Együtt, Budapestért, a Magyarok fõvárosáért

Megválasztásom esetén nem kérek idõt, azonnal cselekedni fogok.

A Jobbik az önkormányzati választásokon azt szeretné elérni, hogy ne csak hatalomváltás történjen a fõvárosban, mely a neoliberális vezetést illetõen a korrupciótól, visszaélésektõl hangos. Hisz egymás után botrányosnál botrányosabb dolgok derülnek ki, ahol természetes az, hogy letartóztatott polgármesternek immár közel egy éve is hétszázezer forint körüli fizetését folyósítják a párttársai, a közpénzbõl, ahol az ingatlan eladási botrányoktól a közüzemi szolgáltatásokig szinte mindenütt a lakosság érdekeit semmibe vevõk a saját egyéni érdekeiket juttatták érvényre. Ahol 20 év alatt sikerült az SZDSZ-es Demszkynek elérni, hogy egy gyönyörû fõvárost tönkre tegyen minden vonatkozásban, külsejében, vonzásában, élhetõségében. Irodalmi példával élve, Jágók („Mi szolgál javamra”) és Biberachok (”Ott van a haza, hol a haszon – s miért ne húzzam azt?”)- lepték el a közéletet:

A Jobbik a hatalomváltás mellett nemzedékváltást is sürgetõen fontosnak tart, mivel ez jelentheti egyben a szemléletváltozást is, a gátlástalan morálnélküliség megszûnését.

Ez az elv vezette a fiatal radikálisokat, fõpolgármester-jelöltjük, dr. Staudt Gábor kiválasztásánál, akit szeretnék bemutatni.

- Mi volt meghatározó tényezõ Staudt Gábor életében, ami 27 éves korára a Jobbik fõpolgármester-jelöltségéig eljuttatta?

Budapesten születtem, római katolikus családba. A Kempelen Farkas Gimnáziumban érettségiztem. Két évig a Diákönkormányzat elnöki posztját is betöltöttem, ami közelebb vitt a kerületi közélethez. Megismerhettem a kerületi iskolák diákvezetõit, és betekintést nyerhettem a XXII. Kerület mûködésébe is. Az érettségit követõen felvételt nyertem az ELTE Állam és Jogtudományi Karára. Az egyetemen tovább folytattam a közéleti szerepvállalást, aktív tagja, majd 2005-ben elnöke voltam a kar Hallgatói Önkormányzatának.

2002-ben a XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat tagjává választottak. Majd 2006-ban az akkori MIÉP-Jobbik, a Harmadik-Út színeiben országgyûlési képviselõjelöltként indultam Budafok-Tétényben.

2006-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalom önálló listáján mandátumot szereztem a XXII. Kerületi Önkormányzat képviselõ-testületébe, ahol elnöke lettem a Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságnak.

2007-ben Vona Gábor felkérésének eleget téve a 10 alapító tag között voltam, akik létrehozták a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesületet. Részt vettem

a Jobbik 2010-es választási programjának kidolgozásában, mint a szakmai kabinetek

koordinátora és a Jogi Kabinet elnöke.

- Mikor került kapcsolatba a Jobbikkal?

A Jobbikkal egyetemistaként ismerkedtem meg 2003-ban, 2004-ben vezetésemmel alakult meg a Jobbik XXII. kerületi szervezete, melynek azóta is elnöke vagyok.

- Képviselõvé választását követõen nem lehetett a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, mivel „nemzetbiztonsági kockázatot jelent”. Mit vizsgáltak, az eredmény, miért nem nyilvános? Mi az igazi ok?

2010. június 25-én kézhez kaptam az Alkotmányvédelmi Hivatal „C” típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésemnek eredményét rögzítõ határozatát. A határozat szerint az ellenõrzés személyem kapcsán nemzetbiztonsági kockázati tényezõt tárt fel.

A határozat csak a feltárt kockázat tényét tartalmazta, magát a kockázati tényezõt nem tárta fel. A szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatként azt rótta fel terhemre, hogy egy társadalmi szervezetnek - Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület - alapítója vagyok. Az egyesületet azonban a Magyar Köztársaság bírósága jogerõsen bejegyezte, és mûködését engedélyezte.

Fontos megjegyeznem, hogy csak olyan társadalmi szervezetnek voltam és vagyok tagja, amelynek mûködése minden tekintetben törvényes alapokon nyugszik, és törvénytisztelõ állampolgárként a bírósági döntéseket mindig tiszteletben tartottam, és tartom ma is.

