A 2006-os koncepciós eljárások lebonyolítói miért „érinthetetlenek”?

Alapvetõ emberjogi elv, a tisztességes eljáráshoz való jog.

Szeptember 10-én dr. Morvai Krisztina EP-képviselõ tartotta sajtótájékoztatóval egyidõben még folyt a Fõvárosi Bíróságon a tárgyalás az ellen a két rendõr ellen, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy 2006 szeptemberében bántalmazták az õrzésükre bízott, elõzõleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett, és a rendõrségre szállított férfit. Sajtó hír lett, hogy I. fokon a bíró felmentette a rendõröket, ami ellen az ügyész, fellebbezéssel élt. A sértett az ítélet indoklása közben rosszul lett, elnézést kért, elhagyta a tárgyalótermet.

Dr. Morvai Krisztina összefüggést lát a 2006 õszén történt tömeges rendõri brutalitások és jogsértések, valamint Budaházyt és a Hunnia csoportot érintõ jogsértések között.

Morvai Krisztina a Fõvárosi Bíróság épülete elõtt kifejtette, és tényekkel támasztotta alá, hogy miért tartja felháborítónak, hogy Budaházy György és vádlott társainak ügyében azok a büntetés-végrehajtási intézmények vezetõi hoznak döntéseket, akik a vezetõi voltak azoknak az intézményeknek, ahol 2006 õszén tömeges jogsértések történtek, ahol emberek százait bántalmazták és megalázták. Konkrét példaként a Fõvárosi Büntetés-végrehajtási Intézet akkor, és most is hivatalban lévõ parancsnokát, Boglyasovszky Csabát említette, aki 2006 õszi események idején végig asszisztált ahhoz, hogyan kínozzák az ártatlan bevitteket, az általa vezetett börtönben.

A képviselõ Asszony ismertette, hogy a ma tárgyalt ügyben is elmondták a tanúk, köztük egy teljesen független újságíró is, aki a munkáját végezte szeptember 19-én, amikor a rendõrök elfogták, összeverték és ötvened magával a VIII. kerületi kapitányság udvarán térdepeltették egész éjszaka, rendkívül fájdalmas kötözõ bilinccsel hátra bilincselt kézzel 12 óra hosszat. A mosdót sem használhatták, sokan összevizelték magukat, rosszul lettek, voltak akiknek töréseik voltak.

Jogtalan elfogások, bántalmazások voltak. Voltak, akiket a Magyar Rádió udvarán térdepeltettek, vagy máshol. Terpeszállásban, fejet falnak támasztva kellett órák hosszat állniuk. Aki nem bírta, a lábát összerugdosták, valamint gumibottal vagy másként verték õket.

Ezek ellen a megkínzott emberek ellen vádat emeltek, volt ahol az eljárás 9 hónapig folyt.

Kb. 150 ember elõzetes letartóztatását rendelték el a Gyorskocsi ill. Markó utcai FBV intézményekben. Mára már jogerõs bírói ítéletek és a parlamenti vizsgáló bizottság is kimondja, hogy folyamatos kínzásokban és embertelen, kegyetlen bánásmódban volt része a fogva tartottaknak. A kínzásokon túl vérzõ fejû, sebesült emberek, köztük nõk egy héten át nem tisztálkodhattak.

Ezekben az eljárásokban benne volt a rendõrség, a bíróság, a büntetés végrehajtás. Ennek ellenére sem az ügyészi, sem a bírói, sem a büntetés végrehajtói szervezetben nem volt olyan alapos kivizsgálás, amiben megállapították volna,

- hogy hogyan is történhettek meg ezek a jogsértések,

- kiket terhel ezért felelõsség.

- kik adtak utasítást a végrehajtásra,

- kik miért mûködtek ebben közre a megrendelõkkel.

Hogy kerülhetett sor arra, hogy a bíróságon tömegesen, 150 ember elõzetes letartóztatását úgy rendelték el, hogy egy-egy perces meghallgatások voltak, ahol a vádlottak meg sem szólalhattak.

Összevert embereket állítottak a bírók elé, akiktõl a bíró meg nem kérdezte, hogy mitõl vérzik, mi történt magával, milyen sérülései vannak? Nem mondhatták el, hogy mi történt.

Futószalag-szerûen, megszégyenítve a jogállamiság elvét, semmibe véve a jogszabályokat, koncepciós eljárás keretében juttatták börtönbe az embereket, ahol meg is kínozták õket. 9 hónapon keresztül hosszabbították ezeket, a koncepciós eljárásokat.

