A Nemzetbiztonsági Bizottságban a kormánypárti képviselõk korrektül,


- a tények megismerése elõtt –


nem döntöttek



Dr. Staudt Gábor képviselõvé választását követõen nem lehetett a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágítása alkalmával kimondta: „nemzetbiztonsági kockázatot jelent”. Egy korábbi interjú kapcsán megkérdezem, hogy mit vizsgáltak személyét illetõen, és az eredmény, miért nem nyilvános? Mi az igazi ok? A következõket válaszolta:



2010. június 25-én kézhez kaptam az Alkotmányvédelmi Hivatal „C” típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésemnek eredményét rögzítõ határozatát. A határozat szerint az ellenõrzés személyem kapcsán nemzetbiztonsági kockázati tényezõt tárt fel.


A határozat csak a feltárt kockázat tényét tartalmazta, magát a kockázati tényezõt nem tárta fel. A szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatként azt rótta fel terhemre, hogy egy társadalmi szervezetnek - Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület - alapítója vagyok. Az egyesületet azonban a Magyar Köztársaság bírósága jogerõsen bejegyezte, és mûködését engedélyezte.


Fontos megjegyeznem, hogy csak olyan társadalmi szervezetnek voltam és vagyok tagja, amelynek mûködése minden tekintetben törvényes alapokon nyugszik, és törvénytisztelõ állampolgárként a bírósági döntéseket mindig tiszteletben tartottam, és tartom ma is.


Az egészben az a legfelháborítóbb, hogy egyetlen tényt, adatot nem tárt fel az Alkotmányvédelmi Hivatal személyemmel kapcsolatban. Csak nyilvános, bárki számára szabadon hozzáférhetõ adatokból, politikai kijelentésekbõl, választási kampányanyagokból, politikai hitvallásokból és nézetekbõl alakította ki véleményét. Ráadásul ezek zömében nem az én kijelentéseimet, hanem a Jobbik, mint párt hivatalos véleményét tükrözõ és tartalmazó iratok.



- Mit tud tenni ezzel kapcsolatban?



A becsületem megvédése érdekében jogi lépéseket tettem. Büntetõfeljelentést tettem Balajti László ellen, aki a szakvéleményt aláírta, és panasszal fordultam Pintér Sándor belügyminiszterhez. A végsõ szót az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága fogja kimondani.


Az ügyben azonban több furcsaság is van.



- Mik ezek a furcsaságok?



Érdekes módon egyetlen jogvédõ szervezetet sem érdekli a történet. Képzeljék csak el, mekkora médiabotrányt okozott volna, ha valamelyik MSZP-és vagy SZDSZ-es képviselõt ilyen indokokkal elzár a NBH a bizottsági tagságtól. Pedig soraikban régi ügynökök, cenzorok, ’56-os hõsökkel leszámolók, büntetett elõéletûek, kettõs állampolgárok voltak. Õk ezek ellenére mind megfeleltek!? Én, akinek még soha egyetlen gyorshajtása sem volt, pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelentek.



Azt el tudom fogadni, hogy e régi, velejéig rothadt személyi körre nézve kockázatot jelentek, és tartanak tõlem. Úgy vélem, hogy a XXI. század Európájában egy nemzetbiztonsági szerv nem minõsítheti egy legálisan bejegyzett, és törvényesen mûködõ párt, vezetõ tisztségviselõjének, országgyûlési képviselõjének a kijelentéseit. Amennyiben törvénytelenséget észlel, úgy kötelezettsége feljelentést tenni, vagy a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni.



A törvényes politikai nézetek minõsítése nem a nemzetbiztonsági szerv feladata, erre nincs semmilyen jogosítványa, még ha azok Balajti Lászlónak, mint a kommunista párt egykori tagjának nem is tetszenek. Pont ez a demokrácia alapja.





Az átvilágítás „eredményét” rögzítõ határozat óta közel három hónap telt el. Szeptember 14-én a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága egy elvi állásfoglalást hozott arról, hogy nem lehet a bizottság tagja az a képviselõ, akinek átvilágításakor nemzetbiztonsági kockázatot tártak fel. Viszont, a bizottság dr. Staudt Gábor, bizottsági jelölésének érvényességérõl az ülésen nem hozott határozatot.


A Jobbik büntetõ feljelentést tett Balajti László fõigazgató ellen, és kezdeményezte a hivatal által készített, államtitoknak minõsülõ szakvélemény nyilvánosságra hozatalát az érintett jobbikos képviselõkkel kapcsolatban.


Mivel Vona Gábor frakcióvezetõ fenntartotta dr. Staudt Gábor jelölését, a Jobbik frakciónak azóta sincs delegált tagja a Nemzetbiztonsági Bizottságban, bár Ruby Gergely, aki a „C” típusú átvilágításon már átesett, tanácskozási joggal jelen lehet a bizottság ülésein.


A bizottság keddi ülésén hosszú vita bontakozott ki a kormánypárti tagok és Vadai Ágnes, a bizottság mszp-s elnöke között, Staudt Gábor jelölésének érvényességérõl.


A szocialista bizottsági elnök: feleslegesnek tartotta az elvi állásfoglalást, mivel az, a nemzetbiztonsági törvénybõl világosan következik. Az, az igyekezete, hogy a bizottság Staudt Gábor jelölésének érvényességérõl is döntést hozzon, kudarcot vallott. Ezt a kormánypárti többség elutasította. Vadai Ágnes nem látott kifogásolni valót az átvilágítási határozat tartalmában, ami ellen a Jobbik feljelentést tett.


A kormánypárti képviselõk szavazatával eldõlt, hogy Staudt Gábor ügyében csak a képviselõ panaszának elbírálásakor vagy azt követõen - a panasz benyújtását követõen legkésõbb hat hónap múlva - hoznak döntést.


Staudt Gábor a bizottság ülése után sajtótájékoztatót tartott, ahol megköszönte a kormánypárti képviselõknek, hogy lehetõvé tették a személyét illetõ döntés elhalasztását. Véleménye szerint, ezzel megakadályozták az MSZP szándékát, hogy „a tények megismerése elõtt hozzanak ítéletet".


Orbán Éva