Az egészben az a legfelháborítóbb, hogy egyetlen tényt, adatot nem tárt fel az Alkotmányvédelmi Hivatal személyemmel kapcsolatban. Csak nyilvános, bárki számára szabadon hozzáférhetõ adatokból, politikai kijelentésekbõl, választási kampányanyagokból, politikai hitvallásokból és nézetekbõl alakította ki véleményét. Ráadásul ezek zömében nem az én kijelentéseimet, hanem a Jobbik, mint párt hivatalos véleményét tükrözõ és tartalmazó iratok.

- Mit tud tenni ezzel kapcsolatban?

A becsületem megvédése érdekében jogi lépéseket tettem. Büntetõfeljelentést tettem Balajti László ellen, aki a szakvéleményt aláírta, és panasszal fordultam Pintér Sándor belügyminiszterhez. A végsõ szót az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága fogja kimondani.

Az ügyben azonban több furcsaság is van.

- Mik ezek a furcsaságok?

Érdekes módon egyetlen jogvédõ szervezetet sem érdekli a történet. Képzeljék csak el, mekkora médiabotrányt okozott volna, ha valamelyik MSZP-és vagy SZDSZ-es képviselõt ilyen indokokkal elzár a NBH a bizottsági tagságtól. Pedig soraikban régi ügynökök, cenzorok, ’56-os hõsökkel leszámolók, büntetett elõéletûek, kettõs állampolgárok voltak. Õk ezek ellenére mind megfeleltek!? Én, akinek még soha egyetlen gyorshajtása sem volt, pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelentek.

Azt el tudom fogadni, hogy ezen régi, velejéig rothadt személyi körre nézve kockázatot jelentek, és tartanak tõlem. Úgy vélem, hogy a XXI. század Európájában egy nemzetbiztonsági szerv nem minõsítheti egy legálisan bejegyzett, és törvényesen mûködõ párt, vezetõ tisztségviselõjének, országgyûlési képviselõjének a kijelentéseit. Amennyiben törvénytelenséget észlel, úgy kötelezettsége feljelentést tenni, vagy a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni.

A törvényes politikai nézetek minõsítése nem a nemzetbiztonsági szerv feladata, erre nincs semmilyen jogosítványa, még ha azok Balajti Lászlónak, mint a kommunista párt egykori tagjának nem tetszenek. Pont ez a demokrácia alapja.

- Frappáns, határozott, tömör címmel jelent meg interjú Önnel kapcsolatban.” Nem kell lopni, s akkor jut mindenre!” Kifejtené röviden?

Ma Budapest Európa egyik legkorruptabb városa. A szicíliai viszonyok leányregénynek tûnnek a Demszky-Hagyó-Horváth féle Budapesthez képest. Ehhez a díszletet, az elmúlt 20 év fõvárosi képviselõi jelentették. Furcsa annak szájából a megújulásról szóló beszédeket hallgatni, aki 16 évig polgármesterként, majd egy elbukott fõpolgármesteri kampány után az ellenzék vezetõjeként maga is aktív részese és haszonélvezõje volt a rendszernek.

A német mérnökök, német árakon számolva a 4-es metróra elköltött pénzekbõl már Tatabányáig építették volna a metrót, a 750 méter hosszú Margit-híd felújítására szánt pénzbõl egy 3,5 kilométeres tengeri hidat építettek hatalmas pillérekkel, és náluk egy kilométer autópálya közel harmad annyi pénzbe kerül, mint Magyarországon, pedig Németországban még hegyek is vannak.

Ki merem jelenteni, hogy ha minden egyes fõvárosi beruházást a német rendszer szerint valósítanánk meg úgy a költségek 2/3-a megtakarítható lenne. Ez a 2/3-ad az, amit a fõvárosi pénzügyi nagykoalíció tagjai egész egyszerûen eltüntetnek. Ráadásul, mint azt a Megyeri-híd példája is igazolja a híd, építési költségeinek kb. 1/5-ét még ebbõl az 1/3-ad részbõl is ellopták.

Így az a példa nélküli helyzet állt elõ, hogy egy állami beruházást 2 milliárd forinttal a magyar kisvállalkozók finanszíroztak. Közülük mindegyik csõdbe ment, de ez teljesen hidegen hagyja a zsírosra hízott fõvárosi elitet.