Mai napig a felelõsséget illetõen semmiféle kivizsgálás nem történt meg.

Most Budaházy György és 15 társa, a Hunnia csoport ügyében, ugyanaz az, az ügyészi szervezet jár el, ugyan az, a bírói szervezet hosszabbítgatja az elõzetes letartóztatásokat.

Hab a tortán, hogy ugyanaz a büntetés végrehajtási parancsnok dönt olyan kérdésekben, hogy kaphatnak-e laptop-t a vádlottak, hogy a 25.000 oldal vádiratot elolvashassák, vagy megnézhetik-e a rejtett kamerával készített felvételeket.

Alapvetõ emberjogi elv, a tisztességes eljáráshoz való jog. Joguk van a vádlottaknak az ellenük felhozott bizonyítékokat megismerni.

Vádemelés idõszakában van a Hunnia csoport, ami azt jelenti, hogy a vádirathoz fûzhetnének indítványokat. A fogva tartottnak joga megismerni azt, amit ellene felhoznak. Pl. telefon lehallgatás esetében, valóban az õ hangja-e. De ezekben a kérdésekben pl. Szász Endre, Budaházy György esetében az a parancsnok dönt, aki a 2006-os õszi események idején végigasszisztálta, hogyan kínozzák a fogva tartottakat az általa vezetett börtönben.

Dr. Morvai Krisztina EP képviselõ kifogásolja, hogy ugyanazok az intézmények – minden nemû kontroll nélkül - vihetik végig most is az eljárásokat. Ugyanazok döntenek büntetés végrehajtói és bírói szinten.

Míg a váci parancsnok a jognak megfelelõen járt el, a budapesti parancsnok feljebbvalókhoz fordult, és tett ellene.

Az államnak jobban oda kellene figyelnie az eljárás jogszerûségére. Letartóztatások, házkutatások voltak hatósági tanuk és jegyzõkönyv nélkül, letámadva a nõi hozzátartozókat. Nincs biztosíték arra, hogy ilyen körülmények között tettek-e oda hamis bizonyítékokat, mint az ötvenes években Rákosiék idejében. A fogva tartottak azokhoz kerültek, akik 2006-ban is jogsértéseket követtek el. Négy hónapig még a hozzátartozóikat sem láthatták. A sajtónak sem engedtek hozzáférést. Áttörést jelentett Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd bátor interjú felvétele, amit nyilvánosságra hozott.

Teljesen sötét, ötvenes évekbeli ÁVH-s módszerekkel folyik ma egy eljárás, olyan emberek ellen, akik politikai vezetõk voltak, akik többszörösen borsot törtek a hatalom orra alá.

Budaházy 2002 - 2010-ig ismert ellenzéki vezetõ volt, aki 2002-ben demonstációt szervezett az Erzsébet hídon a szavazatok újra számlálásáért, õ volt az, aki a Szabadság téren álló szovjet emlékmûvet megrongálta, amit 1956-ban a felkelõ nép is megtett, az EU-csatlakozás ellen ismert plakáttal agitált. 13 esetben indítottak ellene szabálysértési eljárást.

Megalakította a Hunnia csoportot, akik a Sukoró ügyet elindították, amelyben mára már több vezetõ politikus érintett, sõt letartóztatásban van.

Morvai Krisztina jogvédõ arra kéri a nyilvánosságot, hogy szeptember 13-án, hétfõn, 18 órakor menjenek el a Kossuth térre, ahol emberjogi tüntetés szerveznek. Foglaljanak állást, hogy akarják-e, hogy ma Magyarországon az ötvenes éveket idézõ, durva jogsértõ módszerekkel ugyanazok a szervek, akik bizonyítottan 2006-ban durva jogsértéseket követtek el a politikai ellenzékkel szemben, büntetõ eljárásokat folytassanak, és börtönben tarthassanak ellenzéki vezetõket. Aki úgy gondolja, hogy erre a kérdésére NEM a válasz, az jöjjön el, és minél többeket hozzon magával.

Orbán Éva

Budaházy György 2009. június 19-e óta van elõzetes letartóztatásban. A Központi Nyomozó Fõügyészség Budaházy Györgyöt többek között terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal visszaéléssel, emberölés elõkészületével gyanúsítja.