Jobbik a kormányzati gyakorlatról

Volner János képviselõ, a Jobbik Rendvédelmi Kabinetjének elnöke sajtótájékoztatóján - az országgyûlés munkájában tapasztalt - a kormány „demokráciaellenes” és „látszatintézkedéseire” hívta fel a figyelmet.

A „három csapás” néven elfogadott törvényrõl a következõket fejtette ki:

Az eredeti elképzelést õ maga jelentette be 2008 októberében egy olaszliszkai Magyar Gárda –Jobbik közös rendezvényen. Ennek a jelentõsen felpuhított változata jelent meg a törvényhozásban. A javaslataikat nem vette figyelembe a kormány. A bûnözõknek így mindössze 7 % - át érinti ez a törvényi változás. A megélhetési bûnözõket, akik a közvéleményt nyugtalanítják, egyáltalán nem.

A „közbiztonsági csomaggal” kapcsolatban a következõket kifogásolják:

Míg a „három csapás” törvényben a holokauszt tagadást „keverték össze” a közbiztonsági problémákkal, a közbiztonsági csomagban, a „lex gárdában”, a gárdával kapcsolatos korlátozásokat „keverték össze” a közbiztonság javítását szolgáló intézkedésekkel „piszkos trükkel”.

Ezzel a kormányzat lehetetlen helyzetbe hozza a Jobbikot, mivel ezért nem tudnak igennel szavazni, az általuk is támogatott lépésekre.

Így azt tudja majd kommunikálni a kormányzat az embereknek, hogy a Jobbik nem szavazza meg a közbiztonság javítását célzó intézkedéseket.

Számos aggályukat hiába fogalmazták meg. A kormányzat a szabálysértési lopások elkövetõit és a gárdistákat egy kalap alá veszi, bûnözõként kezelve õket. A rendõrség behatolhat a magánlakásokba, szabálysértési lopások esetén, de gárdisták felkutatása, a gárda-lét bizonyítása végett is. Ezzel nemcsak a Jobbik, de más, ellenzéki pártok sem értenek egyet. A jogvédõk is kifogásolták ezt a gyakorlatot. Feltételezik, hogy a kormány ezt kénytelen lesz visszavonni, mivel a demokrácia veszélyét jelenti ez a megvalósult kormányzati gyakorlat.

Személyekkel kapcsolatos kifogásaikat is ismertette:

Pintér Sándor belügyminiszternek magán cégtõl érkezett ismét a kormányzatba. Saját irodai alkalmazottját nevezte ki országos rendõr fõkapitánynak. A BRFK új vezetõjének az édesanyja jelenleg a Fidesz gazdasági vezetõjeként dolgozik.

A vagyongazdálkodással kapcsolatosan kifejtette:

A Jobbik mellett nemzetközi szervezet is kifogásolta, hogy a közbeszerzési csomagban nem megfelelõ az átláthatóság

.

A kormányalakítás idõszakában, még a 2/3 gyõzelmi hangulatban született a felelõs állami vagyongazdálkodásról szóló törvény, mely lehetõvé teszi a kormány számára, hogy versenyeztetés nélkül privatizáljon különbözõ állami vagyontárgyakat. Ily módon törvényesíti azt a gyakorlatot, hogy ezek a tárgyak kikerülnek az állam kezelésébõl, akkor a késõbbiekben jogállami eszközökkel természetesen nem lesz számon kérhetõ, hiszen a jogot a Fidesz kormány olyan módon változtatta meg, hogy ezek a vagyontárgyak el is ajándékozhatóak, és akiknek a kezébe kerültek, a késõbbiekben azok rendelkeznek vele.

Képviselõként a Vagyonkezelõhöz fordult a következõ kérdéssel: Igaz-e hogy az Állami Vagyonkezelõ igazgatója úgy rendelkezett, hogy a zsidó közösség (MAZSIHISZ) kezébe kerül egy többszáz-milliós állami ingatlan? (Kanadai Követség épülete ajándékként).

A tényt megerõsítették, arra hivatkozva, hogy a közelmúltban került módosításra a törvény, ami ezt lehetõvé tette. A Jobbik tiltakozik a nemzeti vagyon ilyen osztogatása ellen.

A „médiaalkotmányról”és a „bebetonozásról”:

A parlament által szerdán tárgyalt, "médiaalkotmányt" nem csak az ellenzék kifogásolta, de nemzetközi jogvédõ és sajtószervezetek is, mint „a demokrácia ilyen módon történõ leépítését". A Wachington Post is kemény kritikával illette.

Elfogadhatatlan, hogy a kormány 9 évre bebetonozza a vezetõket és a delegáltakat.

Ezen túl az önkormányzatokba is megpróbálja a kulcsfontosságú pozíciókba elhelyezni a saját embereit.

A Fidesz láthatóan hosszútávra rendezkedik be, és ilyen kinevezési gyakorlatot folytat. Az állami vállalatok vezetõit teljes egészében lecserélte. Az ÁSZ elnöke eseténél is látható, hogy olyan embereket neveznek ki fontos állami beosztásokba, akiknek pártoktól való függetlensége alapvetõ követelmény lenne.

A kormány a demokráciát érintõ nemzetközi kritikákra, és a jogvédõk észrevételeire a Magyar Nemzeti Gárda elleni erõszakos fellépéssel reagál, hogy az észrevételeket hatálytalanítsa. Olyan becsületes emberek ellen lép fel, akik önzetlenül a közösségért és a hazájukért hoztak és hoznak áldozatot.

Volner János a Jobbik által képviselt nemzeti radikalizmust a fejlõdés feltételének tartja.

A Jobbik szerint az eddigi kormányzati gyakorlat sokkal jobban veszélyezteti a demokráciát, mint a becsületes, hazaszeretõ gárdisták.

Július 22-én az országgyûlés megszavazta a „lex gárda” törvényt.

A Jobbik képviselõi felállva, tarkóra tett kézzel tiltakoztak.

Orbán Éva