Érdekes, hogy ehhez a Fidesz jelöltjének nincs semmi észrevétele. Pedig ez egy konkrét területet, ahol azonnal hozzákezdhetne a programja megvalósításához, és ebben az ügyben a Papcsák kormánybiztos úrnak is bõven lenne teendõje.

- Mi a legégetõbb 5-6 megoldandó probléma, feladat a fõvárosban, és miért az?

Amennyiben megfordítanánk a kérdés, bajban lennék, mert nehéz találni ma a fõvárosban 5-6 rendben lévõ dolgot. Sajnálatos, hogy a problémák megoldási igénye többnyire csak a választások idején fogalmazódik meg, és így minden javító szándékú észrevétel kampány ízûnek tûnhet. A helyzet súlyosságának érzékeltetése érdekében engedjen meg még egy gondolatot. Egy katasztrófahelyzetet követõen mindenki tudja mi a dolga, és mindenki megtalálja magának azt a lehetõséget, ahol hasznos lehet. A Fõváros helyzete csak ebbõl a szempontból ad okot bizakodásra. Akik itt élnek, azok tudják, hogy az elmúlt 20 év eredményeként egy totális katasztrófa után vagyunk, csak még sokan nem tudják, hogy hol lehetnek hasznosak.

- Ön szerint mi jellemzi a fõváros mûködését?

Látszatszerûen ugyan mûködik a város, de nagyon nagy bajok vannak:

- A városgazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem területén.

- A közbiztonság és az értékeink védelme csak saját erõnkbõl biztosított, azaz berácsoztuk magunkat minden területen.

- Az önkormányzatok eladósodtak, és már az utolsó zsebkendõnyi közös vagyont árulják.

- Képzett és tehetséges fiataljaink menekülnek, mert esélyük sincs családalapításra.

- A munkanélküliség a közterhek is ijesztõen növekednek, ami folyamatos menekülést eredményez Budapestrõl.

- Ugyanakkor egyes társadalmi csoportok segélyekbõl finanszírozva remekül élnek Budapesten.

Mára eljutottunk oda, hogy az európai fõvárosokat összehasonlítva az utolsók vagyunk minden tekintetben. Így talán érthetõ, hogy katasztrófa sújtotta helyzethez hasonlítottam a jelent, és a feladatok súlypontjai is ehhez az állapothoz igazíthatók.

- A Jobbik fõvárossal kapcsolatos programjának melyek a fõ irányelvei, és a legfontosabb, sürgõs teendõk?

Amit a szakértõinkkel összeállítottunk a mûfaját tekintve választási program, de tartalmilag én inkább menekülési tervnek vagy túlélési stratégiának nevezem. Programunk hamarosan mindenki számára elérhetõ lesz. Interaktív programot készítünk, ami soha nem lesz végleges, mert a választókkal közösen folyamatosan alakítjuk, fejlesztjük, hisz mi valóban õket akarjuk szolgálni, és csak az õ érdekeit képviseljük.

Nem egy látványos színes kiadványt akartunk készíteni. Mi valóban a budapestiekkel közös munkára, és szolgálatukra készülünk.

Programunk legfontosabb tárgypontjait a következõképpen tudnám összefoglalni.

- Elsõdlegesen a jelenbõl indultunk ki, és végignéztük a hagyatékot, mintegy leltárt készítettünk.

- Legelõször a szemléleten kell és akarunk változtatni, mert ami most van az inkább hasonlítható egy intézményesített vadászathoz. Mindenhol lesben állnak, tiltanak és büntetetnek, ugyanakkor a „vadászoknak” mindent lehet.

- Mi elsõként a feltételeket teremtenénk meg, ezen belül a szolgáltatások rendszerét építenénk meg, hogy a város megmozduljon. Mert ez a város vagy ezért, vagy azért, de mindig áll.

- A levegõje folyamatosan a kritikus egészségügyi határérték közelében van, látható módon fogy természetes zöldterülete a befektetõi igények alapján.

- Ebben a városban az adósság, a közlekedési dugók, a szmog, a stressz és a betegségek száma, az, ami növekszik.

Nos, innen kell elmozdulni.

