A Jobbik megvitatásra váró törvényjavaslatai

Vona Gábor közvetlenül a Parlament õszi ülésszakának megkezdése elõtt ismertette a Jobbik megvitatásra váró törvényjavaslatait.

Sajtótájékoztatóját azzal indította, hogy bár ma kezdõdik az Országgyûlés õszi idõszaka, a képviselõk szeptemberben mindössze két napot dolgoznak, mert a Fidesz és az MSZP képviselõi inkább az önkormányzati választás kampányában kívánnak részt venni, mivel közülük többen polgármester- ill. megyei képviselõ-jelöltként is érdekeltek. A Vona Gábor a Házbizottság ülésén azt javasolta, hogy szeptemberben minden nap, de legalább minden héten legyen ülésnap, az ország érdekében.

A kormányzó pártok mellett a Jobbik ellenzékként rendszeresen nyújtott és nyújt be törvényjavaslatokat. Ezeket volt, hogy leszavazták, de volt, hogy a Jobbik törvényjavaslatainak lényege bekerült a kormány által benyújtott és megszavazott törvényjavaslatokba.

A Jobbik õszi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatai:

Vona Gábor elsõként a nagy vihart kavart lusztrációs törvényjavaslatot említette, melynek értelmében a pártállami rendszer, politikai, állami, katonai vezetõit kizárnák a mai magyar közéletbõl. Ezt az OVB-hez népszavazási kezdeményezésként korábban benyújtották, de „indokolatlan jogszûkítés” címmel elutasították. Bár 20 év eltelt a rendszerváltozást követõen, jobb késõn meghozni ezt a törvényt, mint soha. Így többek között Gyurcsány Ferenc sem lehetne többé miniszterelnök, de országgyûlési képviselõ sem. Nem fordulhatna elõ, hogy pártállami magas beosztású tisztségviselõk a magyar közéletben, köz-szférában akár miniszterek, polgármesterek, képviselõk lehessenek.

A pártállami tisztségviselõknek juttatott kiemelt nyugdíjak mérséklése is szerepel a javaslataik között. Példaként Biszku Béla hatszázezer forintos havi nyugdíját említette.

A Házbizottság elõtt van törvényjavaslatuk a politikusok álláshalmozásának megszüntetése érdekében. Kezdeményezik, hogy az országgyûlési képviselõk egyben önkormányzati tisztségeket is ne tölthessenek be, és a politikusok fizetése ne haladhassa meg az egymillió forintot. A többszörös tisztségek betöltése révén juttatásuk ennek kétszeresét is meghaladja.

Házszabály módosítási javaslatuk, hogy a bizottsági üléseken képviselõk hiányzó képviselõtársaik helyett ne szavazhassanak a bizottsági üléseken, mert ez a bizottsági munka lebecsülését is jelenti.

A parlamenti üléseket pedig a képviselõk 1/3-ának jelenlétéhez kötnék. Rendkívül visszatetszõ, hogy a parlamenti ülések „viták” üres padsorok elõtt zajlanak, mert a szavazásokat követõen a legtöbb képviselõ távozik.

A Jobbik elnöke – határozati javaslatként - eseti bizottság létrehozását kezdeményezi a cigánykérdés diagnosztizálására. Véleménye szerint a Jobbiknak köszönhetõen az országban már vita folyik a cigányság helyzetérõl, a cigánybûnözésrõl is. Az érdemi viták lefolytatásánál alapvetõ gond, hogy nincsenek a témában olyan kutatások, és megállapítások, amelyek alapján tényszerû állításokat lehetne megfogalmazni a cigányság létszámát, céljait, elképzeléseit illetõen. Például: akarnak-e egyáltalán integrálódni?

Mivel jövõre az Unió soros elnöke Magyarország lesz, szeretnék, ha uniós szinten a probléma megoldásának élére állnának.

Javaslataik közt szerepel az utca és tér nevek megváltoztatása, például a Roosevelt tér Széchenyi térre, a Moszkva tér Széll Kálmán térré változtatása, valamint a Rákosiék által lerombolt Regnum Marianum templom eredeti állapotában való felépítése.

A Jobbik kezdeményezi a magyar katonák Afganisztánból történõ hazahívását. Kilenc éve adja nevét ehhez az „igazságtalan” háborúhoz Magyarország. A háborúban való további közremûködésünk ránk nézve is veszélyt rejt magában.

A magyar családok tömegeit érintõ hitelválság egyik kulcsmegoldásának a Jobbik továbbra is a devizahitelek forintosítását tartja. A Jobbik javaslata lényegesen, döntõen eltér a Fidesz ”középárfolyam” javaslatától.

A devizahitelek forintosítását csak a hitel idején felvett árfolyamon tartják korrektnek és elfogadhatónak. A költségeket pedig a bankoknak kell állniuk.

Orbán Éva