hogy 24-én hajnalban, a Ferenciek téri barikád felszámolása után a
rendõrségi rádióforgalmazási adatok a „Mindenkit fogjatok el!”, „Mindenkit gyûjtsetek be!”, „Túszokat ejtettünk!”, „Ne kíméljétek õket!” elhangzottak. Ezt követõen rendeztek a környéken több kilométeres körzetben embervadászatot. Több tucat embert brutálisan megvertek, és elõállítottak. Ugyanezt tették szeptember 19-én, 20-án este is.

Mindez alátámasztja, azt, hogy a kormányzat elvárására a rendõrség megregulázta és megtámadta azokat az embereket, akik veszélyt jelenthettek a Gyurcsány-rendszer fennállására. Ezért folytatja vizsgálatát a bizottság.

Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet, hogy szeptember 24-én pénteken, 9 órakor a 2006-os õszi eseményeket vizsgáló kormányzati bizottság elnökét, Gönczöl Katalint, és a Civil Jogász Bizottság elnökét, Morvai Krisztinát hallgatja meg a bizottság.

Morvai Krisztina az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottságának tagjaként vesz részt az albizottság munkájában.

Elsõdleges célja annak a kimutatása, hogy igen komoly hibák vannak az európai emberjogi normák szempontjából magában a rendszerben. Ezek 2002-ben kezdõdtek, és 2006 óta is folytatódtak. Rendszeresen verték szét azóta is jogellenesen a tüntetéseket.

Most 2010-ben is a politikai ellenzék vezetõi jogsértõ nyomozati cselekmények jogsértõ rendõri eljárások következtében vannak börtönben. Budaházy és két másik Hunnia csoporthoz tartozó személy. Ezek a dolgok összefüggnek.

Tudni kell, hogy következmény nélkül maradtak az ügyészi, a bírói szervezet szempontjából mindazok a jogsértések, amit 2006-ban elkövettek.

Ügyészek úgy kezdeményeztek elõzetes letartóztatást, hogy minden idevonatkozó jogszabályt megsértettek. Bírók úgy rendelték el 1-2 perces meghallgatásokon az elõzetes letartóztatásokat, hogy minden jogszabályt megsértettek, 9-10 hónapon keresztül folytak koncepciós eljárások a rendszer politikai ellenfeleivel szemben.

E súlyos hibákkal kapcsolatban nyílt levelet írt Baka Andrásnak, a Legfelsõbb Bíróság Elnökének és Kovács Tamás Legfõbb Ügyésznek.

A levélben felhívja a figyelmet, hogy azok, a szocialista állam rendszerében diktatúrára szocializálódott vezetõk, még ma is ott vannak a bíróságon, az ügyészségen, a rendõrségen, akik számára természetes, hogy a politikai ellenféllel oly módon lehet leszámolni, hogy börtönbe csukják, koncepciós pert indítanak ellene. Levelében 5 kérdéscsoportra kérdezett.

A Lisszaboni szerzõdéssel annyira megerõsödik az európai integráció, hogy ennek részei, a bûnügyi jogmûködés formái is.

A közelmúltban két angol állampolgár elõzetes letartóztatása során derült ki a magyar büntetõeljárási rendszer ellentmond az európai normáknak. Ez a közelmúltban az EP plenáris ülésén is szóba került. Ennek kapcsán egy delegáció készül a magyarországi körülmények vizsgálatára.

Morvai Krisztina nyílt levelében megfogalmazott kérdések:

- Miért nem teszik lehetõvé, amit a jog biztosít, hogy a vádlott az ellene felhozott bizonyítékokat megismerje?

- „Foglalkozott-e az Országos Igazságszolgáltatási Tanács azzal a fontos kérdéssel, hogy a pártállami rendszer vezetõ bírái eljárhatnak-e napjainkban olyan büntetõ eljárásokban, amelyek a demokrácia, a szólásszabadság, a véleményszabadság – azaz az egykor általuk következetesen tagadott és üldözött értelmezésérõl szól?”

„Hogyan lehetséges, különösen egy ismert ellenzéki személy ellen folyamatban lévõ, tehát az emberi jogok szempontjából különösen érzékeny ügyben, hogy egy olyan bíró hosszabbít elõzetes letartóztatást az egyik büntetõeljárásban, aki a másik büntetõeljárás érdemében eljár és tárgyal?”

„Az Önök álláspontja szerint elfogadható-e egy EU tagállamban 2010-ben, hogy 30-40 álarcos kommandós az éjszaka közepén egyedül otthonlévõ asszonyokra ráront, s 12 órán át hatósági tanú és jegyzõkönyv nélkül végez "házkutatást"? Egyetértenek-e azzal, hogy ilyen körülmények között bármilyen koholt bizonyíték becsempészésére éppúgy lehetõség van, mint ahogy az a sztálinista eljárások idején történt, s éppen ezért az ilyen jogsértõ körülmények között végzett házkutatások során lefoglalt tárgyak a büntetõeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel?”

- „A 2006. szeptember-októberi véres politikai leszámolások a Gyurcsány kormány részérõl az ellenzékkel szemben ma már közismerten sajnos az ügyészi és bírói kar egy részének aktív támogatásával folytak. …Végzett-e a Legfõbb Ügyészség illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács valamiféle vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kik voltak azok az ügyészek és bírók, akik ezekben a szégyenteljes eljárásokban részt vettek? Követte-e jogsértéseiket valamilyen büntetés? Eltávolították-e ezeket a személyeket az ügyészi illetve a bírói karból? Amennyiben nem, úgy Önök összeegyeztethetõnek tartják-e az európai normákkal, hogy ezek a bírák és ügyészek jelenleg is dolgozhatnak a magyar igazságszolgáltatásban, s akár továbbra is döntéseket hozhatnak ellenzéki személyekkel, mint például Budaházy Györggyel szemben? Elfogadhatónak tartják-e, hogy egy EU tagállamban 2010-ben olyan ügyészi és bírói kar folytathat büntetõeljárást ellenzéki vezetõkkel, ellenzéki személyiségekkel szemben, akik bizonyítottan a jogszabályok durva megsértésével asszisztáltak ahhoz, hogy a büntetõjogot a politikai megfélemlítés és leszámolás eszközévé tegyék?”

Orbán Éva