- Fel kell számolni a korrupciót és helyre kell állítani Budapest pénzügyi stabilitását. Budapest jelenleg fuldoklik a korrupciós botrányok tengerében. A világon példanélküli, hogy a fõvárost irányító koalíció azért vesztette el a többségét mivel több tagja börtönben ül, és vannak olyan kerületek, ahol szinte az egész városirányító testület ellen büntetõeljárások folynak a közvagyon elherdálása és korrupciós ügyletek miatt.

- Budapest öncélúan mûködik. Vezetõi az elmúlt 20 évben csak és kizárólag a saját, illetve az általuk képviselt multinacionális pénzügyi nagytõke érdekeit képviselték, és érvényesítették a Fõváros irányításában. Ezt igazolja többek között a fõvárosi közmûvek privatizálása is.

- Célunk, hogy Budapest az itt lakók örömére mûködjön, így az egyik legfontosabb törekvésünk a szolgáltató Budapest megteremtése. Budapest városirányítását a várost szolgáló vezetõk kezébe helyeznénk, akik képesek a szolgáltató Budapest megteremtésére és üzemeltetésére.

- Az adóforintok minden budapesti számára érezhetõen hasznosulnak. Így közösen és gyorsan érnénk utol önmagunkat, majd megindulhatnánk minden további fontos terület rendbetételre.

- Nem titkolom, építkezéspárti vagyok. Vallom, hogy a világ bármely pontján helyüket megálló tudósaink készséggel hazatérnek, és örömmel segítenek rendbe tenni ezt a várost, csak hívni kell õket. Értelmes feladatok sokasága és rengeteg munka vár ránk, amit mielõbb meg kell kezdenünk.

- Mindennek a kezdõpontja a közlekedés rendbetétele. Modern közösségi közlekedést kell

kiépíteni az embereket sújtó tömegközlekedés helyett. Kiemelten támogatjuk a kötöttpályás

közlekedésfejlesztéseket és a metróépítést. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez szükséges felszíni területek gyakorlatilag elfogytak, így a közlekedésfejlesztés fõ iránya a földalatti kötöttpályás közlekedés kell, hogy legyen.

- A peremkerületeket és a belvárost a nagy lakóövezetekkel összekötõ felszín alatt villamoshálózatok megépítése az egyedüli megoldás, ami minden meghatározó bajaink kulcsa.

- A ma még káros növekmények, mint szmog, közlekedési dugók, balesetek és a betegségek töredékére csökkenthetõk, ha folytatjuk, a több mint 100 évvel ezelõtt elkezdett földalatti programot. A terv lényeges eleme, hogy ez nem önmagában, hanem együttesében eredményez XXI. századot jóval meghatározó megoldást. A felszín kizöldül, a járdák újra a gyalogosoké lesznek, miközben az utazásra fordított idõ kényelmes és biztonságos feltételek között minimalizálódik.

- Budapest jelenlegi belvárosa gyakorlatilag megtelt, és nem tudja kiszolgálja a fõvárosiak érdekeit. A fõvárosiak örömére új, mindenki számára elérhetõ városközpontot alakítanánk ki a Duna vonala mentén. A Duna-tengelynek, mint központnak szerkezeti szerepe lesz. A Duna a város új fõutcájaként fog funkcionálni.

- Beruházásokat hajtunk végre a Duna megközelíthetõsége, a városlakók általi használatának javítása, zöld partok, rakpartok, part menti épületek és környezetük fejlesztése érdekében. A fejlesztések eredményeképpen egy Dunára nyitott város jön létre.

- Budapest zöldterületei vészesen fogynak, a belsõbb területeken a zöldterületek helyén szinte mindenhol irodaház, bevásárlóközpont, vagy egyéb más befektetési célt szolgáló épület épült. Ezt a gyakorlatot be kell fejezni és a városirányításban és városfejlesztésben a „zöld gondolatnak” elsõdlegessé kell válni. Egyetlen fûszálnyi zöld területet sem hagyunk felszámolni. Ahol lehet, a zöldfelületeket bõvítjük, és erõteljes fásítási programba kezdünk.

- A közbiztonság Budapest mindennapjainak égetõ kérdése. Budapestet ellepték a koldusok és a hajléktalanok. Az aluljárókban, köztereken mindennapossá vált a járókelõk zaklatása. Több városrészben a sötétedés utáni gyalogos utcai közlekedés kimondottan veszélyes vállalkozás.

- Sajnálatos módon Budapest a deviáns viselkedésû külföldi turisták buli helyévé vált. A rendõrség Budapesten képtelen gátat vetni a szabályszegéseknek és szabálysértéseknek. Érvényt kell szerezni az elõírásoknak. Nem új szabályokra, hanem a meglévõk betartására van szükség.

- A biztonság megteremtése érdekében létre hoznánk a Budapest szinten egységes Budapest Õrséget a közterület felügyelet, valamint a kerületi városõri egységek integrálásával, a szükséges technikai felszerelés biztosításával.

- A program másik nagy része a bérlakásépítés, amely minden fiatal, és most már sajnos az idõsek gondja is. Elfogadhatatlan, és méltatlan mindkét korosztály számára. A fiatalokat a határon túlra, az idõseket a sárga csekkek rabságába üldözik. Ennek a társadalompusztító politikának mindenképen gátat kell építeni, és teljesen mindegy, hogy ki valósítja meg. A fiatal házaspároknak a bankrendszer csõdje miatt elõidézett pénzügyi válság következményeként esélye sincs a lakhatási problémáik megoldására. Tömegével hagyják el Budapestet, és ami a legfájóbb, hogy a legképzettebb fiatal családok külföldön vállalnak munkát és telepednek le. Közülük csak kevesen térnek vissza. Ez beláthatatlan következményekkel jár, hisz a Fõváros lakosságának átlagéletkora így is kritikusan

növekszik.

- A fiatal családosok lakáshoz jutását nagy volumenû új bérlakás építési program keretében kívánjuk segíteni. Lakótelepi rehabilitációs programot indítunk, amelynek eredményeképpen a fõváros lakótelepei és azok környezete mûszakilag és esztétikailag megújul.

- A nyugdíjasok részére nyugdíjas házakat építünk magas szintû egészségügyi ellátással.

-A bérlakás építési program keretén belül kizárólag magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak nyújtunk munkát. Ennek a tervnek a kivitelezése elfogadhatatlan a bérlemények piaci alapokra helyezése. A lakásoknak az igényeket kell szolgálniuk méretükben, teljes komfortfokozattal és államilag rögzített árakon úgy, mint számtalan

európai országban. A külsõ megjelenésében, és gépészetében is a kor technikai szintjén megépített épületek így nem újabb idõzített szerkezetekként, hanem lélekszám és egészségmeghosszabbító szerepet töltenek be. A fiataloknak gyors indulási alap, a nyugdíjas korúaknak méltó és biztonságos életkörülmények megteremtése nem lehet politikai kérdés a XXI. században.

- Budapest közmûhálózatát felelõtlen vezetõi idegen kezekbe adták, akik a profitot saját cégeikbe menekítik ki, és eszük ágába sincs a privatizációs szerzõdésekben vállalt közmûhálózat-fejlesztési kötelezettségeiket teljesíteni. A közmûárak világviszonylatban is magasak, a közmûhálózatok elöregedtek, a fejlesztések árát a fõvárosiak fizetik, a profit viszont a külföldiek zsebében landol.

- Éppen ezért sürgõsen vissza kell szerezni a közmûcégeinket. Felül kell vizsgálni a privatizációs szerzõdéseket, és biztosítani a Fõváros döntéshozatalt biztosító tulajdonosi pozícióját minden közmûcégben.

- A közmûdíjakat a Jobbik hatóságilag maximalizálná.

Ma már generációk nõttek fel úgy, hogy nem látták dolgozni menni a szüleiket. Társadalmi csoportok rendezkedtek a segélyekbõl való életre. Mára eljutottunk oda, hogy a segélyekbõl jobban meg lehet élni, mint a munkából.

- Ezért a Jobbik bevezetné, hogy munkaképes személy kizárólag csak közmunkavégzés keretében kaphasson segélyt. Azok, akik nem hajlandók a felkínált munkát elvégezni, semmilyen készpénzjuttatást nem kapnának.

- Munkahely teremtõ beruházásokat indítanánk és támogatunk.

- A középszintû oktatás területén újra elõtérbe helyezzük a szakoktatást. Ösztönözzük, hogy az esti tagozatos általános, gimnáziumi és szakképzést, hogy a nappal dolgozó vagy iskolából kimaradt fiatalok is képesítéshez jussanak. A szakmunkásképzés újraindítása mellett fontos a szakközépiskolai oktatás és az emelt szintû szakmát biztosító technikumok fejlesztése. Korszerûsítjük az iskolai tanmûhelyeket, illetve igény szerint újakat építünk.

A köztisztaság tekintetében bárhol járok a fõvárosban, azt látom, hogy minden szemetes tele van, legyen az a kõrúton, vagy a város peremén. Ebbõl az következik, hogy ezek rendszeres ürítésével van a baj, és nem az emberekkel. A szolgáltatás hiányáról van szó, miközben a város piszkos voltát azok sulykolják, akik tehetnek a tömött szemetesekrõl.

- A fõváros és a kerületek hatáskörein mit változtatnának?

Mi az, ami alapvetõen más lenne az eddigi gyakorlattól?

Új alapokra kell helyezni a kerületek és a Fõváros viszonyát. Ez nem csak párbeszéd kérdése.

Itt törvénymódosítás is szükséges. A hatékonyság és az ésszerûség elve alapján át kell alakítani a két terület felelõsségi - és jogköreit. Vannak területek ahol a centralizáció és vannak, ahol a decentralizáció kell, hogy érvényesüljön. Itt külön ki kell emelnem, hogy az építésügyet kizárólagos fõvárosi hatáskörbe kell helyezni. Egységes, fõvárosi szinten szervezett, komplex jogkörökkel bíró építési hatóságra van szükség. Tiszta, feszültségmentes és jól átlátható állapotot és viszonyokat kell kialakítani. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy ahány kerület (és plusz a Fõváros) annyi érdek ütközik, és annyi felé húznak a városrészek vezetõi zömében pártérdekbõl vezérelve.

- Létre kell hozni egy olyan fõvárosi érdekegyeztetõ szintet, ahol a kerületek és a kerületi civil

kezdeményezések vezetõi hatékonyan tudják érdekeiket és véleményüket képviselni, mert ennek a fórumnak az egyezségei kötelezõ hatással vannak a fõvárosi, illetve más kerületek vezetõire is.

- Olyan egységes elveken és költségvetési fejezeteken alapuló költségvetés struktúrát kell

kidolgozni, ami révén a Fõváros költségvetése és a kerületek költségvetése minden viszonylatban összehasonlíthatóvá, illetve fejezetenként illeszkedõvé válhat.

- A kerületek részére kötelezõ jelleggel egységes struktúrájú költségvetési sablont kell biztosítani, mely alapján az egyes kerületek összehasonlíthatóvá válnak, illetve az intézményi keresztfinanszírozások már jól nyomon követhetõvé válnak. Ezt a rendszert stabilan fenn kell tartani, hogy ne csak horizontálisan (kerületek egymás között), de vertikálisan (idõben) is összevethetõek legyenek az egyes költségvetések. Pontosan kimutathatóvá, nyomon követhetõvé és összehasonlíthatóvá kell tenni egyes kerületek tevékenységi területenkénti fajlagos költségeit.

- A jogszabályok által az önkormányzatoknak elõírt kötelezõ feladatok pénzügyi hátterét biztosítani kell úgy, hogy az elõírt feladatok ellátása ne járjon a kerületek, illetve a Fõváros vagyonfelélésével. A valójában országos, illetve regionális szerepet betöltõ fõvárosi intézmények esetében - az Ötv.-nek megfelelõen – teljes országos lefedettség esetén az állami költségvetésbõl, regionális ellátási feladatok esetében pedig a megfelelõ önkormányzattól kell igényelni a tényleges költségmegosztást. (pl.: eü. intézmények, iskolák, stb.). Ennek szellemében a 2011-es költségvetési évtõl a legszigorúbban be kell vezetni az intézményi finanszírozások esetében a szolgáltatás területi mutatói alapján a költségmegosztást (pl.: fõvárosi fenntartású iskolába járó, máshol lakó gyermek után a központi kvótát meghaladó költségrészek arányos megosztása a küldõ önkormányzattal).

- Mit kívánnak tenni, a korrupció elképesztõ burjánzása ellen?

- Zéró toleranciát kell meghirdetni a korrupcióval szemben. Stabilizálni kell a város mûködését, fel kell deríteni a visszaéléseket és a felelõsöket szigorúan meg kell büntetni. Rendet kell tenni minden viszonylatban. Át kell tekinteni a folyamatban lévõ beruházásokat és azokat a legoptimálisabb feltételek között a lehetõ legrövidebb idõ alatt be kell fejezni. A kaotikus pénzügyi viszonyokat stabilizálni kell, a pénzügyi visszaéléseket fel kell tárni.

- A fõváros költségvetését egyensúlyba kell hozni, el kell készíteni a fõvárosi vagyonleltárt, és számba kell venni a fõvárost terhelõ kötelezettségek pénzügyi terheit.

- Be kell vezetni egy valóban hatékony, nem árfelhajtó, hanem árlenyomó hatású közbeszerzési rendszert, elektronikus támogatással. A rendszer emellett legyen gyors és könnyen kezelhetõ. - A nagy beruházások teljesen transzparensen és a különbözõ civil szervezetek bevonásával folyjanak. Valódi verseny és nyomott piaci árak jellemezzék a fõvárosi beszerzéseket. Ehhez a jelenlegi közbeszerzési rendszert át kell alakítani, hatékonnyá kell tenni.

- Át kell világítani az önkormányzati érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságokat. Az igazgatótanácsokba, felügyelõ-bizottságokba csak megfelelõ szakmai kompetenciákkal rendelkezõ tagokat delegálnánk, akiktõl elvárjuk, hogy anyagi felelõsséget vállaljanak a rájuk bízott vagyonért.

- A Jobbik visszamenõlegesen átvizsgálná az önkormányzatoknak jelentõs kárt okozó döntéseket, és felelõsségre vonná az abban résztvevõket.

- A fõvárosi önkormányzaton belül létre hozunk egy fõállású szakértõkbõl álló ellenõrzési részleget, amely áttekinti a fõváros nagy értékû szerzõdéseit az elmúlt 20 évre vonatkozóan. Ez a részleg át fogja vizsgálni az összes privatizációs szerzõdést, és kötelezettségvállalást, valamint a nagy port felvert beruházások anyagait.

- Külön figyelmet kell fordítani a közmûcégek privatizációs szerzõdéseire, és a szerzõdésben vállalt befektetõi vállalások teljesülésére. A közmûcégek mûködése súlyos kritikák alapja. Alapos vizsgálatot kell lefolytatni minden közmûcég mûködése és árképzése kapcsán.

- A jelenlegi súlyos helyzetben milyen gazdasági elveket képvisel a Jobbik?

Mai kor problémáinak a megoldására ökoszociális nemzetgazdaságra van szükség. A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok alá kell vetni. Nem azért, hogy a gazdasági fejlõdést fékezzük, hanem azért, hogy a gazdaságot, és ebbõl fakadóan a társadalmat, az összeomlástól megóvjuk. Ezt jelenti az ökoszociális nemzetgazdaság. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy erõs és gazdag Budapest jövõképét vallja, amelyhez szükséges egy erõs és aktívan vállalkozó fõvárosi jelenlét. A fõváros lehet az a gazdasági erõ, amely képes gátat szabni a multinacionális, globalizáló törekvéseknek, az erõfölénnyel való visszaélésnek, amely képes támogatni és egyenlõ versenyfeltételek közé helyezni a hazai gazdasági szereplõket, amely képes igazságos viszonyokat teremteni a társadalmi újraelosztásban, és amely képes az egész fõváros számára elõremutató stratégia megalkotására.

- Mennyi idõ szükséges, hogy ebbõl a gyönyörû, tönkre tett, lepusztított városból ismét olyan fõváros legyen, amit szerethetünk, amire büszkék lehetünk.

Én megválasztásom esetén nem kérek idõt, azonnal cselekedni fogok. Az eredmények azonnal érzékelhetõk lesznek. Vállalásomhoz erõt ad, hogy nem vagyok egyedül, ugyanis én a budapestiekkel együtt, Budapestért fogok dolgozni. Lépésrõl lépésre fogunk haladni. Együtt, Budapestért, a Magyarok Fõvárosáért.

- A felmérések szerint Tarlós István már most biztos befutó. Miben bíznak?

A Jobbik elkötelezett a magyar nemzeti érdekek képviseletére. Ennek jegyében felelõsséggel készíti el, és teszi nyilvánossá a programjait. Ha az állampolgárok ezt felismerik és megismerik, biztos vagyok benne, hogy egyre többen szavaznak majd jelöltjeinkre. Ha a legutóbbi közvélemény kutatást megnézzük, az a megdöbbentõ eredmény született, hogy azok közül, akik ismernek, minden második ember szavazna rám. A cél ezek után egyértelmû, minél több emberrel megismertetni személyemet és a Jobbik Budapest Programját.

Orbán Éva

Az interjú a KAPU következõ számában jelenik meg